Bór ipari ásvány

A bór új látásmódja

A bór a periódusos rendszer B jelű, 5. atomi számmal és 10,81-es atomsúllyal rendelkező eleme. A periódusos rendszer 3A csoportjában található bór félvezető metalloid. A bór a természetben két stabil izotóp, a B10 és a B11 formájában fordul elő. A B10 izotóp természetes előfordulási aránya 19,1-20,3%, míg a B11 izotópé 79,7-80,9%.

Kémiailag nem kötött bór a Földön a természetben nem fordul elő. Különböző fémes és nem fémes elemekkel különböző tulajdonságú vegyületeket alkot. Így számos bórvegyület használható a különböző iparágakban. Más vegyületek képzésekor a bór úgy viselkedik, mint egy nemfémes vegyület. A tiszta bór viszont a szénhez hasonlóan elektromos vezető. A kristályosodott bór optikailag és vizuálisan olyan szerkezetet mutat, mint a gyémánt, és majdnem ugyanolyan kemény. A tiszta bórt először a francia kémikusok, J.L. Gay-Lussac és L.J. Thenard báró, valamint az angol kémikus, H. Davy izolálták 1808-ban.

ATOMOS SZERKEZET

• Atomsugár: 1,17 Å
• Atomi térfogat: 4,6 cm3/mol
• Kristályszerkezet: Romboéderes
• Elektronkonfiguráció: 1s2 2s2 p1
• Ion-sugár: 0,23 Å
• Elektronok száma (semleges): 5
• Neutronok száma: 6
• Protonok száma: 5
• Valencia elektronok: 2s2 p1

KÉMIAI JELLEMZŐK

Fizikai tulajdonságok