Blastopórus sorsa: Amphisztómia, protosztómia vagy deuterosztómia – Nielsen – – Főbb referenciaművek

A kétlakiak szájjal és végbélnyílással rendelkező csöves bélrendszeréről általában úgy vélik, hogy egy gyomorszerű szervezet zsák alakú bélrendszeréből fejlődött ki. A sejtvonal-vizsgálatok azt mutatják, hogy a gasztruláció az epibólián és az invagináción keresztül hasonló mintázatot követ, és a blasztopórus peremének sejtjei határosak az endo-mesodermát létrehozó sejtekkel. A csöves bél kialakulására három elmélet érvényesül: (1) Protosztómia, amelyben a blastopórának szájjá kell válnia, és a végbélnyílás másodlagosan fejlődik, (2) deuterosztómia, amelyben a blastopórának végbélnyílássá kell válnia, és a száj másodlagosan fejlődik, és (3) amfisztómia, amelyben a blastopórának az oldalsó blastopóraszélek összeolvadásával szájra és végbélnyílásra kell válnia. Egy nemrégiben megjelent áttekintés tárgyalta a blasztopórus sorsával kapcsolatos leginformatívabb jellemzőket, azaz a tényleges blasztopórusnyílás sorsát; a blasztopórusnyílást körülvevő szövetek sorsát, amelyet mind a sejtvonalakon, mind a génexpresszión keresztül tanulmányoztak; a központi idegrendszerek morfológiáját és embriológiáját; valamint a lárvális csillószalagok morfológiáját a trochaea-elmélet szerint. Arra a következtetésre jutottak, hogy a szájjal és végbélnyílással rendelkező csöves bélrendszer valószínűleg az amfisztómia révén alakult ki.