Az amfolin aggregációja heparinon és más savas poliszacharidokon izoelektromos fókuszálásban

A 3,5–5 pI-tartományú amfolin és a heparin komplexképződésének mechanizmusát vizsgálták a festékkötési technikával különböző pH-értékeken oldatban. A heparin és az amfolin között pH 6,7-nél nincs jelentős kölcsönhatás. Gyenge, vagy szelektív kötődés történik pH 5,1-nél, és nagyon erős kölcsönhatás pH 3,5-nél. Az utóbbi rendszerben úgy tűnik, hogy az Ampholin komponensek polikationként viselkednek a pozitív töltések rendezett, egymástól két metiléncsoportnyi távolságra lévő sorozata miatt, ami kedvez a polianionokhoz való erős kötődésnek. Ezenkívül úgy tűnik, hogy a heparin és az Ampholin közötti erős kötődés sztöchiometriája változó, a relatív mennyiségüktől függően. A javaslat szerint a heparin és az amfolin alacsony aránya (amfolinfelesleg) esetén az aggregáció a heparinláncra merőlegesen történik, és minden egyes amfolinmolekula végső ammóniumtöltése egy negatív töltést semlegesít a heparinmolekula mentén; nagyobb arányok (heparinfelesleg) esetén a kötött amfolinszakasz a heparinmolekulával párhuzamosan igazodik, így átlagosan egy amfolinkomponens kb. három negatív töltést semlegesít. A heparin sávosodása az izoelektromos fókuszálásban a 3,0-4,5 pH-tartományban a különböző komponensek aggregációjával magyarázható a heparinon az Ampholin faj nettó töltésétől függő mennyiségben az adott pH-n, valamint a változó sztöchiometriától a heparin és az Ampholin arányának a pH-gradiens mentén történő változásának függvényében. Az Ampholinnak a poligalakturonáthoz való kötődését is kimutatták többlet Ampholinban egy olyan pH-tartományban, amely függ e savas poliszacharid karboxilcsoportjainak protonálódási fokától, valamint az Ampholin nettó pozitív töltésétől. A 4,2–4,5 pH-nál észlelt aggregáció vezetett annak előrejelzéséhez és későbbi kimutatásához, hogy a poligalakturonát izoelektromos fókuszáláskor is kötődést mutat. Ez alátámasztja azt a hipotézist, hogy az amfolin aggregációja a megfelelő töltéssűrűségű polianionokon általános jelenség, amely bizonyos polimerek hamis sávosodásához vezethet megfelelő pH-tartományokban az izoelektromos fókuszálás során. Az izoelektromos fókuszálás során 3,0-4,5 pH-nál mutatott viselkedésük alapján úgy tűnik, hogy a vizsgált polianionok aggregációjának erőssége heparin A = heparin B nagyobb, mint poliglutamát nagyobb, mint karboxil-redukált heparin B nagyobb, mint poligalakturonsav.