Beta vulgaris L.
Kew Species Profiles
Általános leírás
A bizonyítékok arra utalnak, hogy a Beta vulgaris-t a Kr. u. 1. század óta termesztik, és ez idő alatt sokféle formája alakult ki. Ezek közé tartozik a cukorrépa, amely jelentős mezőgazdasági termény, a világ cukortermelésének mintegy 30%-át adja. A takarmányrépa-fajták a szarvasmarha-takarmányok fontos forrásai is.
A Beta vulgaris az amaránt- és libatopfélék (Amaranthaceae) családjába tartozik, amelyhez a spenót (Spinacia oleracea) és a quinoa (Chenopodium quinoa) is tartozik. A Beta gyűjtőnév a kelta bett szóból származik, amely vöröset jelent.
A céklát már az ókori Rómában is használták gyógyászati célra, és ma is alkalmazzák a rák gyógynövényes kezelésében. Magas koncentrációban tartalmaz vörös bétalint (antioxidánsokat), C-vitamint, tirozint, vasat és folsavat. Egyes egyének képtelenek a vörös betanin metabolizálására, ami vörös vizelet termelődéséhez vezet (úgynevezett beeturia).
Fajprofil Fajtacsoportok
A Beta vulgaris négy fő fajtacsoportját tartják számon :
Kerti répa csoport (cékla) Levélrépa csoport (rebarbara mángold, spenótrépa, svájci mángold, ezüstrépa) Cukorrépa csoport (cukorrépa) Takarmányrépa csoport (mangel-wurzel, mangold) Földrajz és elterjedés
A Beta vulgaris maritima alfaj (tengeri répa) Európa atlanti és mediterrán partvidékén vadon nő, ahol a tengerpartok közelében, különösen a nehéz alluviális talajokon és agyagban, zavart területeken található.
A Beta vulgaris kultúrnövényeit egész Európában és Észak-Amerikában termesztik.
Leírás
Áttekintés: Polimorf kétéves (a második növekedési évben virágzik), virágzáskor akár 2 m magas is lehet.
Levelei: Az alaplevelei rozettát alkotnak.
Virágok: Kicsi, zöld, fürtökben, fellevéllel körülvéve, sűrű, általában elágazó virágzatot alkotva. Minden virágban két stigma (női rész) található.
Termések és magok: A “magok” valójában egymáshoz tapadó, fás burkolatú termések (kalászok).
Levélrépa fajtacsoport (rebarbara mángold, spenótrépa, svájci mángold, ezüstrépa) – a gyökér általában nem duzzadt, egyes fajták levélközépcsíkja sötét narancssárga vagy skarlátvörös, a levéllemez néha ráncos.
Kerti és takarmányrépa csoportok (cékla, mangel-wurzel, mangold) – a hipokotil (közvetlenül a gyökér feletti terület) duzzadt, a növény gyakran piros-lila vagy sárgásfehér színű, de a levéllemez és a virágzat tengelye általában zöld.
Cukorrépa – fehéres, kúpos, akár 50 cm hosszú “gyökerek”.
Beta vulgaris subpecies maritima (tengeri répa) – szár 80 cm magasságig, gyökere nem duzzadt, levelei 10 cm hosszúak, virágai 1-3 fürtben állnak.
Felhasználás Élelmiszer és ital (cukor, gyökérzöldség, leveles zöldség)
A cukorrépa egész Európában és Észak-Amerikában jelentős mezőgazdasági növény, a mérsékelt égövi országokban a legfontosabb cukorforrás. A cukorrépa “gyökerei” akár 20 tömegszázalék cukrot is tartalmaznak, és 1801 óta használják kereskedelmi célú cukorkivonásra.
A cékla népszerű zöldség, amelyet főzve, savanyítva vagy nyersen, salátákhoz reszelve fogyasztanak. Az ukrán eredetű borscs fő összetevője. A céklalevet egészséges italként forgalmazzák, önmagában vagy más gyümölcslevekkel keverve.
A spenótos céklát zamatos levelei miatt termesztik, amelyek íze a spenóthoz hasonló, és ugyanúgy használják. A közönséges neveken ismert fajták, mint a tengeri cékla, mángold, svájci mángold és rebarbara mángold, elsősorban abban különböznek, hogy széles, fehér levélnyéllel rendelkeznek, amelyet gyakran külön zöldségként fogyasztanak, míg a zöld lapátot a spenóthoz hasonlóan használják. Léteznek vöröses-lilás, sárga vagy narancssárga levélnyéllel és levélkével rendelkező fajták is.
A tengeri cékla levelei az egyik legnépszerűbb vadzöldség Nagy-Britanniában, ahol a fanyar leveleket a spenóthoz hasonlóan főzik.
Állati takarmány
A takarmányrépa csoportba tartozó, olyan közismert neveken ismert fajtákat, mint a mangel-wurzel és a mangold, kifejezetten szarvasmarha-takarmányként termesztik. Az Egyesült Királyságban a legnagyobb feljegyzett “gyökér” (valójában egy megduzzadt hipokotil) rekordja 24,72 kg.
A cukorrépa leveles teteje jó takarmány, akárcsak a gyökérmaradvány és a cukorkivonás során keletkező melasz.
Egyéb felhasználás
A cukorrépa cukorkivonása során keletkező melaszt ipari alkohol előállítására használják. A szűrőpogácsát, a cukorrépalé tisztítása után visszamaradó maradékot trágyaként használják. A cukorrépát természetes színezékként használják. A cukorrépa gyökerét potenciális bioüzemanyagként javasolták.
Az ízfokozó mononátrium-glutamátot (MSG) néha bakteriális erjesztéssel állítják elő cukorrépa-melaszból származó szénhidrátok felhasználásával.
Az olyan fajtákat, mint a Beta vulgaris “Dracaenofolia”, amelynek keskeny, mély skarlátvörös levelei vannak, dísznövényként termesztik.
Millennium Seed Bank: Magtárolás
A Millennium Seed Bank Partnership célja a növényvilág megmentése világszerte, a veszélyeztetett és a jövőben leginkább hasznosítható növényekre összpontosítva. A magokat szárítjuk, csomagoljuk és fagypont alatti hőmérsékleten tároljuk a magbank páncéltermében.
A nyugat-sussexi Wakehurstben található Kew Millenniumi Magbankban több mint 80 Beta vulgaris maggyűjteményt őriznek.
Ez a faj Kew-ben
A Beta vulgaris a Kew-ben, a Királynő kertjében (a Kew-palota mögött) látható.
A Beta vulgaris szárított példányait a Kew Herbáriumában őrzik, ahol a kutatók előzetes bejelentkezés alapján hozzáférhetnek. A többi Beta faj példányainak részletei online megtekinthetők a Kew Herbárium katalógusában.
A répamagvak, brikett, pép és pellet, valamint a belőlük készült cukor, papír és szigetelőlemezek példányait a Kew Sir Joseph Banks épületében található Gazdasági Botanikai Gyűjteményben őrzik, ahol a kutatók előzetes bejelentkezés alapján tekinthetik meg őket.
Elterjedés Belgium, Franciaország, Egyesült Királyság, Egyesült Királyság Ökológiai partvidék. Megőrzés Termesztésben széles körben elterjedt. Veszélyek
Nincsenek ismertek.