Bambuszpatkány
Források keresése: “Bambuszpatkány” – hírek – újságok – könyvek – tudós – JSTOR (2015. december) (Learn how and when to remove this template message)
A bambuszpatkányok a Rhizomyinae alcsalád négy rágcsálófajtája. Ők a Rhizomyini törzs egyetlen élő képviselői. Mindegyik Dél-Ázsiában, Délkelet-Ázsiában és Kelet-Ázsiában található.
| Bambuszpatkányok
Terjedési terület: Késő miocén – újkor
|
|
|---|---|
 |
|
| Kisebb bambuszpatkány, Cannomys badius | |
Tudományos besorolás  |
|
| Kingdom: | Animalia |
| Phylum: | Chordata |
| Class: | Mammalia |
| Orend: | Rodentia |
| Family: | Spalacidae |
| Subfamily: | Rhizomyinae |
| Törzs: | Rhizomyini Winge, 1887 |
| Species | |
|
Genus Rhizomys |
|
A fajok a következők:
- A kínai bambuszpatkány, Rhizomys sinensis, Közép- és Dél-Kínában, Észak-Burmában és Vietnamban található;
- A hoary bambuszpatkány, R. pruinosus, az indiai Assamtól Délkelet-Kínáig és a Maláj-félszigetig megtalálható;
- A szumátrai, indomalayai vagy nagy bambuszpatkány, R. sumatrensis, a kínai Yunnanban, Indokínában, a Maláj-félszigeten és Szumátrán található.
- A kisebb bambuszpatkány, Cannomys badius, Nepálban, Asszamban, Banglades északi részén, Burmában, Thaiföldön, Laoszban, Kambodzsában és Vietnam északi részén található.
A bambuszpatkányok mérete változó, a nagyobb bambuszpatkánytól kezdve, amely jellemzően 15-25 cm hosszú (fej és test: a farok hossza 6-8 cm), és 500-750 g súlyú, a szumátrai bambuszpatkányig, amely közel 50 cm hosszúságot is elérhet 20 cm-es farokkal, és akár 4 kg-ot is nyomhat. Mindannyian terjedelmes, lassú mozgású rágcsálók, amelyek kiterjedt üregrendszerekben élnek és táplálkoznak, és ritkán töltenek sok időt a föld felett. A növények föld alatti részeivel táplálkoznak. Az 1200 és 4000 m közötti magasságban élnek, és a kis bambuszpatkány kivételével főleg bambusszal táplálkoznak, és sűrű bambusznövényzetben élnek. A kisebb bambuszpatkány élőhelye változatosabb, füves területeken, erdőkben és néha kertekben él, és a növényzet szélesebb skáláját fogyasztja.
Minden bambuszpatkányt mezőgazdasági kártevőnek tekintenek, mivel számos kultúrnövény, például a tápióka, a cukornád és a teabokrok gyökerét fogyasztják, de értékes táplálékállatként is elismerik őket.
A bambuszpatkányok természetes gazdái a betegséget okozó Talaromyces marneffei nevű penészgombának, amely minden fajban endemikus Délkelet-Ázsiában. Ezen a területen a penész okozta talaromikózis a harmadik leggyakoribb opportunista fertőzés a HIV-pozitív egyének körében.