Boldog 100. születésnapot, Alan Turing
Alan Turing születésének június 23-i centenáriuma alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk a számítástechnika úttörőjének zseniális életére és tragikus végére – a britnek, aki jelentős szerepet játszott a német Enigma-kód feltörésében és a második világháború megfordításában, de aki öngyilkos lett, miután a homoszexualitást bűnnek tekintő társadalom megalázta.
Turing már 1936-ban előállt az “univerzális gép” koncepciójával, és ezzel megteremtette a mesterséges intelligencia megteremtésének alapját. Ez a törekvés olyan régi, mint Ovidius Metamorfózisai, és olyan új, mint az IBM Watsonja. Az ő víziója egy olyan számítógépről, amely olyan jól ismeri és ismeri a társadalom működését, hogy az emberek is embernek fogják tartani, a “Turing-teszt”, mint a gépi intelligencia klasszikus mércéje, létrehozásához vezetett. (Egyesek szerint a Cleverbot nevű program tavaly átment a Turing-teszten.)
A legnagyobb hozzájárulása a háború alatt történt, amikor megtervezte a “bomba” néven ismert elektromechanikus eszközt. További finomításokkal a brit Bletchley Parkban található, szekrényméretű gép több ezer elfogott német üzenetet tudott dekódolni, és ezzel elárulta a szövetségeseknek a nácik következő lépéseit.
A Bletchley Parkban dolgozó Ultra kódnevű csapat által összegyűjtött információ kulcsfontosságú volt a szövetségesek háborús erőfeszítéseihez. “Az Ultrának köszönhetjük, hogy megnyertük a háborút” – mondta Winston Churchill brit miniszterelnök VI. György királynak.
Gay hős? Vagy csak egyszerűen hős?
A háború utáni korszak azonban katasztrófa volt Turing számára, aki meleg volt. Zűrös kapcsolatba került egy férfival, aki segített egy bűntársának betörni Turing házába – és miután Turing jelentette a betörést, a betörés nyomozása végül a kutató szexuális viselkedésének vizsgálatává alakult át.
A homoszexuális viselkedés akkoriban, 1952-ben a súlyos szeméremsértésnek nevezett büntetőjogi kategóriába tartozott, és Turingot elítéléséért börtönbe is kerülhetett volna. Alternatívaként Turing a hormoninjekciókkal történő kémiai kasztrálást választotta. Biztonsági engedélyét visszavonták, és eltiltották attól, hogy a brit kormánynak dolgozzon. Turing sürgette a brit törvények megváltoztatását, de a homoszexualitás 1967-ig bűncselekmény maradt Nagy-Britanniában.
Ez már túl késő volt Turing számára. Két évvel az elítélése után meghalt a laboratóriumában, miután megevett egy mérgezett almát.
2009-ben Gordon Brown brit miniszterelnök posztumusz bocsánatot kért Turingtól, mondván, hogy a számítógépek úttörője “valóban egyike volt azoknak az embereknek, akikre rámutathatunk, és akiknek egyedülálló hozzájárulása segített megfordítani a háború menetét.”
“A hála, amellyel tartozunk neki, ezért még szörnyűbbé teszi, hogy ilyen embertelenül bántak vele” – mondta Brown. “Sajnáljuk. Sokkal jobbat érdemelt volna.”
Most Turingot egyesek tragikus meleg hősként ünneplik. De ebben a centenáriumi évben a figyelem középpontjában inkább a tudomány, mint a szex áll. A Google vezetője, Vinton Cerf, akit az internet egyik megteremtőjeként tartanak számon, a BBC visszatekintésében azt mondta, hogy reméli, az idei kiállítások és megemlékezések “segítenek Turingot hőssé és közismertté tenni azon a műszaki közösségen kívül is, amely tiszteli emlékét.”
Eszövegek Turingról
Cerf méltatása egyike a Turing életéről és örökségéről szóló hét esszének, amelyek ezen a héten kerülnek fel a BBC honlapjára. A Wired brit honlapja szintén sokféle nézőpontot mutat be a Turing-hét alkalmából. A hétvégén a világ minden tájáról érkezett kiválóságok gyűlnek össze a Manchesteri Egyetemen egy Turing-centenáriumi konferenciára. A konferenciáról a tervek szerint élőben közvetítenek videót. Mindez az Alan Turing-év része.
Ha többet szeretne megtudni Turingról és koráról, kezdheti Andrew Hodges 1983-as életrajzával, az “Alan Turing: The Enigma” című könyvével, amelyet most újra kiadtak a centenáriumi kiadásban. (A könyv mellett Hodges életrajzi honlapot is üzemeltet a Turing.org.uk címen.) Szintén százéves kiadásban jelent meg az “Alan M. Turing” című életrajz, amelyet Sara Turing, Alan édesanyja írt 1959-ben. A “The Man Who Knew Too Much” egy újabb életrajz a nagy emberről, amelyet David Leavitt írt 2006-ban.
Charles Petzold “The Annotated Turing” című könyve Alan Turing 1936-os úttörő munkáját dolgozza fel, míg a Princeton University Press kiadja az “Alan Turing’s Systems of Logic: The Princeton Thesis” címmel, amely Turing doktori értekezésének fakszimile kiadása. Megjelent továbbá a “The Essential Turing”, a kutató legismertebb írásainak gyűjteménye. Ha pedig valami újat keresel, amely Turing eredményeit tágabb kontextusba helyezi, nézd meg George Dyson “Turing katedrálisa” című könyvét: The Origins of the Digital Universe.”
Szülinapi jókívánságok a centenárium alkalmából? Nyugodtan írd meg őket kommentben alább.
Tovább a számítástechnika történetéről:
- A számítógépek rövid története
- Brit kódfejtők újraegyesülnek, büszkeségük töretlen
- Múzeum ünnepli a számítástechnika 2000 évét
- A technológiai úttörő IBM számára 100 éves a “Think”
Alan Boyle az msnbc.com tudományos szerkesztője. Kapcsolódjon a Cosmic Log közösségéhez a napló Facebook-oldalának “kedvelésével”, a @b0yle követésével a Twitteren és a Cosmic Log oldalának Google+ jelenlétéhez való hozzáadásával. Megnézheti a “The Case for Pluto” című könyvemet is, amely a vitatott törpebolygóról és az új világok kereséséről szól.