Az emelkedett szérum-immunoglobulin E-szinttel társuló cerebralis arteriostenosis fiatal felnőttekben, akiknél nem állnak fenn az ischaemiás stroke kockázati tényezői: a cerebralis vasculitis lehetséges megnyilvánulása?

Egy sor fiatal felnőttről számolunk be, akiknél tüneteket okozó cerebralis arteriostenosis alakult ki, melyet emelkedett szérum immunglobulin (Ig) E-szint jellemez. Valamennyi betegnél nem volt az agyi érbetegségek egyértelmű kockázati tényezője. 26 olyan fiatal felnőtt (18-50 évesek) klinikai adatait tekintettük át visszamenőlegesen, akiket csak a szérum IgE-szint emelkedése jellemzett, és akiknek nem voltak agyi érbetegségek kockázati tényezői. Az arteriostenosisokat digitális szubtrakciós angiográfiával (DSA) mértük fel és követtük nyomon, a szűkület arányát pedig a warfarin-aspirin tüneti intrakraniális betegség technikájával becsültük meg. Minden beteget a vaszkulitiszre vonatkozó általános stratégiának megfelelően kortikoszteroidokkal kezeltek. A követés során nem fordult elő ismétlődő stroke. A szűkület átlagos mértéke a kezelés előtt és után 69,3±29,8%, illetve 47,9±45,1% volt. A szűkületek arányának különbsége a kezdeti és az utánkövetéses DSA-értékelés között szignifikáns volt a párosított minták tesztje alapján (21,31±26,88, 95%-os konfidenciaintervallum 13,58-29,03, t=5,55, p<0,001). A Kaplan-Meier túlélési elemzés kimutatta, hogy a 13 hónapos kumulatív javuló léziós arány 40,3±8,7% volt. Ez 18 hónap múlva sem változott. Az elváltozás javulásáig eltelt átlagos idő 12,58 ± 0,96 hónap (95% CI 10,70-14,46), a medián idő pedig 13±3,88 hónap (95% CI 5,39-20,61) volt. Tudomásunk szerint csak emelkedett IgE-szérumszintű cerebralis arteriostenosisról még nem számoltak be. Adataink azt mutatták, hogy a kortikoszteroid-kezeléssel klinikai és arteriológiai javulás érhető el. Ez arra utal, hogy a vizsgálatunkban észlelt cerebralis arteriostenosis hátterében valamilyen speciális érgyulladás állhat.