Boulder-gát
A Colorado folyó Black Canyonjában, az Arizona-Nevada államhatáron, Las Vegastól harmincöt mérföldre délkeletre található Boulder-gát, amely 1947 óta Hoover-gátként ismert, a modern mérnöki munka emlékműve. Ez egy beton gravitációs boltíves gát, amely 1244 láb magasan ível át a kanyonon, és 726 láb magasra emelkedik; szélessége 660 lábtól a tövénél negyvenöt lábig terjed a tetejénél. A gát a kiszámíthatatlan árvizek szabályozásával, a szárazságtól sújtott területek vízellátásával és az elektromos energia termelésével átalakította a Nyugatot, és ösztönözte a régió betelepülését.
1928. december 21-én, a vízjogokról és az adóügyi aggályokról folytatott hosszas vitát követően Calvin Coolidge elnök aláírta a Boulder Canyon Project törvényt, amely több mint 165 millió dollárt biztosított a gát megépítéséhez. A Reclamation Bureau of Reclamation 1931. március 11-én ítélte oda a szerződést a Six Companies, Inc.-nek, ami ötezer munkásnak biztosított munkát a gazdasági világválság mélypontján. A kormány felépítette Boulder Cityt, egy iskolával, egy kórházzal, egy vegyesbolttal és egy étkezdével, amely napi négyezer ételt szolgált fel, hogy lakhatást biztosítson az egyedülálló férfiak és családok számára.
A gát munkálatai 1931 májusában kezdődtek a kanyon mindkét oldalán két alagút kiásásával, hogy az építkezés alatt eltereljék a folyót. A munkások ezután lecsapolták a területet, lecsupaszították a kanyon falait a laza szikláról, hogy sima felületet biztosítsanak a támasztékhoz, és kifúrták a kanyon fenekét, hogy a gát szilárd alapkőzetre támaszkodhasson. 1933 júniusában a munkások megkezdték a betontömbök oszlopsorozatba történő betonozását a kanyonon átívelő drótkötélpályán felhúzott vödrök segítségével. Az U alakú erőműben, amelynek két karja a kanyon két oldalán húzódott lefelé a folyásirányban, és amelyet egy, a gáton átívelő kar kötött össze, olyan generátorokat helyeztek el, amelyek több mint 700 000 kilowatt villamos energiát termeltek, és ezzel a Boulder-gát lett a világ legnagyobb vízerőműve, amíg a washingtoni Grand Coulee-gát 1949-ben meg nem haladta ezt a szintet. A vízkivételi tornyok kettős csoportja szabályozta a víz áramlását az erőműhöz és a tározó kivezető nyílásaihoz.
1935. február 1-jén a munkások lezárták az elterelő alagutakat, és hagyták, hogy a víz a gát mögött emelkedjen, létrehozva a Mead-tározót, amelyet Elwood Meadről, a Rekreációs Hivatal korábbi biztosáról neveztek el. Franklin Roosevelt elnök 1935. szeptember 30-án avatta fel a gátat, és “a huszadik század csodájának” nevezte, amely a Colorado folyót “nagy nemzeti tulajdonná” változtatta. A kongresszus 1947-ben átnevezte az építményt Hoover-gátnak, véget vetve az 1930-ban kezdődött vitának, amikor a támogatók azt javasolták, hogy a gátat Herbert Hoover elnökről nevezzék el a projekthez való hozzájárulása miatt. Mivel azonban egyre több amerikai kezdte Hoovert hibáztatni a gazdasági válságért, Roosevelt belügyminisztere, Harold Ickes elutasította a javaslatot, és 1933-ban a projektet Boulder-gátnak nevezte el. Miután a Hooverről alkotott közvélemény megenyhült, a Kongresszus visszaállította a nevét a projekthez, amelynek kezdeményezéséhez ő is hozzájárult.
A Boulder-gát a Colorado folyó erejét a közjó szolgálatába állította. Bátorította a Nyugat megtelepedését és fejlődését farmerek és üzletemberek ezrei által, akiknek stabil vízellátásra, energiatermelésre és a kiszámíthatatlan árvizektől való védelemre volt szükségük. Az önkormányzati és rekreációs igényekhez való hozzájárulásával együtt a Boulder-gát végül amerikaiak millióinak javát szolgálta.
See Also: GRAND COULEE PROJEKT; KÖZLEKEDÉS; NYUGAT, NAGY DEPRESSZIÓ AMERIKAINAK.
BIBLIOGRÁFIA
Dunar, Andrew J., and Dennis McBride. Building HooverDam: An Oral History of the Great Depression. 1993.
Kleinsorge, Paul L. Boulder Canyon Project: Historical andEconomic Aspects. 1941.
Records of the Bureau of Reclamation. Record Group No. 115: Project Histories, Boulder Canyon Project. National Archives and Records Administration. Rocky Mountain Region, Denver, Colo.
Simonds, William Joe. A Boulder Canyon projekt: Hoover-gát. Elérhető: www.usbr.gov/history/hoover.htm
Stevens, Joseph E. Hoover Dam, An American Adventure. 1988.
United States Department of Interior, Bureau of Reclamation. Boulder Canyon Project: Zárójelentések, IV. rész: Tervezés és építés. 1941-1949.
Todd J. Pfannestiel