Brf3 Polaritás, molekuláris geometria, hibridizáció és kötésszög
A brómtrifluoridot általában erős fluorozószerként használják, mivel erős interhalogén vegyület. A bróm és a fluor egyaránt halogén. Ez a vegyület általában folyékony formában létezik, és meglehetősen szúrós szaga van. A vegyület kémiai képlete BrF3. A vegyületet először 1906-ban Paul Lebeau fedezte fel a bróm és a fluor reakciójának 20 Celsius-fokon történő végrehajtásával.
T alakú molekulaszerkezetet alkot, és központi atomja a bróm elem. Ahhoz, hogy többet tudjunk fizikai tulajdonságairól, kémiai tulajdonságairól és felhasználásáról, először is elengedhetetlen, hogy megértsük a molekula geometriáját és hibridizációját, polaritását stb.
A molekula neve | Brom-trifluorid |
Valenciaelektronok száma a molekulában | 28 |
BrF3 hibridizációja | sp3d hibridizációja |
kötésszögek | 86.2 fok |
A BrF3 molekuláris geometriája | Trigonális bipiramis |
Tartalom
.
BrF3 elektrongeometria
A BrF3 tökéletes példája az AX5 molekulának, két magányos elektronpárral és három kötött elektronpárral. Minden fluoratom kilenc elektronnal rendelkezik, és a bróm molekula külső héjában hét valenciaelektron van, amelyből három elektron három fluoratomhoz kötődik. Ez három kötött elektronpárt és két magányos elektronpárt eredményez.
A VSEPR elmélet szerint a molekula molekulaformájának trigonális piramis alakúnak kell lennie. Mégis, a magányos párok közötti taszítás minimalizálása érdekében van egy hajlítás az alakjában, ami ezt a molekulát T alakúvá teszi.
BrF3 hibridizáció
A brómtrifluorid hibridizációjának meghatározásához vegyük először a brómatomot, a központi atomot, és nézzük meg az elektronkonfigurációját. Ezt 1s2 2s22p6 3s23p63d104s24p5-nek ábrázoljuk.
A fluoratomokkal való kötések kialakításához azonban a bróm egyes elektronjai 4d-orbitálisokra tolódnak. Ez azért lehetséges, mert a fluor nagyobb oxidatív kapacitással rendelkezik, és ezért arra kényszeríti a brómot, hogy az elektronokat az említett szintre mozdítsa elő. Most a bróm a d-orbitálisokat hibridizációra tudja használni.
A BrF3 hét elektronból áll a legkülső héjában. A kötésképzés után további két magányos párral és 3 Br-F kovalens kötéssel (kötéspárokkal) rendelkezik. Mivel a hibridizációs érték vagy az elektronpár egyenlő 5-tel, sp3d hibrid pályák keletkeznek. Ezért a hibridizációja sp3d.
A BrF3 molekula hibridizációja tehát sp3d.
BrF3 kötésszög
A BrF3 molekula geometriája T-alakúnak vagy trigonális bipiramisnak mondható (ahogyan azt tárgyaltuk), a kötésszög 86,2°, ami valamivel kisebb, mint a szokásos 90°. A szög az elektronpárok taszítása miatt alakul ki, amely nagyobb, mint a Br-F kötéseké.
A BrF3 poláris?
A Br-F kötések polárosnak tekinthetők, mivel a vegyületben lévő fluor- és brómatomok elektronegativitási értékei között viszonylag nagy a különbség. A nem osztott párok vagy a magányos párok a háromszög síkjában helyezkednek el, ami a negatív töltés egyenlőtlen eloszlását okozza a központi brómatom körül, ami viszont a vegyületet erősen polárissá teszi. Így azt mondhatjuk, hogy a brómtrifluorid poláros.
Következtető megjegyzések
A brómtrifluorid vagy BrF3 erős fluorozószer, és központi atomja sp3d hibridizációval rendelkezik. Ez egy T alakú molekula 86,2°-os kötésszöggel. A molekula erősen poláros, és főleg az urán-hexafluorid előállítására használják. Remélem, ez a cikk segít megérteni a BrF3 molekuláris geometriáját és egyéb tulajdonságait.