Az egy Istenben való hit

Az iszlám legalapvetőbb tanítása az Isten Egységében való hit, abban az értelemben, hogy Ő az egyetlen Teremtő, Fenntartó, Tápláló stb. De ez a hit nem elég. A bálványimádók közül sokan tudták és hitték, hogy minderre csak a Legfelsőbb Isten képes, mégis más isteneket társítottak hozzá. Ezért el kell ismerni azt a tényt, hogy egyedül Isten az, aki megérdemli, hogy imádják, és így tartózkodni kell minden más dolog vagy lény imádatától. Hasonlóképpen, a muszlimok hiszik, hogy Istennek nincs apja vagy anyja, nincs fia vagy lánya. Egyik sem egyenlő vele. Ő az egész emberiség Istene, nem pedig egy különleges törzsé vagy fajé.”

Egyedül Istent imádjuk és senki mást

A Korán, az iszlám szent könyve emlékeztet bennünket minden állítólagos isten hamisságára. Az ember alkotta tárgyak imádóitól azt kérdezi: “Hogyan imádhatjátok a saját kezetekkel faragott dolgokat, amikor Isten az, aki téged és minden kézimunkádatodat megteremtette? (37:95-96)

Egy másik ponton Isten azt mondja: “Mondd: ‘Miért veszel más védelmezőt, mint Őt, aki még önmagának sem hasznára, sem kárára sem lehet?”. Mondd: ‘Vajon a vakok egyenlőek azokkal, akik látnak? És egyenlőek-e a sötétség mélységei a világossággal?’ Vajon az általuk Istenhez rendelt társak teremtettek-e bármi olyat, mint az Ő teremtése, hogy az ő teremtésük megkülönböztethetetlen az övétől? Mondd: ‘Isten minden dolgok Teremtője: Ő az Egyetlen, a Mindenható.”” (13:16)

Az égitestek imádóinak a Korán Ábrahám történetét idézi: “Amikor az éjszaka elsötétült fölötte, meglátott egy csillagot, és azt mondta: ‘Ez az én Uram’, de amikor lenyugodott, azt mondta: ‘Nem szeretem a lenyugvó dolgokat. És amikor meglátta a holdat felkelni, azt mondta: ‘Ez az én Uram’, de amikor az is lenyugodott, azt mondta: ‘Ha az én Uram nem vezet engem, azok közé tartozom, akik eltévednek’. Aztán meglátta a felkelő napot, és így kiáltott: ‘Ez az én Uram! Ez nagyobb.’ Amikor azonban a nap lenyugodott, így szólt: “Népem, megtagadom mindazt, amit Istenen kívül imádtok. Igaz hívőként Arra fordítottam az arcom, Aki az eget és a földet teremtette. Nem tartozom a többistenhívők közé”.” (6:76-79)

A hit fontossága: A láthatatlan Istenben való hit

Az Egyetlen Igaz Istenről való eme tudás elérése után folyamatosan hinni kell benne, és nem szabad megengedni, hogy bármi is rávegye őket az igazság tagadására. Amikor az igaz hit belép az ember szívébe, az hatással van az ember szemléletére és viselkedésére. Mohamed próféta, az iszlám utolsó küldötte azt mondta: “A hit az, ami szilárdan a szívben lakozik, és amit a tettek bizonyítanak”. (Bővebben: Hit: hit a láthatatlanban)

A hit egyik markáns eredménye az Isten iránti hála érzése, amelyről azt lehet mondani, hogy az imádat lényege.

A hívők szeretik Istent, és hálásak neki a bőkezűségért, amellyel megajándékozta őket. Tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy jótetteik soha nem érhetnek fel az isteni kegyelmekkel, ezért mindig arra törekszenek, hogy Istennek tetszenek. Gyakran megemlékeznek Istenről. A Korán a hála érzését azzal segíti elő, hogy nagyon gyakran ismétli Isten tulajdonságait.

(Itt többet megtudhatsz a háláról az iszlámban!)

“Ő az Isten: nincs más isten rajta kívül. Ő az, aki tudja, ami rejtve van, és azt is, ami nyíltan van, Ő a kegyelem Ura, a kegyelem adományozója. Ő az Isten: nincs más isten, mint Ő, az Irányító, a Szent, a Béke Forrása, a Biztonság Adója, a Mindenek Feletti Őrző, a Mindenható, a Kényszerítő, a Valóban Nagy; Isten messze fölötte áll mindannak, amit társainak tartanak. Ő az Isten: a Teremtő, az Alkotó, az Alakító. A legjobb nevek Őt illetik. Az égben és a földön minden Őt dicsőíti: Ő a Mindenható, a Bölcs”. (59:22-24)