Az ataxia és az apraxia közötti különbség

Ataxia vs. apraxia

A neurológiai elváltozások mindig is bonyolultak voltak, mivel a központi idegrendszer és annak számos pályájának megértése nem egyszerű feladat. Az ataxiát és az apraxiát gyakran összekeverik egymással, pedig két nagyon különböző neurológiai tünetről van szó.

Ataxia olyan neurológiai tünet, amelyben az izmok koordinációjának elvesztése áll fenn. Ez egyfajta mozgászavar. Az apraxia ezzel szemben a személy által már megtanult összetett, célzott mozgások végrehajtására való képtelenséget jelenti. Az apraxia a feladat végrehajtásának hiánya annak ellenére, hogy megvan a vágy és a képesség a mozgás előidézésére. Az apraxia a motoros idegek szerzett rendellenessége, amely a parancsok megértésének képtelenségéből adódik. Az ataxia a kisagy sérülése miatt alakul ki, az apraxia viszont a nagyagy sérülése miatt. Az ataxia úgy jelenik meg, hogy az “izmok megadják magukat”, az apraxia azonban a motoros impulzus hiányának következménye, annak ellenére, hogy az izomerő és a képességek épek. Az ataxia valamilyen kisagyi állapot jele, a kisagyban bekövetkezett elváltozás következménye, de az apraxia maga a klinikai állapot. Az apraxia úgy is magyarázható, mint a megfelelő (akaratlagos) cselekvések felépítésének képtelensége. Míg az ataxia az érzékszervi és motoros funkciók elvesztése, addig az apraxia csak a motoros funkciók, azaz az izommozgások hiánya.

Ataxia okai a központi idegrendszer, különösen a kisagy sérülései, bizonyos vegyi anyagoknak, például etanolnak való kitettség, B12-vitamin-hiány, pajzsmirigyzavar, sugárfertőzés stb. Az apraxia oka a nagyagyban lévő elváltozás.

Az ataxia típusai a kisagyi ataxia, az érzékszervi ataxia és a vestibuláris ataxia. A kisagyi ataxia járászavarok, egyensúlyozási nehézségek, járászavarok és egyéb motoros zavarok, mint a remegés és a járás közbeni kanyarodás nehézségei formájában jelentkezik. A szenzoros ataxia a személy ingadozásához vezet, amikor arra kérik, hogy egymáshoz közeli lábakkal és csukott szemmel álljon, azaz a Romberg-jelhez. Ennek oka a proprio-érzékelés (a test tájékozódása) hibája, amely a fülcsatornák funkciója. A vestibularis ataxia a fülben található vestibularis rendszer kóros elváltozásai miatt alakul ki, ami hányingerrel, hányással és szédüléssel kísért ataxiához vezet.

Az apraxia típusai az ideomotoros apraxia, a fogalmi apraxia, a beszédapraxia és a konstrukciós apraxia. Az ideomotoros apraxia úgy jelentkezik, hogy az ember képtelen megtervezni vagy befejezni olyan akaratlagos cselekvéseket, mint például az ing gombjainak becsukása stb. A fogalmi apraxia úgy jelenik meg, hogy nem képes átgondolni a valamely cselekvés végrehajtásához szükséges lépéseket. Az ebben a típusban érintett emberek összekuszálják a dolgokat, és az utolsó dolgokat teszik először, az első dolgokat pedig utoljára. Az apraxia e típusára példa, hogy valaki először a zöldségeket teszi a fazékba, majd a főzéshez szükséges olajat. A beszédapraxia felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt előfordul. Jellemzően olyan személyeknél fordul elő, akik korábban ép beszédkészséggel rendelkeztek. A már elsajátított beszédszintek elvesztésével jár. Általában artikulációs hibákkal jár a mondatok megfogalmazása során. Az ataxia kezelése fizioterápia, foglalkozásterápia és az ataxiát okozó elváltozás kezelése. Az apraxia kezelése csak fizikoterápia, fizioterápia és foglalkozásterápia.

Összefoglaló:

Ataxia a kontrollált és koordinált izommozgások elvesztése az izomgyengeség miatt, míg az apraxia a megfelelő koordináció és izomerő ellenére sem képes célzott mozgások végrehajtására. Ataxia esetén a személy a kisagyban kereszteződő idegpályák hibája miatt képtelen, apraxiában viszont minden összetett integrált mozgás nehezen kivitelezhető.