Az antarktiszi fű virágzik a változó klímában
2011. március 31.
Egy brit tudóscsoport szerint az Antarktiszon élő növényfaj virágzik. Az antarktiszi szőrfű (Deschampsia antarctica) hatékonyabban veszi fel a talajból a szerves nitrogént, mint a mohák, amelyek mellett él. Ez a felfedezés hatással van a nitrogénciklus működésének megértésére, és a Nature Climate Change című folyóirat első számában – amely a Nature sorozat része – jelent meg ezen a héten.
A mintákat a British Antarctic Survey (BAS) Signy kutatóállomása körüli jégmentes területekről gyűjtötték az Antarktisz alatti területen.
A vezető szerző, Dr. Paul Hill a Bangori Egyetemről elmondta,
“Az Antarktiszra úgy gondolunk, mint a hó és jég földjére. De nyáron az Antarktiszi-félszigeten és a kontinens fagyos középpontját körülvevő szigeteken a hó elolvad, és sok területet mohák és két őshonos virágos növényfaj zöldell. Mivel a nyári levegő hőmérséklete a tengeri Antarktiszon az elmúlt 50 évben mintegy 1°C-kal emelkedett, és az antarktiszi nyarak hosszabbak és melegebbek lettek, az egyik ilyen virágos növény, az antarktiszi szőrfű (Deschampsia antarctica) egyre jobban elterjedt.”
A szerző és vezető kutató, Davey Jones professzor a Bangori Egyetemről elmondta,
“A növényeknek nitrogénre van szükségük a sikeres növekedéshez. Az Antarktisz partvidékén a nitrogén nagy része a talajban lévő szerves anyagba van zárva, amely a hideg körülmények között lassan bomlik le. Ez most a hőmérséklet emelkedésével egyre jobban elérhetővé válik.”
A növények a nitrogént a szerves anyagból veszik fel, amely fokozatosan bomlik le, peptideket, aminosavakat, majd szervetlen nitrogént képezve. A kutatócsoport felfedezte, hogy az antarktiszi szőrfű a gyökerei segítségével közvetlenül peptidek formájában jut nitrogénhez, így megkerüli az utolsó szakaszt, és rövidebb szekvenciát használ. Az antarktiszi hajfüvek alatti talajba egy nyomon követhető nitrogén-anyagot fecskendezve a csapat nyomon követte, hogyan szívja fel a növény.
A kutatás szerzője, Kevin Newsham elmondta,
“Ezeknek az eredményeknek messze az Antarktiszon túlmutató következményei vannak. Ha a mérsékelt égövi és trópusi régiók növényeinek gyökerei következetesen ilyen módon veszik fel a szerves nitrogént, akkor ez hatással lehet a jövő mezőgazdaságának irányítására.”
Vége
Dr. Paul Hill 2009-ben látogatást tett a BAS Signy kutatóállomásán. A látogatást a Természetes Környezet Kutatási Tanács finanszírozta, és az Antarktisz-finanszírozási Kezdeményezés részét képezi, amelynek keretében egyetemi kutatók pályázhatnak arra, hogy a BAS-szel terepmunkát végezzenek az Antarktiszon.
A Brit Antarktiszkutatás (BAS), a Természetes Környezet Kutatási Tanács része, világelső interdiszciplináris kutatásokat végez a sarkvidékeken. A Cambridge-ben, az Antarktiszon és az Északi-sarkvidéken dolgozó szakképzett tudományos és támogató személyzet együtt dolgozik azon, hogy olyan kutatásokat végezzen, amelyek megalapozzák a termelő gazdaságot és hozzájárulnak egy fenntartható világhoz. Számos nemzeti és nemzetközi együttműködése, az Antarktisz-ügyekben betöltött vezető szerepe és kiváló infrastruktúrája hozzájárul ahhoz, hogy az Egyesült Királyság megőrizze világelső pozícióját. A BAS több mint 450 munkatársat foglalkoztat, és öt kutatóállomást, két királyi kutatóhajót és öt repülőgépet üzemeltet az Antarktiszon és környékén.
A BAS-szel az Antarktiszon terepmunkát végezni kívánó kutatók a következő címen tájékozódhatnak arról, hogyan pályázhatnak támogatásra: http://www.antarctica.ac.uk/afi/