Barbaro (ló)
Barbaro sérülései életveszélyesek voltak. Más emlősökkel, például a kutyákkal ellentétben egy ló nem képes humánus körülmények között három lábon túlélni. Egy ló törött lába komplikációkhoz vezethet, mivel a többi láb próbálja viselni a ló testének súlyát.
Kezdeti műtétSzerkesztés
1971-ben Hoist The Flag sikeres úttörő műtéten esett át egy hasonló sérülés miatt, mint amit Barbaro szenvedett. Miután a Pennsylvaniai Egyetem New Bolton Központjába (Kennett Square, Pennsylvania) szállították kezelésre, Barbarót Dr. Dean Richardson lósebész gondjaira bízták. A New Bolton Center híres a speciális ellátásáról, különösen a bonyolult csontműtétet igénylő állatok esetében. A verseny másnapján Richardson elvégezte a lábtő- és lábszárízület fúzióját, hogy stabilizálja a lábat, és elég erőssé tegye ahhoz, hogy Barbaro járni tudjon rajta. Ez egy ötórás beavatkozás volt, és az egyik legnehezebb műtét, amelyet Richardson végzett. A sebészcsapat sikeresen beültetett egy Synthes rozsdamentes acélból készült záró kompressziós lemezt (LCP) és 27 csavart a csikó sérült lábába, hogy áthidalja az eltört törést és az ízületeket. Az LCP-t azért alkalmazták, mert a csavarok a lemezbe menetesítve maximális szilárdságot biztosítanak. Richardson volt az egyik első lovas sebész, aki alkalmazta ezt az új technológiát, amelyet eredetileg emberek számára terveztek. A szerkezet további védelme érdekében üvegszálas gipszet helyeztek az LCP fölé. Barbaro 19:40-kor került a lábadozó medencébe.
A medencében töltött körülbelül egy óra után, este 21:00 óra körül Barbaro nyugodtan kezdett felébredni az altatásból. Felállt, majd gyakorlatilag elkocogott az istállójához. Evett és kényelmesen tudott súlyt helyezni a sérült lábára. A sérülés helyének vérellátása nagyon jó volt, de Richardson még mindig 50-50%-os esélyt adott Barbarónak a túlélésre. Másnap reggel Barbaro már érdeklődést mutatott néhány kanca iránt a létesítményben. Jól járkált a végtagján az istállóban, és állapotához képest elég aktív volt; felépülésének első hete jól telt. A gipszet június 13-án, majd július 3-án újra lecserélték.
SzövődményekSzerkesztés
Július első hetében komplikációk léptek fel, és Barbarónak mindkét hátsó lábával problémák adódtak. A nem sérült bal lábán tályog alakult ki, amelyet helyileg kezeltek, de a hétvégén lázas volt, és a sérült jobb lábát nem tudta hosszabb ideig terhelni.
Július 13-ra Barbaro bal hátsó patáján súlyos laminitis alakult ki – egy potenciálisan életveszélyes betegség, amely gyakori azoknál a lovaknál, amelyek a sérült pata tehermentesítése érdekében hosszabb ideig az egyik patára helyezik a súlyt. Egy patafal-eltávolításnak nevezett eljárással eltávolították Barbaro bal hátsó patájának 80%-át. A patafal maradék 20%-a a koponyacsonthoz kapcsolódott, és még élő szövet volt, de nem volt világos, hogy mennyi fog visszanőni belőle. Mindkét hátsó lába gipszben volt. Richardson kijelentette, hogy tervei szerint agresszív, de standard kezelésekre szorítkozik; nem fog kísérleti eljárásokat alkalmazni. Barbaro speciális támasztócsizmát kapott a laminitikus patájára, és fájdalomcsillapítót kapott; az istállójába egy támasztóheveder került, hogy órákon át tehermentesíteni tudja a patáit.
Lassú gyógyulásSzerkesztés
Augusztus 8-án Barbaro törött jobb lába annyira összeforrt, hogy az állatorvosok a gipszet merevítőre cserélték volna, ha a bal lába ép lett volna. A bal lábán a szarupánt (az a terület, ahonnan a pata nő) egészségesnek tűnt, és minden jel biztató volt. Augusztus 15-én jelentették, hogy Barbaro a balesete óta először legelhetett a szabadban. Két nappal később Barbaro már nem használta a hevedert a súlyának alátámasztására, és annak használatát megszüntették. Másnap, augusztus 18-án a röntgenfelvételek azt mutatták, hogy a törött jobb lába szinte teljesen összeforrt.
Szeptember 26-án úgy döntöttek, hogy Barbaro gipszét nem cserélik le, amíg jól érzi magát benne. A bal hátsó patája körülbelül 18 millimétert visszanőtt, és a tartócipő helyére kötést tettek. A patának legalább háromszor ilyen hosszúra kellett volna nőnie, ami több mint hat hónapig is eltarthatott volna.
Október 10-én Barbaro gipszét és védőpatkóját lecserélték. A bal hátsó patája fokozatosan javult a laminitisz miatt. A negyedek mentén (a sarokhoz közelebb) jól növekedett, de a pata elülső részének gyógyulásához még hónapokra volt szükség.
Barbaro 2006. november 6-án újabb mérföldkőhöz érkezett, amikor a gipszét véglegesen levették, és sínes kötéssel helyettesítették. Barbaro laminitises patája nem mutatott újabb problémákat, de több hónapos növekedésre lett volna szükség a további diagnózis felállításához. December 12-e körül Barbaro jobb hátsó lábáról teljesen eltávolították a kötést. Ezt egy december 13-i, szerdai sajtótájékoztatón jelentették be.
További komplikációk és halálSzerkesztés
2007 januárjának elején a laminitiszes bal pata további komplikációk forrásává vált. Január 10-én a pata egy másik részét műtéti úton eltávolították. A következő napok frissítései során kiderült, hogy Barbaro jobb hátsó lábára újra felhelyezték a gipszet támasztás céljából, és hogy az agresszív fájdalomcsillapítást és a támasztókötés használatát folytatták. Mindazonáltal Barbaro állapota jobb volt, mint az előző júliusban.
Egy másik visszaesés során Barbaro jobb hátsó lábán mély tályog alakult ki, amit általában a fogásgyakorlás hiánya okoz. Január 27-én további műtétet hajtottak végre, hogy két acélszeget helyezzenek be Barbaro jobb lábának gyógyult csontjaiba egy külső csontrögzítő eszköz részeként. Ez lehetővé tenné, hogy a jobb láb nagyobb súlyt viseljen, de a beavatkozás kockázatos volt, mivel a legnagyobb veszélyt az jelentette, hogy a csontok ismét eltörhetnek. Még ugyanazon a hétvégén Barbaro első patái, amelyek a megpróbáltatások során végig egészségesek maradtak, a laminitis egyértelmű jeleit mutatták, mivel a hátsó lábaira nem tudott terhelést helyezni. Így Barbaro ekkor már egyik lábára sem tudta kényelmesen helyezni a súlyát.
Barbarót 2007. január 29-én, délelőtt 10:30 körül EST döntése alapján elaltatták tulajdonosai, Roy és Gretchen Jackson, akik jelezték, hogy úgy érezték, hogy a fájdalmai már nem kezelhetőek.
Barbaro megmentéséért tett erőfeszítéseiért az Amerikai Turf Publicists of America megszavazta Richardson számára a 2006 Big Sport of Turfdom Award-ot.