Az andiroba olaj (Carapa guianensis) és az 50%-os DEET helyi hatékonyságának összehasonlító vizsgálata Aedes sp

ENTOMOLÓGIA

Az andiroba olaj helyi hatékonyságának összehasonlító vizsgálata az Aedes sp. oil (Carapa guianensis) and DEET 50% as repellent for Aedes sp

Comparative study of the topical efficacy of the topical efficacy of the andiroba oil (Carapa guianensis) and DEET 50% as repellent for Aedes sp

Hélio Amante MiotI; Rafaelle Fernandes BatistellaI; Khristiani de Almeida BatistaI; Dimas Eduardo Carneiro VolpatoI; Leonardo Silveira Teixeira AugustoI; Newton Goulart MadeiraII; Vidal Haddad Jr.I; Luciane Donida Bartoli MiotI

Bőrgyógyászati és Sugárterápiás Osztály. Faculdade de Medicina de Botucatu, Universidade Estadual Paulista, São Paulo állam, Brazília

IIParazitológiai Tanszék, Biomedicinális Tudományok Intézete, Botucatu Campus, Universidade Estadual Paulista, São Paulo állam, Brazília

Korrespondencia

Összefoglaló

ADEET (N,N-dietil-3-metil-benzamid) napjainkban a leghatékonyabb szúnyogriasztó szer, azonban használata lokális és szisztémás mellékhatásokkal járhat. Egyes növényi készítmények, mint az Andiroba (Carapa guianensis), alacsony költséggel és toxicitással repellens tulajdonságokkal rendelkeznek. Kísérleti vizsgálatot végeztek négy önkéntes bevonásával, akik az alkarjukat 100%-os Andiroba-olajjal, 50%-os DEET-tel, finomított szójaolajjal, 15%-os Andiroba-olajjal és a termékek hiányában közvetlenül egészséges Aedes sp. nőstényeknek vetették alá, és ellenőrizték az első és harmadik csípés idejét. Az eredmények azt mutatták, hogy az első csípés mediánja termék nélkül 17,5 s, a harmadik csípésé pedig 40,0 s volt. Szójaolajjal a csípések 60,0s és 101,5s alatt történtek, Andiroba olaj 100%-os jelenlétében 56,0s és 142,5s alatt, Andiroba olaj 15%-os jelenlétében pedig 63,0s és 97,5s alatt. Az 50%-os DEET-et használó önkéntesek a legtöbb kísérletben 3600s után nem kaptak csípést (p < 0,001 Wilcoxon). A tiszta Andiroba olaj a szójaolajjal, a termék nélküli alkarral és az Andiroba olaj 15%-kal összehasonlítva diszkrét fölényt mutatott (p < 0,001 Wilcoxon). Következtetésünk az, hogy ez a vizsgálat bizonyította, hogy a tiszta Andiroba olaj diszkrét repellens hatást fejt ki az Aedes sp. csípése ellen, szignifikánsan alulmúlva az 50%-os DEET-et.

KEZDŐSZÓK: Aedes; rovarriasztó; DEET; Andiroba.

RESUMO

O DEET (N, N-dietil-3-metilbenzamida) é hoje o repelente mais efetivo disponível, porém, seu uso pode apresentar importantes efeitos colaterais tópicos e sistêmicos. Alguns compostos botânicos, como a Andiroba (Carapa guianensis), têm demonstrado propriedades repelentes a um baixo custo e baixa toxicidade. Négy egészséges önkéntes 100% Andiroba olajjal, 50% DEET-tel (pozitív kontroll), finomított szójaolajjal, 15% Andiroba olajjal és termékek hiányában (negatív kontroll) bevont alkarjukat közvetlenül egészséges nőstény Aedes sp. Az első és a harmadik harapást mértük. Az eredmények azt mutatták, hogy a termék nélküli alkarok első harapási idejének mediánja 17,5 másodperc, a harmadik harapási idő pedig 40,0 másodperc volt. A szójaolajban a szúrások 60,0 és 101,5 másodperc alatt következtek be. 100% Andiroba olajjal, 56.0s és 142.5s alatt. Andiroba 15%-kal, 63.0s és 97.5s alatt. Az 50%-os DEET használatával a legtöbb kísérletben 3600s után nem volt csípés (p < 0,001 Wilcoxon). A 100%-os Andiroba olaj a szójaolajjal, a termék nélküli alkarral és a 15%-os Andiroba olajjal összehasonlítva enyhe fölényt mutatott (p < 0,001 Wilcoxon). Arra a következtetésre jutottunk, hogy a tiszta Andiroba-olaj diszkrét repellens hatást mutat az Aedes sp. csípése ellen, és jelentősen gyengébb, mint az 50%-os DEET.

BEVEZETÉS

A rovarok által terjesztett betegségek továbbra is a fertőző betegségek és a halálozás fő forrásai a fertőző-ragályos betegségek miatt az egész világon. Csak a szúnyogok évente több mint 700 millió ember betegségeit terjesztik6,8.

Az ízeltlábúak csípése elleni védekezést az elismert fertőzött területek elkerülése, a rovarok szokásainak és időbeosztásának ismerete, a védő ruházat és a repellens szerek használata éri el. Bizonyos esetekben a repellens használata az egyetlen lehetséges védelmi intézkedés, az egyén számára, ha a bőrön és a ruházaton alkalmazzák, vagy a környezet védelme érdekében, ha korlátozó környezetben szabadítják fel8.

A malária, a dengue, a sárgaláz, az elefantiázis (wuchereriosis), a leishmaniasis, az agyvelőgyulladás egyes formái, a Chagas-kór, a pemphigus, a strophulus és az anafilaxia olyan betegségek példái, amelyek megelőzhetők a szúnyogriasztó szerek használatával6,7,12 .

A DEET (N,N-dietil-3-metil-benzamid) a leghatékonyabb és legjobban tanulmányozott repellens. Ez az anyag több mint 40 éves használat után világszerte kiváló védelmi profillal rendelkezik, de mérgező reakciókat okozhat (általában helytelen használat esetén)6,8.

A DEET tömeges használatát az ezen entitások szempontjából kockázatos populációkban a szisztémás felszívódásból eredő bőrirritáció és toxicitás korlátozza, főként gyermekeknél és terhes nőknél. Nemkívánatos hatásai közé tartozik az irritatív kontakt dermatitis, az allergiás reakciók vagy a neurológiai vagy kardiovaszkuláris toxicitás jelei, mint ataxiás, enkefalopátia, hipotenzió és bradicardia11.

ADEET az izzadsággal vagy esővel is eltávolítható, és hatékonysága magas hőmérsékleten jelentősen csökken. Emellett szerves oldószer, amely képes feloldani vagy károsítani a műanyagokat, az órák üvegeit, a szemüvegkereteket és egyes szintetikus ruhákat8.

A tökéletes témájú repellens kifejlesztésének kutatása évek óta folyamatos tudományos cél, de még mindig nem sikerült elérni. Az ideális repellensnek több ízeltlábú-fajt kell elriasztania, legalább nyolc órán át hatásosnak kell maradnia, nem szabad irritációt okoznia a bőrön vagy a nyálkahártyán, nem szabad szisztémás toxicitással rendelkeznie, ellen kell állnia a víznek és a kopásnak, nem szabad zsírosnak és szagtalannak lennie, vagyis kozmetikailag vonzónak kell lennie7.

A repellens tulajdonságokkal rendelkező növényekből származó növényi készítmények (mint a citronella, az Andiroba, a melissa, a geránium, az eukaliptusz, a szója, a rozmaring és mások) felfedezése felébresztette a tudományos közösség érdeklődését alacsony költségük és toxicitásuk miatt. Az eddig vizsgált növények származékos kémiai anyagai közül egyik sem bizonyította a DEET széleskörű hatékonyságát és időtartamát, de néhányan fontos kísérleti repellens aktivitást mutattak be2,4,9.

Egyes vizsgálatok igazolták az Andiroba (Carapa guianensis) gyertya formájú antifeedáns tulajdonságait, amely 48 órán keresztül égetve 100%-ban véd az Aedes aegypti csípése ellen zárt környezetben 27 ± 10 m2 -ig. Ezenkívül további vizsgálatokra van szükség a helyileg alkalmazott Andiroba egyéni védelemre gyakorolt hatásáról9.

A brazíliai dengue-járvány miatt az egészségügyi hatóságok aggódnak a betegség elleni védekezési és megelőzési intézkedések kidolgozása miatt, és az Aedes sp. elleni hatékony, a lakosság körében tömegesen alkalmazható, toxikológiai kockázat nélküli és alacsony költségű repellens kifejlesztése jelentős hatást gyakorolhatna a dengue járványok előfordulására és halálozására az országban.

Ez a vizsgálat összehasonlítja a bőrön helyileg alkalmazott 100%-os Andiroba olaj hatékonyságát az 50%-os DEET tartalmú krémhez képest az Aedes sp. csípése ellen.

ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK

A Botucatu-i Instituto de Biociências-Universidade Estadual Paulista (São Paulo állam, Brazília) Departamento de Parasitologia szúnyogok létrehozásával foglalkozó laboratóriumában végeztünk egy kontrollált, kísérleti beavatkozási vizsgálatot.

Az Aedes sp. százhúsz egészséges, kifejlett nőstényét (1. ábra) választottuk ki, és a vizsgálatokhoz négy, egyenként 5,5 literes, átlátszó, műanyagból készült nevelőhelyre osztottuk.

A szúnyogokat a kísérletek előtt legalább 24 órán keresztül vérellátás nélkül, 5%-os glükózoldattal etetve tartottuk életben, és veszteség esetén rendszeresen visszaállítottuk.

Négy egészséges önkéntes a vizsgálati termékekkel letakart vagy nem letakart alkarját öt különböző napon az Aedes sp. nőstényeinek csípésének vetette alá. Az első és harmadik csípésig eltelt időt másodpercekben mértük. A mérést a harmadik csípésnél vagy a 3600 másodperces határig megszakították. A kezeket és az öklöket latexkesztyűvel fedték (2. ábra), és a környezet hőmérsékletét, megvilágítását és páratartalmát állandó értéken tartották.

Negatív kontrollként teszteltük: a finomított szójaolajat, az Andiroba-olajat 15%-ig és az alkart termékek nélkül; pozitív kontrollként a DEET 50%-os krémet (Exposis®, Osler Laboratory, Brazília); és az anyagteszteket: az Andiroba-olajat 100%-ig (manipulációs orvosi drogéria, Brazília).

Még mindig elemeztük az eredményeket a különböző önkéntesek között, hogy összehasonlítsuk a csípésekre való fogékonyság egyéni tényezőit. Az egyes kísérletek párosított eredményeit Wilcoxon-teszttel hasonlítottuk össze. Az önkéntesek közötti variabilitás mértékeit a Kruskal-Wallis-teszttel hasonlítottuk össze. Az adatokat táblázatba foglaltuk és elemeztük a Bioestat 2.0 szoftver segítségével, szignifikáns p < 0,051 elfogadva.

eredmények

Minden önkéntes hat kísérletet hajtott végre, amelyekben termékpárokat hasonlítottak össze az egyes alkarokon (3. ábra). Az első harapás mediánja (± standard eltérés) a termék nélküli karon 17,5s (± 60,2s), a harmadik harapásé pedig 40,0s (± 92,9s) volt.

Az önkéntesek méréseinek eloszlásait a 4. ábra mutatja, ahol szignifikáns interperszonális különbséget igazoltak (p < 0,001 Kruskal-Wallis). A szójaolaj használatával az első harapás 60,0s (± 81,0s), a harmadik pedig 101,5s (± 175,5s) alatt történt.

A pozitív kontroll (DEET 50%) 3600s (± 332,0s) alatt szolgáltatta az első csípést, a harmadik pedig 3600s (± 227,6s) alatt. Más szóval a kísérletek többségében a szúnyogok egy óra elteltével sem csíptek.

Az 50%-os DEET tartalmú testápoló idők az összes többi termékkel összehasonlítva szignifikáns fölényt mutattak (p < 0,001 Wilcoxon).

Amikor az Andiroba olaj 100%-ot a szójaolajjal, a termék nélküli karral és az Andiroba olaj 15%-kal összehasonlítva vizsgálták, diszkrét fölényt mutatott (p < 0,001 Wilcoxon).

A DEET 50%-kal impregnált alkarok bevezetése után megfigyeltük néhány szúnyog pusztulását, ami a DEET könnyű rovarölő hatására enged következtetni, a repellens hatás mellett.

Megbeszélés

Az új szúnyogriasztó szerek kifejlesztésére irányuló intenzív kutatások ellenére a DEET továbbra is a leghatásosabb marad, azonban a populációkban való tömeges használat során a biztonságosság és a tolerálhatóság kényes profilját tartja fenn. A kísérlet során a DEET alkarokon történő alkalmazása során a feltűnő rovarölő szag ellenére sem bőrre, sem szisztémára gyakorolt káros hatásokat nem írtak le.

A tiszta Andiroba olaj (100%) a termék hiányához képest jobb repellenségi profilt mutatott, ami megismétli az Andiroba gyertya repellensségével kapcsolatos kutatások felfedezéseit. A repellens hatás ideje azonban jelentősen gyengébb volt, mint az 50%-os DEET-é.

Ezek a pozitív, de alacsony hatékonyságú eredmények megismétlődtek más növényi esszenciák, mint a citronella és az eukaliptusz10 vizsgálataiban, de mivel a rovarok fontosak a legtöbb növény beporzási fázisában, nem valószínű, hogy néhány növényi faj túlélte volna a természetes szelekciós folyamatot, ha egyszer a repellens hatásuk, legalábbis in vivo, ilyen erős lenne.

A szakirodalomban eddig egyetlen publikált kísérlet sem közölte a DEET 50%-os könnyű rovarölő hatását, az ilyen “knock-down”-nak nevezett jelenséget csak a ruhába vagy hálóba impregnált piretroidok használatával írták le5.

A szúnyogcsípés kockázatában számos egyéni és környezeti tényező játszik szerepet. Elsősorban a testhőmérséklet, a CO2 és ammónia kilélegzése, a bőr ekcéma jelenléte, az exponált testfelület százalékos aránya és a kilélegzett szagok; továbbá a környezet hőmérséklete, a párás éghajlat, a szúnyogok koncentrációja és a nőstények táplálkozási állapota is hozzájárul a rovarok vonzásához3,11. Az egyéni fogékonyság ilyen tényezői meghatározzák a csípések időpontjának jelentős változatosságát az önkéntesek között, és a különböző időpontokban ezek adhatnak választ az egyes résztvevők mérései közötti nagyfokú eltérésekre.

A szúnyogok koncentrációja az óvodákban sokkal magasabb, mint a természet bármely hagyományos helyzetében (körülbelül öt szúnyog egy liter levegőre), ami felgyorsítja a csípések idejét, és optimalizálja a kísérletet, nem teszi azonban lehetővé az ilyen értékek extrapolálását a nyílt környezetben való használatra.

A vizsgálat kimutatta, hogy a tiszta Andiroba olaj diszkrét repellens hatást fejt ki az Aedes sp. csípése ellen, és jelentősen rosszabb, mint az 50%-os DEET.

Nem mérték az Andiroba és a DEET társításának hatékonyságát, illetve az Andiroba olaj DEET hordozóként való használatát azzal a céllal, hogy csökkentsék a DEET koncentrációját és toxicitásának kockázatát, anélkül, hogy a repellencia hiányozna.

A botanikai vegyületek repellens hatásának és a veszélyeztetett populációk általi használatuk epidemiológiai hatásának értékeléséhez több ellenőrzött terepvizsgálatra is szükség van.

MEGJELENÉSEK

A szerzők köszönetet mondanak a szerkesztőnek és a bírálóknak a cikkhez való fontos hozzájárulásért.

2. BROWN, M. & HEBERT, A.A. – Rovarriasztók: áttekintés. J. Amer. Acad. Derm., 36: 243-249, 1997.

3. CURTIS, C.F. – Tények és fikciók a szúnyogok vonzásáról és taszításáról. Parasit. today, 2: 316-318, 1986.

5. ENSERINK, M. – Amit a szúnyogok akarnak: a gazdatestek vonzásának titkai. Science, 298: 90-92, 2002.

6. FRADIN, M.S. – Szúnyogok és szúnyogriasztók: egy klinikai útmutató. Ann. intern. Med., 128: 931-940, 1998.

12. STIBICH, A.S.; CARBONARO, P.A. & SCHWARTZ, R.A. – Insect bite reactions: an update. Dermatology, 202: 193-197, 2001.