Az antikolinerg gyógyszerek összefüggésbe hozhatók az időskori demenciával

A különböző típusú antikolinerg gyógyszereknek való kitettség egy nagy farmakoepidemiológiai vizsgálatban az 55 éves vagy annál idősebb embereknél a demencia jelentősen megnövekedett kockázatával járt együtt.

Ocskaymark/Thinkstock

“A vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a kumulatív antikolinerg gyógyszerhasználat és a demencia kockázata közötti összefüggést egy nagy, reprezentatív brit populációban” – írta Carol A. C. Coupland, PhD, az angliai Nottingham Egyetem alapellátási osztályának munkatársa és munkatársai. Az eredményeket a JAMA Internal Medicine című szaklapban tették közzé.

A kutatók egy nagy, egymásba ágyazott eset-kontroll vizsgálatot végeztek, amelybe 58 769 demenciában szenvedő beteget és 225 574 megfelelő kontrollt vontak be az angliai QResearch adatbázisból. Minden egyes vizsgálati résztvevőt öt kontrollal párosítottak különböző jellemzők, többek között a nem, az életkor és a naptári idő alapján.

A gyógyszer-expozíció mérésére 56 különböző, erős antikolinerg tulajdonságú gyógyszerrel, köztük antipszichotikumokkal, hólyaghurut elleni antimuszkarinikumokkal, epilepsziaellenes szerekkel, parkinsonellenes szerekkel és antidepresszánsokkal kapcsolatos receptadatokat használtak. A vizsgálat adatait 2016 és 2018 között elemezték.

“Az elsődleges expozíció a demencia diagnózisának időpontját megelőző 1-11 évben felírt antikolinerg gyógyszerek teljes standardizált napi dózisa (TSDD) volt a megfelelő kontrolloknál vagy az ezzel egyenértékű időpontot megelőző 1-11 évben” – mondta dr. Coupland és munkatársai írták.

Az elemzés után a kutatók megállapították, hogy az antipszichotikumoknak (kiigazított esélyhányados, 1,70), hólyagellenes antimuszkarinikumoknak (aOR, 1,65), antiepileptikumoknak (aOR, 1,39), antiparkinson szereknek (aOR, 1,52) és antikolinerg antidepresszánsoknak (aOR, 1.29) a demencia megnövekedett kockázatával járt együtt a zavaró tényezőkre való korrekciót követően.

“A 80 éves kor előtt diagnosztizált esetekben a társulások erősebbek voltak” – jegyezték meg a kutatók.

Az antihisztamin, antivertigo/antiemetikum, vázizomlazító, gasztrointesztinális görcsoldó, antiaritmiás és antimuszkarinikus hörgőtágító antikolinerg szerek azonban nem voltak kapcsolatban a demencia fokozott kockázatával.

A vizsgálat egyik fő korlátja az volt, hogy nem értékelték a gyógyszeres compliance-t, ami az expozíció téves besorolását eredményezhette. Dr. Coupland és munkatársai elismerték, hogy ez alábecsülhet bizonyos összefüggéseket a gyógyszeres expozícióval.

A demencia erősebb kockázata, amelyet a 80 éves kor előtt demenciában szenvedők körében találtak, “azt jelzi, hogy az antikolinerg gyógyszereket óvatosan kell felírni a középkorú és idősebb embereknél” – állapították meg.

A jelenlegi tanulmányból az egyik kérdés az, hogy az antikolinerg gyógyszerek az Alzheimer-kór és a kapcsolódó demenciák egyértelműen módosítható kockázati tényezői-e, mondta Noll L. Campbell, PharmD, a Purdue University, West Lafayette, Ind, és munkatársai a Dr. Coupland és munkatársai tanulmányát kísérő vezércikkben írták (JAMA Intern Med. 2019 Jun 24. doi: 10.1001/jamainternmed.2019.0676).

Míg ennek az összefüggésnek farmakológiai alapjait javasolták, az okozati összefüggést prospektív, randomizált vizsgálatokkal még nem sikerült megállapítani. A jelenlegi feltételezés szerint az antikolinerg gyógyszerek elhagyása pozitívan befolyásolhatja a kolinerg neurotranszmissziót az agy bizonyos régióiban, ami a kognitív funkciók javulásához vezethet, és csökkentheti az Alzheimer-kór és a kapcsolódó demenciák kialakulásának valószínűségét – írták a szerkesztőségi cikkben.

Az egyes antikolinerg szerek elhagyása azonban az akut ellátó intézmények igénybevételének növekedése mellett más kockázatokat is jelenthet, például a fájdalom vagy a depressziós tünetek súlyosbodását. Ennek eredményeképpen magas színvonalú, jól megtervezett, randomizált vizsgálatokra van szükség az antikolinerg gyógyszerek felírásának hosszú távú hatásainak jobb megértéséhez. Ezek a vizsgálatok segítenének tájékoztatni a klinikusokat, a betegeket és a politikai döntéshozókat a deprescribing beavatkozások kockázatairól és előnyeiről, mondta Dr. Campbell és társszerzői.

A tanulmányt a National Institute for Health Research és a Nottinghami Egyetem támogatta. A szerzők pénzügyi kapcsolatokról számoltak be a ClinRisk Ltd. A szerkesztőségi cikk szerzői arról számoltak be, hogy támogatást kaptak a National Institute on Aging-től és az Agency for Healthcare Research and Quality-től. Dr. Campbell arról számolt be, hogy személyes díjazásban részesült az Astellas Pharma US-tól.