Botox – A világ leghalálosabb mérge

Mi a te mérged? Mit szólnál az ember által ismert legakutabban mérgező természetes anyaghoz? Beadható, belélegezhető vagy lenyelhető, és gyorsan bénulást és következményes légzési elégtelenséget okoz. Bármely anyag toxicitása mérhető a medián halálos dózisnak nevezett skála segítségével, amely azt a mennyiséget méri, amely az adott anyagból szükséges ahhoz, hogy az emberek fele meghaljon, akiknek beadták. Ennek a méregnek a medián halálos dózisa 1,2-1,3 ng/kg, ha beadják. Hogy ezt a számot perspektívába helyezzük, egy gramm ebből az anyagból, ami egy méreg tömegének felel meg, több mint 5,5 millió ember (átlagosan 70 kg súlyú) megöléséhez lenne elegendő.

Ezt más jól ismert mérgekkel lehet összehasonlítani a toxicitás mérésére. Például a hidrogén-cianid az a halálos gáz, amelyet a második világháborús holokauszt során a tömeggyilkosságok végrehajtásához használtak. Ugyanilyen körülmények között a cián becsült átlagos halálos dózisa 1,1 mg/kg, ami azt jelenti, hogy egy gramm cianiddal körülbelül 6 embert lehetne megölni.

2002 óta ezt a bizonyos mérget kozmetikai célokra is engedélyezték. Ez egy több millió fontos iparággá vált, ahol az emberek hatalmas összegeket fizetnek azért, hogy ezt a mérget a testükbe fecskendezhessék. Ez a méreg a Botox.

A Botox a botulinum toxin egy speciális formája, amely megtalálható a talajban, a porban és a szennyezett élelmiszerekben. Úgy fejti ki hatását, hogy az idegrendszert támadja meg, bénulást okozva a kitettekben. Ahhoz, hogy az izmok mozogni tudjanak, idegsejtek közötti kommunikációnak kell történnie. Egy izom összehúzódásához az agyban vagy a gerincvelőben lévő neuron elektromos impulzust generál, amely egy neurotranszmitter néven ismert vegyi anyag felszabadulását jelzi. A neurotranszmitter eljut a motoros neuron receptorhelyére, ahol kötődik, és izomösszehúzódást okoz.

A Botox az injekció beadásának látványához közeli izmokat célozza meg, kötődik a motoros neuronokhoz, és így elfoglalja a neurotranszmitter számára szánt helyet. Ha a neurotranszmitter nem tud a motoros neuronhoz kötődni, akkor az izomösszehúzódást kiváltó jelet nem lehet továbbítani. Az izom lebénul. A botox tehát kozmetikai célokra is használható, mivel az arcizmok bénítására injekciózható. Ha az izmok nem tudnak mozogni, akkor a hatás átmeneti, általában 3-4 hónapig tart. Ilyen kis mennyiségű botoxot használnak ezekhez az eljárásokhoz, így a kockázatok alacsonyak, ha képzett egészségügyi szakember adja be. A Botoxról azonban ismert, hogy néha elterjed az injekció beadásának helyéről, ami miatt az FDA 2009-ben hivatalos figyelmeztetést adott ki. Szélsőséges esetekben a neu- rotoxin szétterjedése beszédproblémákat és légzési nehézségeket okozhat. A kevésbé súlyos mellékhatások közé tartozik az izomgyengeség, a homályos látás, a lecsüngő szemhéjak és a nyelési nehézségek.

A Botoxot azonban a kozmetikai területekre való kiterjesztése előtt számos legyengítő egészségügyi állapot kezelésére használták és használják ma is. Rendkívül hatékony gyógyszernek bizonyult, amely átmeneti enyhülést biztosíthat olyan betegségek esetén, mint a túlzott izzadás, a migrén, a kontrollálhatatlan pislogás, a túlműködő hólyag és a kancsalság. A botulinum toxin injekciókat a nyelőcsőben fellépő, nyelési nehézséget, hányást és mellkasi fájdalmat okozó izomgörcsök miatt is lehet használni, valamint az agyi bénulásban szenvedőkön is lehet segíteni, javítva a mozgáskontrollt.

A Botox alkalmazásának ellenére a botox veszélyei nagyon is valósak. A járványvédelmi központ az “A” kategóriába sorolta, és biológiai fegyverként nagyon komoly kockázatot jelent. Hatékonysága messze meghaladja a VX-ét: a valaha szintetizált legmérgezőbb ideggázét.

A polgári biológiai védelemmel foglalkozó munkacsoport 2001-ben konszenzusos nyilatkozatot adott ki, amelyben felvázolta a botulinum toxin veszélyeit és a bioterrorista támadás esetén meghozandó intézkedéseket. Mind az aeroszolos, mind az élelmiszerrel történő támadás lehetséges, a botulizmus bénító tünetei 12-72 órával az expozíció után jelentkeznek. A botulizmus légzési elégtelenséggel végződik, hacsak az expozíciónak kitett személyeket nem kezelik azonnal antitoxinnal, ebben az esetben azonban még hetekig vagy hónapokig szükségük lehet asszisztált lélegeztetésre.

A botoxot csodaméregnek bélyegezték. Terápiás és kozmetikai alkalmazásai széleskörűek és hatékonyak, de a vele járó kockázatok egyértelműek. Használatát nem szabad félvállról venni.