Az idősebb felnőttek ellenállóbbak a COVID-19-hez kapcsolódó szorongással, depresszióval szemben

Az aggodalmak ellenére, hogy az idősebb felnőttek a COVID-19 világjárvány kezdeti szakaszában a magányból és az elszigeteltségből fakadó mentális egészségügyi válsággal szembesülnek a lezárási intézkedések miatt, számos tanulmány arra utal, hogy az idősebb felnőttek ellenállóbbak lehetnek a szorongással, depresszióval és stresszel szemben, mint a fiatalabb népesség, írták a szerzők a JAMA1-ben megjelent véleménycikkben.

Az Egyesült Államokban és más, magas jövedelmű országokban végzett tanulmányok egyaránt azt jelezték, hogy az idősebb felnőttek kisebb valószínűséggel tapasztaltak negatív mentális egészségi állapotot, mint a fiatalabb felnőttek. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) például megállapította, hogy egy 933 főből álló, 65 éves és idősebb résztvevőkből álló csoportban 6,2% számolt be szorongásos zavarról, 5,8% depressziós zavarról és 9,2% traumával vagy stresszel kapcsolatos zavarról (TSRD), míg egy 731 főből álló, 18 és 24 év közötti résztvevőkből álló csoportban 49,1% számolt be szorongásos zavarról, 52,3% depressziós zavarról és 46% TSRD-ről2. Egy Spanyolországban végzett keresztmetszeti vizsgálat megállapította, hogy az idősebb felnőttek (60 és 80 év közöttiek) alacsonyabb arányban szenvedtek szorongásos, depressziós és poszttraumás stressz zavarban (PTSD), mint a 40 és 59 év közötti felnőttek3.

A közösségben élő idősebb felnőttek különösen ellenállóak lehetnek, valószínűleg belső tényezők, például a biológiai stresszválasz és a személyiségjegyek, valamint külső erőforrások, például a társadalmi státusz és az anyagi stabilitás miatt – mondták a szerzők.

A tanulmányok azonban a világjárvány korai szakaszában szerzett tapasztalatokat mutatják be, és a COVID-19 hosszú távú hatásai eltérő kimenetelűek lehetnek. A CDC jelentése szerint a szerzők szerint azoknál az idősebb felnőtteknél, akik alulreprezentált kisebbségi csoportok tagjai, alacsonyabb háztartási jövedelemmel rendelkeznek vagy fizetetlen gondozóként szolgálnak, nagyobb a kockázata annak, hogy negatív mentális egészségügyi eredményeket tapasztalnak. Bizonyos körülmények között élő egyének is jobban küzdhetnek mentális egészségükkel, különösen azért, mert sok idősebb felnőtt nem rendelkezik olyan anyagi, társadalmi vagy kognitív erőforrásokkal, beleértve a technológiát, a barátokat és a testmozgás képességét, amelyek segíthetnek nekik megbirkózni a stresszel.

A szerzők azt javasolják, hogy az orvosok és a gondozók az adott egyénekkel és családokkal együtt oldják meg a problémákat, hogy meghatározzák, hogyan juthatnak hozzá a szükséges erőforrásokhoz, beleértve a technológiát, amely megkönnyítheti a társadalmi kapcsolatokat és a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A manuális terápiák, a fizikai aktivitás, a társas kapcsolatok, az együttérzés és “a spiritualitásban való részvétel adott esetben” szintén segíthet a krónikus stressz, a szorongás és az elhúzódó gyász kezelésében, mondták.”

“A rugalmasságot mozgató tényezők és mechanizmusok megértése más idősek és más csoportok esetében, akiknek mentális egészsége súlyosabban érintett lehet – például a bölcsesség olyan összetevőinek növelése, mint az érzelmi szabályozás, az empátia és az együttérzés -, iránymutató lehet a beavatkozási megközelítésekhez. Hasznos lenne azt is megvizsgálni, hogy a technológiát hogyan lehet e célra felhasználni” – mondták a szerzők.

“Fontos azonban felismerni, hogy e látszólag pozitív korai eredmények ellenére gondos megfigyelésre és további kutatásokra lesz szükség ahhoz, hogy megértsük a folyamatban lévő COVID-19 világjárvány pszichológiai és mentális egészségügyi hatásait az idősebb lakosság körében.”

Közlemény: A cikk szerzői a publikációkból származó tiszteletdíjakról nyilatkoztak. A szerzők közzétételeinek teljes listáját lásd az eredeti hivatkozásban.

1. Vahia IV, Jeste DV és Reynolds CF III. Idősebb felnőttek és a COVID-19 mentális egészségre gyakorolt hatásai. JAMA. Online megjelent 2020. november 20. doi:10.1001/jama.2020.21753

2. Czeisler MÉ, Lane RI, Petrosky E, et al. Mental health, substance use, and suicidal ideation during the COVID-19 pandemic. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 2020;69(32):1049-1057. doi:10.15585/mmwr. mm6932a1

3. González-Sanguino C, Ausín B, Castellanos MA, et al. Mental health consequences during the initial stage of the 2020 coronavirus pandemic (COVID-19) in Spain. Brain Behav Immun. 2020;87: 172-176. doi:10.1016/j.bbi.2020.05.040

.