Az intravénás amiodaron hasznos lehet a kamrai frekvencia akut szabályozására (preexcitáció hiányában) pitvarlebegésben és szisztolés szívelégtelenségben szenvedő betegeknél, ha a béta-blokkolók ellenjavallt vagy hatástalanok

Irányelv: Szupraventrikuláris tachycardia:

Dokumentum szekció: Irányelv a

felnőtt betegek kezeléséhez: Címsor: Pitvarremegés > Akut kezelés

Eljárási ajánlás

Osztály:

osztály: IIa Bizonyítottsági szint: B-R

Az intravénás amiodaron hasznos lehet a kamrai frekvencia akut szabályozására (preexcitáció hiányában) pitvarlebegésben és szisztolés szívelégtelenségben szenvedő betegeknél, ha a béta-blokkolók ellenjavallt vagy hatástalanok.

Magyarázat

Amiodaron az AV-csomón keresztüli vezetés lassítása és az AV-csomó refraktivitásának meghosszabbítása miatt hasznos lehet a frekvencia szabályozására nem előgerjesztett pitvari flutterben. Mivel kevésbé negatív inotróp hatású, mint a béta-blokkolók, a diltiazem és a verapamil, és kevesebb hipotenziót okozhat, előnyösebb lehet kritikusan beteg vagy bizonytalan hemodinamikai stabilitású betegeknél. A potenciális toxicitás miatt az amiodaron a legtöbb betegnél nem alkalmazható hosszú távú frekvenciaszabályozásra. Bár valószínűtlen, az amiodaron a pitvarlebegés szinuszritmusra való átváltását eredményezheti, ezért a potenciális kockázatokat és előnyöket mérlegelni kell az ≥48 órán át tartó pitvarlebegésben szenvedő, nem megfelelően antikoagulált betegek esetében (10). Az amiodaron azonban jellemzően csak akkor alkalmazható a frekvenciakontrollra, ha az egyéb lehetőségek erősen korlátozottak. A pitvarlebegésben szenvedő betegek esetében az antitrombotikus terápia az AF esetében alkalmazott kockázati profilnak megfelelően ajánlott.