Bámulatos tények: 12 tény a majmokról

1. A majmok nem majmok

Bár mindkettő főemlős, a majmok és a majmok utolsó közös őse körülbelül 25 millió évvel ezelőtt élt. A majmok általában nagyobbak, nincs olyan farkuk, mint a majmoknak, nagyobb az agyuk és a testük méretének aránya, és jobban támaszkodnak a látásukra, mint a szaglásukra. A majmoknak bonyolultabb társadalmi
struktúrájuk és hosszabb élettartamuk is van.

2. A bonobók ritkák

A bonobók a legritkább főemlősfajok közé tartoznak, csak a Kongói Demokratikus Köztársaság buja esőerdeiben élnek. A vadon élő egyedek száma 10 000-50 000 között van, és mindössze néhány populációban élnek.

3. A majmok mindig megágyaznak

Minden emberszabású majom fészekben alszik, és kifinomult építési technikát mutatnak, a botok és gallyak eltérő módon történő törését és hajlítását használják fel a kényelmes alvóbarlangok építéséhez. A majmok minden éjjel új fészket készítenek, mivel ritkán alszanak kétszer ugyanazon a helyen. Az ezüsthátú gorillák mindig a földön raknak fészket, de a nőstények és a fiatalabb hímek inkább a magasban alszanak. Az orángutánok, a csimpánzok és a bonobók ugyanilyen építkezési képességről tesznek tanúbizonyságot: az erős ágak nagy villáit választják a fészek építéséhez, amelyek elbírják a súlyukat, majd a fészket kisebb gallyakkal és levelekkel párnázzák ki a kényelem érdekében. Egy csimpánz élete során több mint 19 000 fészket építhet!

4. A nőstény bonobók uralják a társadalmat

A bonobók, a többi majomrokonukkal ellentétben, matriarchális társadalomban élnek. A nőstények a domináns nem; képesek (békésen) felülkerekedni a hímeken, hogy maguk válasszák ki a párjukat és igényt tartsanak a legjobb táplálékra.

5. Az orangutánok lassan szaporodnak

Az orangutánok a leglassabban szaporodó majmok; a vadonban akár 45 évig is élnek, és nyolcévente születik egy kicsinyük. A kicsinyek több mint öt évig függnek az anyjuktól

6. Egyes majmok nagyszerűek a matematikában

Az emberszabású majmok hihetetlen eszközhasználatáról számoltunk be, ami valóban kiemelkedő és tagadhatatlan agyi képességekről tanúskodik. De ettől a képességtől eltekintve mennyire okosak? A válasz: nagyon. A majmok a gégéjük elhelyezkedése miatt soha nem lesznek képesek beszélni, de ez nem jelenti azt, hogy nem értik a nyelvet. Egy Koko nevű gorilla több mint 1000 szóból álló szókincset tanult meg az amerikai jelnyelven, és képes ennek segítségével kommunikálni. Egy Kanzi nevű bonobo még némi beszélt angol nyelvet is megtanult megérteni az emberi gyerekekhez hasonlóan, mivel már egészen kicsi korától kezdve találkozott vele. Vannak olyan orangutánok is, amelyek matematikai varázslók, olyan csimpánzok, amelyek memóriajátékokban legyőzték emberi trénereiket, és olyan bonobók, amelyek ütemre tudnak dobolni. És ez még csak a felszínét karcolja annak, hogy mire képesek az emberszabású majmok. Akárcsak az embereknél, a kognitív képességek is majomról majomra különböznek. És egy újabb párhuzamot vonva velünk, úgy tűnik, hogy ez részben a génjeiknek, részben pedig a társadalmi struktúrájuknak és a környezeti hatásoknak köszönhető: ez az ősi természet/nevelés vita.

7. Szerves majmok: karimásak vagy karimázatlanok?

A hím orangutánoknál nagyméretű arcpárnák, úgynevezett karimák fejlődhetnek ki, de nem teljesen ismert, hogy egyes hímeknél miért alakulnak ki, másoknál pedig miért nem.

8. A majmok veszélyben vannak

Az orangutánok a világ legnagyobb fára mászó fajaként kedvenc táplálékuk magjait terjesztik, és segítenek fenntartani az ökoszisztéma egészségét az erdők többi lakója számára.

9. Az orangutánok a világ legnagyobb fára mászó fajai. DNS-ünk 99+ százaléka közös a csimpánzokkal

A gorillák, csimpánzok, bonobók, orangutánok és az emberek mind a főemlősök Hominidae nevű családjába tartoznak. A genetikai elemzések alapján az emberek közelebbi rokonságban állnak a csimpánzokkal és a bonobókkal, mindkettőjük DNS-ének 99,6 százaléka közös. A gorillák 98 százalékban, az orangutánok pedig 97 százalékban osztoznak. Azonban, bár a hasonlóságok szembetűnőek, ez a 0,4 százalék az, ami lehetővé tette, hogy ilyen messze megelőzzük a majmok evolúcióját (ne feledjük, hogy DNS-ünk majdnem 50 százalékán osztozunk a gyümölcslegyekkel!)

Az ember nem származik egyetlen ma is élő főemlősfajtól sem. A csimpánzok, az emberek és a gorillák közös őse körülbelül tízmillió évvel ezelőtt fejlődött ki. Körülbelül hatmillió évvel ezelőtt szakadt le az a vonal, amelyből a modern ember és a csimpánz származott. Legközelebbi afrikai majomrokonaink a Pan nemzetségbe tartoztak, és valószínűleg csimpánzszerű megjelenésűek voltak.

10. A majmoknak saját nyelvük van

A majmok hangoskodó népség, és a kommunikációhoz hangok nagy szókincsét használják, beleértve a sikolyokat, huhogásokat, üvöltéseket és morgásokat, valamint más, finomabb hangokat is.

11. A gorillák vigyorognak, mint mi, de nem azért, mert boldogok

Hasonlóan ahhoz, ahogy mi az arckifejezések értékeléséből tudjuk megmondani, hogyan érzik magukat embertársaink, a gorillák a gesztusok és hanglejtések mellett egy sor arckifejezést használnak az egymással való kommunikációhoz. Az egyik legkönnyebben felismerhető a “játékarc”. Ez nyitott szájat, de eltakart fogakat jelent; ez nem fenyegető, és azt jelenti, hogy “megharaphatnálak, de nem foglak megharapni”. A másik az emberi mosolyhoz hasonló, amikor minden foga látható. A mosolyra az élvezetet szoktuk asszociálni, de ez a mosoly üdvözlés vagy hovatartozás. Hasonlóképpen, gyakran úgy gondolják, hogy ha a fogak kivillannak, az agressziót jelez, de a gorillák esetében ez csak akkor igaz, ha a száj nyitva van és harapásra készen áll. Ha a fogak összepréselődnek, az szinte mindig a behódolás jele. Ezek a megnyilvánulások sok más testi és hangi jelzéssel kombinálva összetett nyelvet alkotnak.

12. Többféle gorilla létezik

A gorilláknak két faja van, amelyek mindegyike két alfajból áll. Mindegyikük Afrika trópusi esőerdeiben található.