Billy Collins

Collins a bronxi Lehman College kiváló angol professzora, ahol 1968-ban került a tanszékre. A Lehman College ír-amerikai tanulmányokkal foglalkozó CUNY Institute for Irish-American Studies tanácsadó testületének alapító tagja. Collins tanított és vendégíróként dolgozott a New York-i Bronxville-i Sarah Lawrence College-ban, valamint workshopokat tartott szerte az Egyesült Államokban és Írországban. Collins a SUNY Stony Brook Southampton egyetem tantestületének tagja, ahol (2015-ben) költészeti workshopokat tart. Collins 2001-ben lett az Egyesült Államok költője, és ezt a címet 2003-ig viselte. Collins 2004 és 2006 között New York állam költője volt. Collins egy ideig a floridai Winter Parkban működő Winter Park Intézetben dolgozott, amely a Rollins College társintézménye. 2012-ben Collins a Smithsonian Magazine költészeti tanácsadója lett. 2013 nyarán Collins az NPR-en Garrison Keillor népszerű napi rádióműsorának, a The Writer’s Almanacnak a vendéglátója volt. Collins háromszor kapott meghívást felolvasásra a Fehér Házba – 2001-ben, 2011-ben és 2014-ben. 2014-ben az amerikai külügyminisztérium kulturális megbízottjaként Oroszországba utazott. 2013-ban és 2015-ben Collins együtt turnézott Aimee Mann énekes-dalszerzővel, akivel zenés-verses-beszélgetős formában lépett színpadra. Collins és Paul Simon 2008-tól kezdve négy alkalommal folytatott színpadi beszélgetést költészetről, zenéről és dalszövegekről. A beszélgetésekre 2008-ban a New York-i 92nd Street Y-ban és a Winter Park Institute-ban, 2013-ban a Chautauqua Institutionban, 2013-ban pedig az Emory Egyetemen került sor a Richard Ellman Lectures in Modern Literature keretében, ahol Simon volt a 2013-as Richard Ellman Lecturer. Collins a 2012-es TED-en tartott TED-előadást Everyday moments, caught in time címmel. Collins, mint minden idők 100 kedvenc TED-előadójának egyike, meghívást kapott egy újabb TED-előadás megtartására a TED 2014-en a kanadai Vancouverben.

Az Egyesült Államok költője, Collins 2002. szeptember 6-án, az Egyesült Államok Kongresszusának rendkívüli együttes ülésén, amelyet a szeptember 11-i támadások áldozatainak emlékére tartottak, felolvasta A nevek című versét. Bár brit kollégáikkal ellentétben az amerikai díjazott költőktől nem kérik vagy várják el, hogy alkalmi verseket írjanak, Collinst a Kongresszus könyvtárosa kérte fel, hogy kifejezetten erre az eseményre írjon egy verset. Collins kezdetben nem volt hajlandó nyilvánosan felolvasni a “The Names” című verset, bár 2002 óta kétszer is felolvasta nyilvánosan. Megfogadta, hogy egyetlen könyvében sem fogja szerepeltetni, nem hajlandó tőkét kovácsolni a 9/11-es támadásokból. A “The Names” azonban bekerült a Kongresszusi Könyvtár által kiadott The Poets Laureate antológiába, amelyhez Collins írta az előszót. Abban az időben a “The Names” egyetlen könyvben megjelent változata számos tipográfiai hibát tartalmazott. A vers a New York Times 2002. szeptember 6-i számában is megjelent. Collins végül beleegyezett, hogy a “The Names” 2013-ban bekerüljön Aimless Love című új, válogatott kötetébe. Költőbíróként Collins indította el a Poetry 180 programot a középiskolák számára. Collins 180 verset választott ki a programhoz és a hozzá tartozó Poetry 180 című könyvhöz: Visszafordulás a költészethez – egy-egy verset a tanév minden napjára. Collins egy második antológiát is szerkesztett, 180 More Extraordinary Poems for Every Day (180 további rendkívüli vers minden napra) címmel, hogy felfrissítse a rendelkezésre álló verskínálatot. A program online van, és a versek ott ingyenesen elérhetők.

1997-ben Collins rögzítette A legjobb cigaretta című, 34 versét tartalmazó gyűjteményét, amely bestsellerré vált. A CD-t 2005-ben újra kiadták Creative Commons licenc alatt, ami lehetővé teszi a felvétel ingyenes, nem kereskedelmi célú terjesztését. Két versét Garrison Keillor Good Poems (2002) című gyűjteményének hangváltozataihoz is rögzítette. Collins számos alkalommal szerepelt Keillor rádióműsorában, az A Prairie Home Companionban, ahol nagy rajongótáborának egy részére tett szert. 2005-ben Collins felvételt készített Billy Collins Live: A Performance in New York City. Collinst barátja, a színész Bill Murray mutatta be.

Collinst a New York Times “Amerika legnépszerűbb költőjének” nevezte. Amikor a University of Pittsburgh Press-től a Random House-hoz került, a kapott előleg sokkolta a költői világot – hat számjegyű összeg egy három könyvre szóló szerződésért, ami gyakorlatilag hallatlan a költészetben. Az üzlet, amelyet Collins számára irodalmi ügynöke, Chris Calhoun, az akkori Sterling Lord Literistic és a szerkesztő Daniel Menaker révén kötött, még jó ideig beszédtéma maradt a költői világban, sőt az irodalmi világban is.

Az amerikai Poetry folyóirat az évek során többször is díjazta Collinst az általuk közölt versek elismeréseként. Az 1990-es években Collins öt ilyen díjat nyert. A magazin 1994-ben “Az év költőjének” is megválasztotta. 2005-ben Collins volt az első éves díjazottja a Mark Twain-díjnak a humorért a költészetben (Mark Twain Prize for Humor in Poetry). Ösztöndíjat kapott a National Endowment for the Arts-tól, a New York Foundation for the Arts-tól és 1993-ban a John Simon Guggenheim Alapítványtól.

Egyik legelismertebb művét, a “Fishing on the Susquehanna in July” címűt felvették az Egyesült Államok indián irodalmi nyilvántartásának megőrzött művei közé, mivel kulturálisan jelentős versnek tekintik. A vers bekerült a középiskolásoknak szóló országos Advance Placement vizsgákra.

2012-ben Collins saját maga szerepelt a PBS Martha Speaks című animációs sorozatának egyik epizódjában.

Collins tagja a The Alaska Quarterly Review szerkesztőbizottságának. Legutóbb a 30. évfordulós kiadáshoz járult hozzá. Tagja a Southern Review tanácsadó testületének, és más folyóiratokban is hasonlóan szerepel.

A 2020 márciusában kezdődő COVID-19 világjárvány miatt szükségessé váló otthonmaradási időszak alatt Collins, sok más művészeti szereplőhöz hasonlóan, naponta megjelenik a Facebook Live-on, ahol a művészetét kínálja a világ közönségének, verseket olvas és költészetről beszél.