betegségek

leírás

Az afázia olyan neurológiai rendellenesség, amelyet az agy nyelvért felelős részeinek károsodása okoz. A legtöbb ember esetében ezek az agy bal oldali (féltekei) részei. A rendellenesség elsődleges jelei közé tartozik a beszéd közbeni kifejezési nehézség, a beszédértési nehézségek, valamint az olvasási és írási nehézségek.

Az afázia nem betegség, hanem az agykárosodás egyik tünete. Az afázia általában hirtelen jelentkezik, gyakran agyvérzés vagy fejsérülés következtében, de lassan is kialakulhat, például agydaganat, fertőzés vagy demencia esetén. A nyelvi zavar típusa és súlyossága a károsodott agyszövet pontos helyétől és kiterjedésétől függ.

Az afázia általában négy nagy kategóriába sorolható:

• Az expresszív afázia a gondolatok beszéddel vagy írással való közvetítésének nehézségével jár. A beteg tudja, mit akar mondani, de nem találja a szükséges szavakat.
• A receptív afázia a beszélt vagy írott nyelv megértésének nehézségével jár. A beteg hallja a hangot vagy látja a nyomtatott szöveget, de nem tudja értelmezni a szavakat.
• Az anomikus afáziában, az afázia legkevésbé súlyos formájában szenvedő betegeknek nehézséget okoz az egyes tárgyak, emberek vagy helyek helyes megnevezésének használata.
• A globális afázia az agy nyelvi területeinek súlyos és kiterjedt károsodásából ered. A betegek szinte minden nyelvi funkciót elveszítenek, mind a megértést, mind a kifejezést. Nem tudnak beszélni vagy beszédet érteni, nem tudnak olvasni vagy írni.

Kezelés

Egyes esetekben az egyén kezelés nélkül is teljesen felépül az afáziából. Ez a fajta “spontán gyógyulás” általában átmeneti iszkémiás rohamot (TIA) követően következik be, amely egyfajta stroke, amelyben az agy vérellátása átmenetileg megszakad, de gyorsan helyreáll. Bár sok afáziában szenvedő egyénnél előfordul a részleges spontán gyógyulás időszaka is (amikor az agysérülés után néhány naptól hónapokig terjedő időszakban bizonyos nyelvi képességek visszatérnek), az afázia bizonyos mértéke általában megmarad. A legtöbb esetben azonban a nyelvi terápiát a lehető leghamarabb el kell kezdeni, és azt a beteg egyéni szükségleteihez kell igazítani. A terápia az egyén kommunikációs képességének javítására törekszik azáltal, hogy segíti a személyt a megmaradt képességek használatában, a nyelvi képességek lehető legnagyobb mértékű helyreállításában, a nyelvi problémák kompenzálásában és más kommunikációs módszerek elsajátításában. A logopédussal végzett ilyen terápia kiterjedt gyakorlatokat foglal magában, amelyek során a páciensek olvasnak, írnak, utasításokat követnek, és megismétlik a hallottakat. A számítógépes terápia kiegészítheti a szokásos nyelvi terápiát.

Prognózis

Az afázia kimenetelét nehéz megjósolni, tekintettel az állapot nagyfokú változékonyságára. Általában azok az emberek, akik fiatalabbak vagy kevésbé kiterjedt agykárosodással rendelkeznek, jobban boldogulnak. A sérülés helye is fontos, és ez egy másik támpont a prognózishoz. Általánosságban elmondható, hogy a betegek általában a beszédértési készségeket teljesebben nyerik vissza, mint a kifejezőkészségeket.

További információ és támogatás

Az afáziáról szóló legfrissebb ausztrál kutatási tanulmányokért kattintson ide.

2012 kutatási pályázat esszé – Finch

2012 kutatási pályázat esszé – Amanda Miller

National Aphasia Assocation
www.aphasia.org

Leviewed by Dr Laurie Miller, Clinical Neuropsychologist, Royal Prince Alfred Hospital, Camperdown.

DISCLAIMER: A közölt információk célja, hogy támogassa, nem pedig helyettesítse a beteg/látogató és a meglévő egészségügyi szakemberei között fennálló kapcsolatot.