Az antibiotikum nem jobb köhögés, szövődményes mellkasi fertőzések esetén, mint a gyógyszer nélküli kezelés

Az orvosok által gyakran felírt antibiotikum, az amoxicillin a szövődményes mellkasi fertőzések, például hörghurut okozta tartós köhögés esetén még az idősebb betegeknél sem hatékonyabb a tünetek enyhítésében, mint a gyógyszer nélküli kezelés. Ez derült ki az alsó légúti fertőzésekre (LRTI) alkalmazott antibiotikumokról eddig végzett legnagyobb randomizált, placebóval kontrollált vizsgálatból.

A tanulmány, amelyet a brit Southamptoni Egyetem vezetett, a GRACE (Genomics to Combat Resistance against Antibiotics in Community-acquired LRTI in Europe) konzorciumhoz tartozik, és az Európai Közösség hatodik keretprogramja finanszírozta.

Az eredményekről szóló tanulmány a The Lancet Infectious Diseases december 19-i online számában jelenik meg.

Az első szerző, Paul Little, a southamptoni alapellátás kutatásának professzora nyilatkozatában elmondja:

“Az amoxicillint kapó betegek nem gyógyulnak meg sokkal gyorsabban, és a tüneteik sem csökkennek jelentősen.”

Sőt, teszi hozzá, az amoxicillin alkalmazása olyan légúti fertőzésben szenvedő betegek kezelésére, akiknek nincs tüdőgyulladásuk, nemcsak hatástalan lehet, de akár árthat is nekik.

“Az antibiotikumok túlzott használata, amely az alapellátásban dominál, különösen, ha hatástalanok, olyan mellékhatásokhoz vezethet, mint a hasmenés, kiütés, hányás és a rezisztencia kialakulása” – magyarázza.”

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) nemrég közleményt adott ki, amely szerint az antibiotikum-rezisztencia továbbra is komoly veszélyt jelent a közegészségügyre világszerte, és nagyrészt az antibiotikumokkal való visszaélés az oka.

A mellkasi fertőzések, más néven alsó légúti fertőzések (LRTI) az egyik leggyakoribb akut betegség, amelyet a fejlett országokban az alapellátásban kezelnek.

Sok vita van arról, hogy az LRTI-ket, különösen az időseknél, antibiotikumokkal kell-e kezelni, különösen mivel a legtöbbet feltételezhetően vírusok okozzák, és a korábbi vizsgálatok ellentmondásos eredményeket mutattak.

Egy nemrégiben a CHEST 2012-en, az Amerikai Mellkasi Orvosok Kollégiumának éves ülésén bemutatott tanulmány szintén azt sugallja, hogy az antibiotikumok nem eredményesek a gyermekek nátha okozta köhögésének kezelésében.

A legújabb GRACE-vizsgálathoz a kutatók 2061 felnőttet vontak be, akik alapellátási rendelőkbe jártak egyszerű, enyhe mellkasi fertőzéssel. A praxisok 12 európai országban helyezkedtek el: A résztvevők véletlenszerűen kaptak amoxicillint vagy placebót, amelyet hét napon át naponta háromszor kellett szedniük.

A felíró háziorvosok a vizsgálati időszak kezdetén felmérték a betegek tüneteit, és a betegek naplót is vezettek a napi tüneteikről.

Amikor ezeket az adatokat elemezték, a kutatók azt találták, hogy az amoxicillin és a placebocsoport között alig volt különbség abban, hogy a tünetek milyen súlyosak voltak, vagy mennyi ideig tartottak.

Még a 60 éves és idősebb, más betegséggel nem rendelkező betegek esetében is úgy tűnt, hogy az antibiotikumok kevés előnyt jelentenek a placebóval szemben.

Az antibiotikumcsoportban a betegek jelentősen több mellékhatásról, többek között kiütésről, hányingerről és hasmenésről számoltak be.

A kutatók azonban arra a következtetésre jutottak, hogy bár úgy tűnik, hogy a legtöbb ember magától jobban lesz, van egy kisszámú beteg, akiknek valóban előnyös az antibiotikum, és “a kihívás továbbra is az, hogy ezeket az egyéneket azonosítsuk” – mondja Little.

Egy kísérő kommentárban Philipp Schuetz, a svájci Bázeli Egyetem munkatársa megjegyzi:

“Little és munkatársai meggyőző adatokat hoztak létre, amelyeknek arra kellene ösztönözniük az alapellátásban dolgozó orvosokat, hogy tartózkodjanak az antibiotikumos kezeléstől az alacsony kockázatú betegeknél, akiknél nem merül fel tüdőgyulladás gyanúja.”

Azonban továbbra is kérdéses – mondja -, hogy ez az “egyméretű megközelítés tovább javítható-e”.

Azt javasolja, hogy talán az antibiotikumok “toxikus hatásait és költségeit”, valamint “a többi betegnél a rezisztencia kialakulását” úgy lehetne elkerülni, ha “a bakteriális fertőzés specifikus vérbeli biomarkereit” vizsgálnák, hogy “azonosítani lehessen azt a néhány egyént, akik a tüdőgyulladás látszólagos hiánya ellenére is részesülnek az antibiotikumokban”.

Írta: Catharine Paddock PhD