Bankkártya

Az egyéb felhasználásokat lásd: Bankkártya (disambiguation).

A bankkártya általában egy bank által az ügyfelei számára kibocsátott plasztikkártya, amely egy vagy több olyan szolgáltatást végez, amely az ügyfél bankszámlához való hozzáférésével kapcsolatos.

Fizikailag a bankkártyán általában az ügyfél neve, a kibocsátó neve és egy egyedi kártyaszám van feltüntetve. A hátoldalán mágneses csík található, amely lehetővé teszi a különböző gépek számára az információk leolvasását és az azokhoz való hozzáférést. A kibocsátó banktól és az ügyfél preferenciáitól függően ez lehetővé teheti, hogy a kártyát ATM-kártyaként használják, amely lehetővé teszi a tranzakciókat a bankjegykiadó automatáknál; betéti kártyaként, amely az ügyfél bankszámlájához kapcsolódik, és az eladás helyén történő vásárlásra használható.

Az első bankkártyák a londoni Barclays által 1967-ben, és a New York-i Long Island-i Chemical Bank által 1969-ben kibocsátott ATM-kártyák voltak. 1972-ben a Lloyds Bank bocsátotta ki az első olyan bankkártyát, amely az információt kódoló mágnescsík mellett a biztonság érdekében személyes azonosító számmal (PIN) is rendelkezett.

A bankkártyák történelmileg csekkgaranciakártyaként is szolgáltak, amely egy mára már szinte megszűnt rendszer volt a csekkek biztosítására az értékesítési pontokon.