Az aszimmetrikus tónusos nyakreflex hatása a stroke-ot követő nyúlási mozgás során: előzetes eredmények

A korábbi vizsgálatok és klinikai megfigyelések azt mutatják, hogy a stroke túlélői az aszimmetrikus tónusos nyakreflex (ATNR) újraéledését mutatják mind statikus, mind dinamikus körülmények között maximális erőfeszítés során. Ez a megfigyelés azt jelentheti, hogy a stroke-ot követően jobban támaszkodnak az agytörzsi pályákra. Azonban az ATNR hatását dinamikus állapotban, amely természetesebb mozgást képvisel, mint például a nyúlás, még nem vizsgálták. A nyúlási mozgások során a robotvezérelt haptikus környezet alkalmazása fontos az ATNR stroke-ot követő hatásának számszerűsítéséhez. Ezért ez a cikk egy újszerű beállítás alkalmazásáról számol be, amely az ACT(3D) robotikus eszközt használja ennek a reflexív viselkedésnek a vizsgálatára és számszerűsítésére. Előzetes eredményeink azt mutatják, hogy az ATNR hatása jelentős a stroke-populációban, amikor a vállat a maximális képesség 25%-ánál abdukáljuk. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az ATNR befolyásolja az elérési távolságot, különösen akkor, ha a váll abdukcióban történő terhelésére van szükség. Összefoglalva, ezek az előzetes eredmények bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az ATNR hatása a stroke-betegeknél az elérési feladat során számszerűsíthető egy újszerű 3D-s robotikai elrendezéssel.