Az emberi agy anatómiája

Benedette Cuffari, M.Sc.Reviewed by Emily Henderson, B.Sc.

Az agy minden egyes különálló része más-más szerepet játszik abban, hogy az embernek gondolatai és emlékei legyenek, mozgatni tudja a karját és a lábát, érzékelje a szaglást, a látást, a hallást, az érintést és az ízlelést, valamint fenntartja a test számos szervének működését.

Képhitel: Tefi/.com

Az agy sejtjei

Az agyat alkotó két uralkodó sejttípus a neuronok és a gliasejtek, utóbbiakat neuroglia vagy glia néven is nevezhetjük. A központi és a perifériás idegrendszerben (CNS, illetve PNS) való elhelyezkedésüktől függően a neuronok különböző morfológiájúak lehetnek.

Míg ez igaz lehet, minden neuron négy közös területen osztozik, amelyek közé tartozik a sejttest, a dendritek, az axon és az axonvégződés, amelyek mindegyikének megvan a maga funkciója. A neuron sejttestének például van egy sejtmagja, amely felelős a fehérjék szintéziséért, amelyek az anterográd transzportként ismert folyamat révén a mikrotubulusokon keresztül az axonokba és az axonvégződésekbe jutnak.

A glia sejtek tovább oszthatók oligodendrocitákra, mikroglia sejtekre és asztrocitákra, amelyek közül az utóbbi a gliasejtek leggyakoribb típusa, és a teljes agytérfogat mintegy 25%-át foglalja el. Az asztrociták tovább osztályozhatók protoplazmás vagy rostos sejtekké. A protoplazmatikus asztrociták az agy szürkeállományában vannak jelen, és számos elágazással rendelkeznek, amelyek kölcsönhatásba léphetnek mind a szinapszisokkal, mind az erekkel.

A rostos asztrociták, amelyek csak az agy fehérállományában találhatók, hosszú, rostszerű nyúlványokkal rendelkeznek, amelyek szintén kölcsönhatásba lépnek az erekkel, valamint a Ranvier-csomópontokkal. Összességében mindkét asztrocita-típus kölcsönhatásba lép az erekkel azáltal, hogy a szinaptikus aktivitás hatására beállítja a véráramlást.

A PNS Schwan-sejtjeihez hasonlóan az oligodendrociták, amelyek csak a CNS-ben vannak jelen, felelősek a mielin termeléséért, amely fenntartja az idegjelek elektromos impulzusvezetését, és szükség szerint maximalizálja azok sebességét.

A gliasejtek utolsó típusa a mikroglia, amely a CNS makrofágpopulációjának része, amelybe a perivascularis makrofágok, a meningeális makrofágok, a circumventricularis szervek (CVO) makrofágjai és a plexus chorioidea mikroglia is beletartozik. Mint minden más makrofágtípus, a mikroglia is immunfagocita sejt, és így a CNS védelmét szolgálja a potenciális kórokozóktól.

Az agy felosztása

Az emberi agy gyakran három különböző részre osztható, amelyek közé tartozik a nagyagy, a kisagy és az agytörzs.

A nagyagy

Az agy nagyobbik része a nagyagy, amely a bal és a jobb agyféltekét választja el, mindkettő felszínén számos redő és tekervény van jelen. E tekervények között gyri néven ismert gerincek húzódnak. A gyri-k között található kis barázdákat a sulcus vagy sulci többes számában, míg a nagyobb barázdákat hasadékoknak nevezzük.

A jobb és bal agyféltekét, amelyeket mindkettőt az egyébként szürkeállományként ismert agykéreg borít, a corpus callosum köti össze. Míg a bal félteke a beszédet és az elvont gondolkodást, addig a jobb félteke a térbeli gondolkodást irányítja.

A homlok-, a fali-, a halánték- és a nyakszirti lebeny az a négy lebeny, amely az agyvelőt alkotja. A homloklebeny, amely közvetlenül a homlok mögött található, az emberi agy legnagyobb lebenye. A homloklebenyek elsősorban a nyelv, a motoros funkciók és a különböző kognitív folyamatok, köztük az önismeret, a hangulat, az affektusok, a memória, a figyelem, valamint a szociális és erkölcsi gondolkodás irányításáért felelősek.

A homloklebenyben található a Broca-terület, amely a beszédprodukcióért felelős. A fali lebenyek, amelyek az agy közepének közelében, a homlok- és nyakszirti lebeny között találhatók, a különböző érzékszervi és emlékezeti funkciók értelmezéséért felelősek.

A halántéklebeny, amelyet általában neokortexnek neveznek, a koponyaalaphoz közel helyezkedik el. A halántéklebenyben található a Wernicke-terület, amely lehetővé teszi az egyének számára a beszélt és az írott nyelv megértését. A beszéd feldolgozásán kívül a halántéklebeny az érzékszervi információkat is feldolgozza, amelyek hozzájárulnak az emlékek, a nyelvek és az érzelmek megőrzéséhez.

A nagyagy negyedik és egyben utolsó lebenye a nyakszirti lebeny, amely az agy legkisebb lebenye, és az agy hátsó részét alkotja. A nyakszirti lebeny elsődleges feladata a vizuális információk értelmezése.

A kisagy

A hátsó agyfélteke legnagyobb része a kisagy. A kisagy mind az agykéregből, mind a test mozgásszervi struktúráiból érkező motoros információk vételekor a kisagy koordinálja ezeket a jeleket, hogy mozgásban tartsa az ember járását és testtartását.

A kisagy ugyan maga nem indítja el az izomösszehúzódást, de az izomtónus szabályozásával segíti a motoros tevékenység finomítását és pontosságát. Az egyensúly szabályozásában és a motoros mozgás szabályozásában betöltött szerepe mellett a kisagy szerepet játszik a félelem és más kognitív funkciók, például a figyelem, a nyelv és az örömre adott emberi válaszok szabályozásában is.

Image Credit: SciePro/.com

Az agytörzs

A kisagyat és a gerincvelőt az agytörzs köti össze az agyféltekékkel. Az agytörzs négy különálló szakaszra osztható, amelyek közé tartozik a diencephalon, a középagy, a pons és a medulla oblongata. A diencephalon, amely az agytörzs legfelsőbb része, négy további részre oszlik, amelyek közé tartozik az epithalamus, a subthalamus, a hypothalamus és a thalamus.

A thalamus, amely a diencephalon legnagyobb része, az összes érzékszervi információ reléjeként szolgál, amely bejut az agykéregbe, és végül feldolgozásra az agyvelőbe jut. A hipotalamusz szintén feldolgozza a beérkező érzékszervi információkat; azonban a hipotalamusz által feldolgozott összes információ a vegetatív idegrendszerből (ANS) származik.

Az egyén testhőmérsékletének fenntartása mellett a hipotalamusz tartja fenn az étkezési szokásokat, a szexuális viselkedést és az alvási mintákat. Emellett a hipotalamusz lefelé irányuló nyúlványából kialakuló agyalapi mirigy váladékát is a hipotalamusz irányítja.

A középagy, amely a diencephalont a ponshoz köti, a szemmozgást szabályozza, míg a pons a szem- és arcmozgások, a hallás és az egyensúly, valamint az arcidegek által feldolgozott összes érzékszervi információ szabályozásában vesz részt.

A medulla oblongata, amely a pons és a gerincvelő között helyezkedik el, tehát az agytörzs legalsó része, olyan autonóm funkciókat szabályoz, mint a légzés, a vérnyomás, a szívritmus és a nyelés. Figyelemre méltó, hogy klinikai körülmények között a betegek agyhalálát akkor állapítják meg, ha a medulla oblongata jelentős pusztulása következik be.

Hivatkozások és további olvasmányok

• Az agy anatómiája . Elérhető a következő címen: https://www.aans.org/en/Patients/Neurosurgical-Conditions-and-Treatments/Anatomy-of-the-Brain.
• Maldonado, K. A., Alsayouri, K. (2020). Fiziológia, agy. In: StatPearls. Elérhető: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK551718/.
• Jimsheleishvili, S., & Dididze, M. (2020). Neuroanatómia, kisagy. In: StatPearls. Elérhető: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK538167/.
• Messé, A., Rudrauf, D., Benali, H., Marrelec, G. (2014). A szerkezet és a funkció kapcsolata az emberi agyban: az anatómia, a stacionárius dinamika és a nem stacionáriusok relatív hozzájárulása. PLoS Computational Biology 10(3):e1003530. doi:10.1371/journal.pcbi.1003530.

Az

Benedette Cuffari

Miután 2016-ban elvégezte a toxikológia alapszakot, két mellékszakkal, spanyolból és kémiából, Benedette folytatta tanulmányait, és 2018 májusában elvégezte a toxikológia mesterszakot. A doktori iskola alatt Benedette a mekloretamin és a bendamusztin dermatotoxicitását vizsgálta; két nitrogénmustáros alkiláló hatóanyagot, amelyeket a rákellenes terápiában használnak.

Hivatkozások