Az antibiotikumos cement távtartó növeli az akut vesesérülés kockázatát

A periprotetikus ízületi fertőzés (PJI) miatt végzett teljes térdprotézis (TKA) revízió során antibiotikumos cement távtartót kapó betegek körülbelül 15 százalékánál fordult elő akut vesekárosodás. Ez a hír az Amerikai Ortopéd Sebészek Akadémiájának éves ülésén bemutatott tanulmányból származik (absztrakt 5921). A tanulmány azt is kimutatta, hogy a vérszegénység növelte a vesekárosodás kialakulásának kockázatát, ami azt sugallja, hogy a klinikusoknak az antibiotikumos cementspacer beültetésekor a vérszegény betegeket figyelniük kell a vesekárosodás szempontjából.

“A tanulmány legfontosabb megállapításai, hogy az akut vesekárosodás váratlanul magas arányban fordul elő, és a vérszegénység hajlamosító tényező” – mondta Dr. Jose Rodriguez, a tanulmány társszerzője, a Hospital for Special Surgery ortopéd sebésze. “Ebben a speciálisan veszélyeztetett populációban lehet, hogy erőteljesebben kell figyelnünk a vérszegénységre, majd korábban kell transzfúzióval kezelnünk, mint egyébként tennénk.”

A PJI az egyik legpusztítóbb és leggyakoribb szövődmény, amely az alsó végtagi ízületi protézisek, például a teljes térdprotézisek után jelentkezhet. A PJI előfordulása intézményenként változó, körülbelül 0,5 és 4 százalék között van, és gyakran igényel revíziós műtétet. Néha több beavatkozásra van szükség a fertőzés felszámolásához és a működőképesség helyreállításához, és még a fertőzés sikeres felszámolása esetén is előfordulhat, hogy a betegek nem érik el az optimális funkcionális eredményeket.

Az egyre több bizonyíték utal arra, hogy a térd PJI-jének antibiotikumos cementspacerrel történő kezelése növelheti az akut vesekárosodás kockázatát. “A tanulmány koncepciója az volt, hogy amikor PJI esetén távtartót használunk, magas koncentrációjú antibiotikumokat teszünk bele, általában vancomycint, ami vesetoxikus, ráadásul ezeket a betegeket néha intravénásan is kezeljük vancomycinnel” – mondta Dr. Rodriguez. “Arra a kérdésre szerettünk volna választ kapni, hogy mekkora a kórházi akut vesekárosodás előfordulása az antibiotikum-spacerrel történő kezelést követően?”

A kérdés megvilágítására a kutatók visszamenőlegesen azonosítottak 75 beteget (39 férfi, 36 nő), akik 2007-2017 között New Yorkban statikus vagy csuklós antibiotikumos cementspacert kaptak. Összegyűjtötték és elemezték a betegek demográfiai adatait, a társbetegségeket, a cementspacerbe beépített antibiotikumpor dózisát, a beadott intravénás antibiotikumokat, a műtét előtti és utáni kreatinin-, vér karbamid nitrogén- és hemoglobinértékeket. Akut vesekárosodásnak minősült a szérumkreatinin több mint 50 százalékos emelkedése a műtét előtti kiindulási értékhez képest legalább 1,4 mg/dl-re. Többváltozós modellt alkalmaztak az életkor, a nem, a testtömegindex és a kiindulási kreatininszint demográfiai jellemzőinek ellenőrzésére.

A kutatók megállapították, hogy a betegek 14,6 százalékánál fordult elő kórházi akut vesekárosodás, átlagosan 6,3 nap alatt (tartomány: 2-8 nap). Az alacsonyabb műtét előtti hemoglobinszint (OR=,55, P=,015) szignifikánsan növelte a fertőzés kockázatát az egyváltozós elemzés során. A magas vérnyomás vagy a cukorbetegség diagnózisa szintén erős statisztikai tendenciát mutatott az akut vesefertőzés fokozott kockázatára (P=,056). Az életkor (P=.0854), a nem (nő, P=.404), a BMI (P=0,426) és a kiindulási kreatinin (P=0,340) többváltozós regresszióval történő kontrollálásakor az alacsonyabb preoperatív hemoglobinszint szignifikánsan korrelált a kreatininszint nagyobb százalékos emelkedésével a műtét után (B=.304, P=.015).

A vérszegénység jól ismert kockázati tényezője a posztoperatív AKI-nek a kardiopulmonális bypass műtéten átesett betegeknél, és a kutatók úgy vélik, hogy az alacsonyabb kiindulási hemoglobinszint szerepet játszhat az AKI etiológiájában a teljes térdrevízión átesett betegeknél. “A fő kockázati tényező az alacsonyabb hemoglobinszint volt, tehát a vérszegénység hajlamosítja a betegeket a vesekárosodásra, és ezeket a betegeket szorosabb megfigyelésben kell részesíteni” – mondta Dr. Rodriguez.

A tanulmány a Lenox Hill Hospital, a Monmouth Medical Center, a Columbia University Medical Center és a HSS kutatóinak együttműködésével készült.