Bibliográfia

SourceEdit

Az információ kinyerésének helye a leírandó dokumentum, az úgynevezett “forrásdokumentum”, ezen belül pedig a dokumentum azon részei, amelyekből az adatok származnak, hierarchikusan helyezkednek el. A dokumentum belső információforrásai közül a legfontosabb a címlap vagy címlap, amely egy páratlan belső oldal, amely tartalmazza a szerzőt, a mű címét és alcímét, valamint általában a szerkesztői feliratot (amely a helységből és a kiadó nevéből áll), néha a kiadás számával és a kiadás dátumával együtt; a címlap nem tévesztendő össze a kötéssel, amely általában nem tartalmaz alcímet, és általában a mű témájához kapcsolódó illusztrációkat tartalmaz. A borító és a címlap között általában egy címlap található, amely csak a könyv címét tartalmazza alcím nélkül, és nem említi a mű szerzőjét. Ha a kódexnek van címlapja, ez az első kinyomtatott oldal. Ha a dokumentumnak nincs címlapja, az információkat a könyv vagy dokumentum más részeiből kell beszerezni az alábbi számozott listában megadott hierarchikus sorrendben. A részek, amelyekből a forrásdokumentumból fontosságuk szerint információt nyerhetünk, a következők:

Címlap vagy címlap Más néven “belső címlap” vagy “címlap”. A belső oldalakon található, és az a páratlan oldal (általában a második nyomtatott oldal, néha az első), amely a dokumentum bibliográfiai információinak elsődleges belső forrása. Egyes nem napi folyóiratoknak nincs címlapjuk, így ezekben az esetekben a címlap vagy a címlap lesz az elsődleges adatforrás. Hátsó borító A dokumentumra vonatkozó bibliográfiai adatok megszerzése szempontjából fontossági sorrendben a címlappal vagy az elülső borítóval azonos hierarchiaszintűnek tekinthető. Általában a címlap előtt található, és tartalmazza annak a sorozatnak a nevét, amelyhez a monográfia tartozik. Jogok oldal Más néven a “kreditek” oldal. A címlap hátoldalán található, amellett, hogy egyéb szerkesztési adatokat is tartalmaz, mint például az ISBN, jogi információk (szerzői jogok, kiadási jogok, jogi letét – rövidítve D.L.-) és további információk többek között a kiadás számáról és az első kiadás évéről, az eredeti műről és a fordítóról, ha fordításról van szó, az irodalmi szerkesztőről vagy recenzensről, illetve az impresszumról. Címlap A címlapot megelőzi, csak a főcímet tartalmazza (a szerzőt általában nem nyomtatják ide), és ha létezik, ez a nyomtatott kódex első írott oldala. Kolofon Ez általában néhány sor a kiadvány utolsó nyomtatott oldalát követő páratlan számozású oldalon. Tartalmazza az impresszumot, amely tartalmazza a nyomdász nevét, a települést és a kiadás dátumát a nyomtatás befejezésének napjával és ünnepnapjával, amelyhez egyéb információk és megjegyzések is hozzáadhatók. Néha a kolofon az impresszum helyett az impresszumot (helység és kiadó) tartalmazza. Borító- vagy címlap A címlap nélküli sorozatkiadványokban a belső információforrások hierarchiájában a címlapot helyettesíti. Számos kódexben vagy monográfiában szokás a könyv témájához kapcsolódó illusztrációt, valamint a borítót vonzóvá vagy elegánssá tevő grafikai terveket beépíteni. Hátsó borító Ez az a borító, amely a bekötött könyvet lezárja, azaz az első borító hátoldala. A bal alsó sarokban található a vonalkód (ha a könyvre van nyomtatva); a hátsó borító általában az árat és a szöveg tartalmára vonatkozó információkat, például egy összefoglalót is tartalmaz. Az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem tartalmaz információt. Flap Ezek a borítók befelé hajtogatott meghosszabbításai, és néha adatokat tartalmaznak. Az előlap általában a mű tartalmának összefoglalását és a szerző életrajzi összefoglalóját tartalmazza; a hátlap, ha nem folytatása az általában az előlapon található információknak (néha a műre és a szerzőre vonatkozó információkat tartalmaz), általában az ugyanazon gyűjteményben található más könyvek listáját tartalmazza, amelyekhez a mű tartozik. Ha az elülső borítón található rajz vagy illusztráció szerzői jogi adatait meg kell adni, akkor azok valószínűleg ezen a hátsó lapon jelennek meg. Gerinc A kódex lapjainak összefűzését vagy ragasztását takarja, és általában tartalmazza a szerző nevét, a mű címét alcím nélkül, a kötet számát, ha több kötetből áll, a gyűjtemény vagy folyóirat sorozatszámát, a kiadó logóját és a kiadó kereskedelmi nevét. Porvédő borító Más néven “porvédő borító”. Ez egy erős papírból, laminált papírból vagy kartonból készült borító, amelyet a könyv borítói fölé helyeznek, hogy megvédjék azokat, de nem rögzítik hozzájuk, különösen a vászon- vagy papírkötésű könyveknél, és amely ugyanannak a műnek a megfelelő papírkötésű kiadásának a borítói tartalmát adja vissza.

A bibliográfiai adatok alapjául szolgáló részek hierarchikus meghatározása után a szerzői felelősségre (fő felelős személy vagy szerző; és másodlagos felelősök, például irodalmi szerkesztő, fordító, prológus írója), a teljes címre, a kiadás számára, a mellékcímre (azaz a helységre és a kiadóra) és a kiadás dátumára vonatkozó részek esetében a címlap vagy a címlap az elsődleges forrás. Az ISBN, az első kiadás, az impresszum (azaz a nyomda neve, a nyomtatás helye és dátuma) és a forgalmazó esetében az elsődleges forrás a jogok oldala. Ha egy információ nem található a kiemelt helyen, akkor a könyv többi részét a fenti sorrendben kell megnézni, és mindig az az információ érvényesül, amelyik e hierarchia szerint a legmagasabb rangú.

A hivatkozások a készülő dokumentumba beépített más szerzőkre vagy művekre való hivatkozások.

IDézetekSzerkesztés

A Katalán Kommunikációs Társaság (SCC), a Katalán Tanulmányok Intézetének (IEC) tagja szerint az idézeteket idézőjelbe kell írni, ha három sornál kevesebbet foglalnak el. A hivatkozást az idézőjelek után kell írni.

Három sornál hosszabb idézeteket külön bekezdésbe kell írni, 1 cm-rel balra behúzva; a betűtípus egy ponttal kisebb legyen, mint a szövegé. (Ha a szöveg betűtípusa 12 pontos, az idézet 11 pontos lesz). A sortávolságnak szimpla sorköznek kell lennie.

A hivatkozási hivatkozás a végén van, a pont előtt.

Az idézett szöveg törlését szögletes zárójelben három ponttal kell jelezni: .

A hivatkozási hivatkozás a végén van, a pont előtt.