Bevezetés a filozófiába/Mi a buddhista filozófia?

Bölcsesség – PrajnaEdit

1. Helyes megértés (vagy helyes nézet, vagy helyes nézőpont)

“És mi, szerzetesek, a helyes megértés? A dukkhára vonatkozó tudás, a dukkha keletkezésére vonatkozó tudás, a dukkha megállítására vonatkozó tudás, a dukkha megállításához vezető gyakorlás útjára vonatkozó tudás: ezt, szerzetesek, helyes megértésnek nevezik.”

2. Helyes gondolkodás (vagy Helyes szándék, vagy Helyes elhatározás)

“És mi a helyes gondolkodás? Elszántság a lemondásra, a rossz szándéktól való mentességre, az ártalmatlanságra: Ezt hívják helyes gondolkodásnak.”

Erkölcs – SilaEdit

3. Helyes beszéd

“És mi a helyes beszéd? A hazugságtól való tartózkodás, a megosztó beszédtől való tartózkodás, a gyalázkodó beszédtől való tartózkodás, az üres fecsegéstől való tartózkodás: Ezt, szerzetesek, helyes beszédnek nevezik.”

4. Helyes cselekvés

“És mi, szerzetesek, a helyes cselekvés? Tartózkodás az élet kioltásától, tartózkodás a lopástól, tartózkodás a fajtalanságtól: Ezt, szerzetesek, helyes cselekvésnek nevezik.

5. Helyes megélhetés

“És mi, szerzetesek, a helyes megélhetés? Van az az eset, amikor a nemesek tanítványa, miután felhagyott a tisztességtelen megélhetéssel, helyes megélhetéssel tartja fenn az életét: Ezt, szerzetesek, helyes megélhetésnek nevezik.

Összpontosítás – SzamádhiSzerkesztés

6. Helyes erőfeszítés (vagy helyes törekvés)

“És mi, szerzetesek, a helyes erőfeszítés? (i) Van az az eset, amikor egy szerzetes vágyat, erősséget generál, törekszik, kitartást aktivál, fenntartja & kifejti szándékát a még fel nem támadt rossz, nem ügyes tulajdonságok meg nem keletkezése érdekében. (ii) Vágyat generál, törekszik, aktiválja a kitartást, fenntartja & gyakorolja a szándékát a már keletkezett rossz, nem ügyes tulajdonságok elhagyása érdekében. (iii) Vágyat szül, törekszik, aktiválja az állhatatosságot, fenntartja & kifejti szándékát a még nem keletkezett, ügyes tulajdonságok keletkezése érdekében. (iv) Vágyat szül, törekszik, aktiválja az állhatatosságot, fenntartja & kifejti szándékát a már keletkezett ügyes tulajdonságok fenntartása, nem-zavarása, növekedése, teljessége, fejlődése, & betetőzése érdekében: Ezt, szerzetesek, helyes erőfeszítésnek nevezik.

7. Helyes odafigyelés

“És mi, szerzetesek, a helyes odafigyelés? (i) Van az az eset, amikor egy szerzetes a testre & önmagában & összpontosítva marad — buzgó, tudatos, & figyelmes — elvetve a kapzsiságot & a világra való hivatkozással a szorongást. (ii) Azokra az érzésekre összpontosítva marad & önmagukban — lelkes, tudatos, & figyelmes — elvetve a kapzsiságot & szorongást a világra való hivatkozással. (iii) Az elmére összpontosítva marad & önmagában — lelkes, tudatos, & figyelmes — elveti a mohóságot & szorongást a világra való hivatkozással. (iv) A mentális tulajdonságokra összpontosítva marad & önmagukban — lelkes, tudatos, & figyelmes — elveti a kapzsiságot & a világra való hivatkozással. Ezt, szerzetesek, helyes odafigyelésnek nevezik.

8. Helyes összpontosítás

“És mi, szerzetesek, a helyes összpontosítás? (i) Van az az eset, amikor egy szerzetes — teljesen visszavonulva az érzékiségtől, visszavonulva a nem ügyes (mentális) tulajdonságoktól — belép & az első dzsanába marad: elragadtatás & elvonulásból született öröm, amelyet irányított gondolkodás & értékelés kísér. (ii) Az irányított gondolat & értékelés lecsillapításával belép & marad a második dzsanába: elragadtatás & koncentrációból született öröm, az irányított gondolattól & értékeléstől mentes egypontos tudatosság — belső bizonyosság. (iii) Az elragadtatás elhalványulásával megmarad a higgadtságban, figyelmes & teljesen tudatos, és fizikailag érzékeny az élvezetre. Belép & a harmadik dzsanába, amelyről a Nemesek kijelentik: “Egykedvű & tudatos, élvezetes maradása van”. (iv) Az élvezet & fájdalom elhagyásával — mint korábban az elragadtatás & szorongás eltűnésével — belép & marad a negyedik dzsanába: az egykedvűség & tudatosság tisztasága, sem élvezet, sem fájdalom. Ezt, szerzetesek, helyes koncentrációnak nevezik.”