Babilon jövője
Babilon a világ egyik legfontosabb régészeti lelőhelye. Maradványai több ezer éves múltra tekintenek vissza, és Robert Koldeway német építész tárt fel a XIX. század végén. Az ókori világ hét csodájának egyikéről, a babiloni függőkertekről híres Babilonban található az Isztár-kapu és a nemzeti jelképnek számító babiloni oroszlán is. Szaddám Huszein uralkodása idején sok helyreállítás történt a helyszínen, és egy pazar palota épült az ókori városra néző dombon.
Babilon katonai hírnévre tett szert, egy hatalmas ókori birodalom fővárosa volt, és nagyban hozzájárult az ókori világról való tudásunkhoz Hammurabi törvénykönyvének tanulmányozása révén, amely a Kr. e. 18. századi törvények összessége, amelyek alapján a társadalmat irányították. Babilónia virágzó ország volt, és a mai maradványok nagyszerű betekintést nyújtanak a tudósoknak abba a kifinomult világba, amelyben Babilon virágzott.
Babilon megőrzése fontosabb, mint valaha
A WMF 2008 óta együttműködik Irak Állami Régiségügyi és Örökségvédelmi Hivatalával Babilon törékeny régészeti maradványainak megőrzésén. Számos kihívás áll előttünk: a katonai megszállások okozta károk helyreállítása, a huszadik századi rekonstrukciók hatásainak felmérése, az illegális behatolások megállítása, és az iraki hatóságok segítése abban, hogy a helyszínt felkészítsék a látogatók számára, hogy élvezhessék a civilizáció bölcsőjében található helyszín csodáit. Bár a nemzetközi látogatók ma már ritkák Irakban, irakiak ezrei továbbra is látogatják.
2009 és 2016 között a WMF együttműködött a SBAH-val a helyszín dokumentálásában, az állapotfelmérések elvégzésében és a megőrzési tervek kidolgozásában. Segítettünk a Babiloni Oroszlán konzerválásában és stabilizálásában, és elkészítettük a helyszín kezelési tervét, amely olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a helyszín határai, azok a területek, ahol a jövőben ásatásokra kerülhet sor, a helyi közösségek gazdasági lehetőségeinek meghatározása, valamint a turisták hatékony elhelyezésének módja a helyszínen.
A Babilon jövője projekt a kezdetektől fogva a helyi kapacitás kiépítésére összpontosított, és szorosan együttműködött a SBAH-val és a közösség tagjaival, hogy a projektet integrálja a SBAH által azonosított igényekkel az iraki kulturális örökség kezelésével kapcsolatos munkájának előmozdítása érdekében. A képzés és a helyszíni munka integrációjának egyik csúcspontja volt a 2010-es digitális szkennelés Babilonban és az azt követő rajzdokumentációs workshopok, amelyek lehetővé tették a SBAH munkatársainak, hogy a CyArkkal, a kulturális örökség digitális dokumentációs eszközeivel foglalkozó nonprofit szervezettel dolgozzanak együtt. A projektcsapat tagjai megismerkedtek a dokumentáció különböző szakaszaival, és lelkesedéssel fogadták a digitális szkennelésben rejlő lehetőségeket. A CyArkkal folytatott képzés lehetővé tette a SBAH projektcsapat tagjai számára, hogy elsajátítsák a tégláról téglára történő rajzok elkészítéséhez szükséges készségeket a konzerválási tervek meghatározásához szükséges állapotfelmérésekhez és az Isztár-kapu vízgazdálkodásának javításához szükséges változtatások meghatározásához.
Folyamatos munka az Isztár-kapunál
A projekt korai tervezési folyamata során az iraki SBAH tagjai az Isztár-kaput, a régészeti park egyik legikonikusabb építményét az öt kiemelt helyszín egyikeként azonosították az általános karbantartási és konzerválási intézkedésekhez. 2016 óta a WMF és a SBAH egy sor intézkedést hajtott végre a víz által az Ishtar-kapunál okozott hatások és károk csökkentése, valamint a jobb látogatói élmény biztosítása érdekében. A munka az emlékműnél és környékén a vízgazdálkodás javítására, valamint a nedvesség által leginkább károsított történelmi szövet konzerválására összpontosított. Ezt a folyamatban lévő munkát az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségének Közdiplomáciai Hivatalától kapott támogatás támogatja, és magában foglalja a történelmi falazat megerősítését és a visszafordíthatatlan modern falazatok vizuális hatásának mérséklését célzó átfogó konzerválási beavatkozásokat, valamint a látogatói létesítmények jelentős korszerűsítését. Egy sikeres kísérleti projektet követően, amelynek célja a kapu alsó részein a felszálló nedvességtől elpusztult falazat helyreállítása volt, a WMF biztosítja a szükséges szakértelmet, képzést és anyagokat az Isztár-kapu homlokzatának alsó szintjein található, nem megfelelő modern falazatú kitöltéseknek a műemlék történelmi integritásával és hitelességével szimpatikus módon történő cseréjéhez. Ez a munka kiterjed a közvetlenül a modern kitöltések fölött lévő szomszédos sérült történelmi falazatra is, ahol annak állapota indokolja a konszolidációt, és néhány esetben az összeomlás megelőzése érdekében új, természetbeni építőanyagokkal való cserét.
A SBAH és a WMF programja még fontosabbá vált Irak számára. A projekt mintaként szolgál az örökség dokumentálásához, az állapotfelméréshez és a megőrzési tervek kidolgozásához. Miközben a SBAH országszerte küzd a helyszíneket fenyegető kockázatokkal, a SBAH felhasználhatja ezeket az eszközöket megőrzési célokra és archiválásra olyan helyszínek esetében, ahol a károk jelentősek, és a jövőbeli megőrzési igények vagy újjáépítési erőfeszítések ismeretlenek.
A projekt másik fő hangsúlya a SBAH-nak a Babilonra vonatkozó világörökségi jelölés befejezésének segítése volt. 2017-ben több munkaértekezletet tartottak az e cél eléréséhez szükséges kutatások és írások előmozdítása érdekében. 2019. július 5-én Babilon felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára.
A WMF hálás számos adományozónak, akik hozzájárultak a Babilonnal kapcsolatos megőrzési, képzési és kezelési tervezési tevékenységekhez, köztük az Egyesült Államok Külügyminisztériumának, az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségének, a Paul Mellon Estate-nek, a Samuel H. Kress Alapítványnak, az Annenberg Alapítványnak, a J. M. Kaplan Fundnak és a Charities Aid Foundation of Canada-nak.