Azodikarbonamid

Foglalkozási (belégzés)Edit

Egy 1999-es jelentésében az Egészségügyi Világszervezet az azodikarbonamidnak való kitettséget olyan munkahelyeken, ahol azt gyártják vagy nyers formában kezelik, “légzőszervi problémákhoz, allergiához és asztmához” köti. A rendelkezésre álló adatok ezekre a munkahelyi környezetekre korlátozódnak. A lakosság azodikarbonamidnak való kitettségét a rendelkezésre álló adatok hiánya miatt nem lehetett értékelni. A WHO a következő következtetést vonta le: “A kockázat mértéke bizonytalan; ezért az expozíciós szinteket a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell.”

Az Egyesült Királyságban a Health and Safety Executive az azodikarbonamidot légúti szenzibilizátorként (az asztma lehetséges okozójaként) azonosította munkahelyi környezetben, és úgy határozott, hogy a belőle készült tartályokat a “Belégzés útján szenzibilizációt okozhat” felirattal kell ellátni. Az azodikarbonamid 2012-ben került fel a REACH-rendelet különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltjeinek listájára a légzőszerveket szenzibilizáló tulajdonságai miatt.

Élelmiszer (lenyelés)Edit

Egyes joghatóságokban az azodikarbonamid lisztfehérítő anyagként való használatát fokozatosan megszüntették. Például Ausztráliában és az Európai Unióban már nem engedélyezett a használata élelmiszer-adalékanyagként. Az Európai Unióban 2005 augusztusa óta tilos az azodikarbonamidot mint műanyagban használt hígítószert használni az élelmiszerekkel közvetlen érintkezésbe kerülő műanyag tárgyak gyártásához.Az Egyesült Államokban az azodikarbonamid általánosan biztonságosnak elismert (GRAS) státusszal rendelkezik, és legfeljebb 45 ppm mennyiségben adható liszthez. Az emberi fogyasztásra szánt termékekben való felhasználás azonban a közvélemény nyomására csökkenőben van. 2014-ben az azodikarbonamid kettős felhasználása miatti közérdekűség miatt a Subway szendvics franchise és a Wendy’s hamburger franchise cégek bejelentették, hogy többé nem használják tésztajavítóként. 2014 februárjában a Center for Science in the Public Interest megállapította, hogy az azodikarbonamidot “rosszul vizsgálták”, és az élelmiszerekben engedélyezett azodikarbonamid mennyiségének csökkentése mellett érvel.

Az ADA élelmiszerekben való felhasználásának tilalmát leginkább az ADA felhasználásának egyik mellékterméke, a szemikarbazid gyenge rákkeltő tulajdonsága indokolja. Az EU annak ellenére betiltotta az ADA-t az élelmiszer-tartályokban, hogy az EFSA jelentése az ilyen expozíciót “nem tartja aggályosnak” a keletkező alacsony szintek miatt. Az FDA felülvizsgálata fenntartja, hogy az ADA a megengedett mennyiségben biztonságos.

Az A&W 2021 februárjától – ellentétben az olyan közvetlen versenytársakkal, mint a Wendy’s, amelyek fokozatosan kivonták az összetevőt – továbbra is használ azodikarbonamidot nem meghatározott mennyiségben (“2 % alatt”) a standard hamburgerzsemlében.