Az aszpirin mint véralvadásgátló – ECHO
Aszpirin – A csodaszer
Aszpirin a világon a legszélesebb körben használt gyógyszer, évente több mint 100 milliárd tablettát nyelnek le. A modern gyógyszerek közül is az egyik legkorábban kifejlesztett gyógyszer. Az aszpirint jelenlegi formájában Felix Hoffman fejlesztette ki 1897. október 10-én. Az aszpirint azonban már i.e. 400-ban használták a fűzfa kérge formájában, amely a szalicin nevű vegyületet tartalmazza, amelyből az aszpirin kivonható. Az aszpirin hatóanyaga az acetilszalicilsav.
Az aszpirin számos betegség kezelésében és megelőzésében hatékony. “Fájdalomcsillapító”, “lázcsillapító” és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, ezért felnőtteknél fájdalom, láz és gyulladás kezelésére alkalmazható. Az aszpirin rendszeres használata felnőtteknél segíthet a bélrák megelőzésében. Az aszpirin alkalmazása a terhesség első trimeszterét követően már ajánlott a preeklampszia megelőzésére; ez egy magas vérnyomással járó állapot, amely koraszüléshez, halvaszüléshez és az átlagosnál kisebb méretű babák születéséhez vezethet.
Az aszpirin egyik legfontosabb hatása a vérlemezke-ellenes hatása. Az aszpirin kis dózisban (2-5 milligramm/kg) megakadályozza a vérlemezkék aggregációját, ezáltal megakadályozza a vérrögök kialakulását. Ezt úgy éri el, hogy gátolja a ciklooxigenáz nevű enzimet, ezáltal megakadályozza a tromboxán nevű anyag képződését, amely a vérlemezkék számára állványszerkezetként szolgál az aggregációhoz és a vérrög (“trombus”) kialakulásához.
Az aszpirin vérlemezkegátló hatása miatt kiválóan alkalmazható veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő betegeknél. A szisztémás-tüdőartériás “söntökkel”, azaz a szisztémás (test) artériák és a tüdő (tüdő) erek közötti kis mesterséges összeköttetésekkel rendelkező betegeknél az elzáródást okozó vérrögök megelőzésére használják. A vérrögképződés megelőzésére is szolgál a lassú véráramlású betegeknél. Ezek közé tartoznak a Hemi-Fontan-kapcsolattal (a felső vena cava a tüdőartériákhoz csatlakozik) és a Fontan-keringéssel (mind a felső, mind az alsó vena cavae a tüdőartériákhoz csatlakozik) rendelkező betegek. Egyes szívközpontok a Fontan-keringéssel rendelkező betegeknél a warfarin nevű gyógyszert részesítik előnyben. Ennek erősebb véralvadásgátló hatása van. Nincs azonban egyértelmű bizonyíték arra, hogy az egyik lehetőség jobb lenne a másiknál.
A gyenge szívműködés miatt a szívben lassú véráramlással rendelkező betegeknél szintén előnyös az alacsony dózisú aszpirin alkalmazása a szíven belüli vérrögképződés megelőzésére. Az aszpirin rendszeres alkalmazása felnőtteknél segít megelőzni a vérrögképződést a szív és az agy artériáiban, ezáltal megelőzve a szívinfarktust, a stroke-ot és a demenciát.
Míg az aszpirin nagyon biztonságos gyógyszer, különösen kis dózisban alkalmazva; van néhány mellékhatása. A gyomornyálkahártya eróziót és vérzést okozhat. Éhgyomorra emiatt nem szabad bevenni. A nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), mint például a brufen, csökkentik az aszpirin vérlemezke-ellenes hatását, ezért nem szabad őket rendszeresen egyidejűleg alkalmazni. Az aszpirint abba kell hagyni, ha a gyermeknél bárányhimlő alakul ki, mivel a bárányhimlős betegeknél az aszpirin alkalmazása a Reye-szindróma nevű életveszélyes állapottal hozható összefüggésbe. Az aszpirint általában 6 hétre abbahagyják, és egy alternatív gyógyszerrel, a klopidogrellel helyettesítik, amely szintén nagyon hatékony a vérrögképződés megelőzésében. Azoknak a betegeknek, akik bárányhimlő elleni védőoltásban részesülnek, az aszpirint szintén 6 hétig klopidogrellel kell helyettesíteniük. Az aszpirin néhány betegnél ronthatja az asztmát, ezért kerülni kell. Ezeknél a betegeknél a klopidogrelt lehet alkalmazni.
Az aszpirin valóban “csodaszer”, és megfelelő alkalmazás esetén minden korú beteg életét megmentheti és meghosszabbíthatja.
Dr. Sujeev Mathur, Evelina London