Bronchogén ciszta
A bronchogén ciszta a hörgőfa veleszületett rendellenessége (a bronchopulmonális előbél egyik típusa). Ezek mediastinalis tömegként jelentkezhetnek, amely megnagyobbodhat és helyi kompressziót okozhat. Az előbél duplikációs ciszták közül is a leggyakoribbnak tekintik.
Epidemiológia
A bronchogén ciszták ritka veleszületett elváltozások, amelyek a gyermekkori mediastinalis tömegek mindössze 5-10%-át teszik ki8. A mediastinalis ciszták előfordulási gyakorisága a nemek között egyenlő, míg az intrapulmonális ciszták a jelentések szerint férfiakra hajlamosak 8.
Klinikai megjelenés
A bronchogen ciszták sok esetben tünetmentesek és a mellkas képalkotásakor véletlenszerűen kerülnek elő 5. Ha nagyok, a tömeghatás hörgőelzáródást eredményezhet, ami levegőcsapdához és légzési distresszhez vezet. Alternatív megjelenési forma lehet, ha a ciszta fertőződik.
Patológia
A bronchogén ciszták az embriogenezis során (a 4-6. hét között) a hörgőfa rendellenes rügyfakadásának eredményeként alakulnak ki 1, és mint ilyeneket, szekretoros légúti epithel (cuboid vagy oszlopos csillóhám) béleli 1,4 . A falat a normál hörgőfához hasonló szövetek alkotják, beleértve a porcot, a rugalmas szöveteket, a nyálkahártya mirigyeket és a simaizmot 1.
A hörgőfával általában nem érintkeznek, és ezért jellemzően nem levegővel teltek. Inkább folyadékot (vizet), változó mennyiségű fehérjeszerű anyagot, vérkészítményeket és kalcium-oxalátot tartalmaznak 4. Ez utóbbi három komponens az, ami a szilárd elváltozásokat utánzó fokozott elhalványulást eredményez. Ritkán többszörösek.
eloszlás
Előfordulhatnak a mediastinumban vagy lehetnek intrapulmonálisak. A leggyakoribb lokalizáció a középső mediastinum (65-90%). A lokalizáció eloszlása igen változatos lehet:
- mediastinalis (~70%) 5,13
- általában nem érintkezik a tracheobronchialis fával
- subcarinalis, jobb paratrachealis és hilaris lokalizáció a leggyakoribb
- megközelítőleg a carinalis területet is magában foglalja
- : ~15%
- retrokardiális terület: ~10%
- parenchymális (intrapulmonális)
- tipikusan perihilar
- predikció az alsó lebenyekre 1
- nyak
- bőr 2
- perikardium 5
- nyúlik a rekeszizmon át és némának tűnik-harang alakú 1
- retroperitoneális 3: általában szubdiafragmatikus vagy peripankreatikus eloszlásúak, általában a középvonaltól balra
Röntgenfelvételek
Noha a bronchogén ciszták általában folyadékkal teltek, esetenként fertőzést vagy beavatkozást követően kommunikáció alakulhat ki, ami levegővel telt cisztás struktúrát +/- levegő-folyadék szintet eredményez 1,5.
Röntgenfelvétel
A ciszták általában lágyszövetsűrűségű, kerekded struktúrákként jelennek meg, néha a környező struktúrák összenyomásával. Alkalmanként ez a kompresszió levegőbecsapódáshoz és hiperlucens hemithoraxhoz vezethet 5. Mivel a ciszták kalcium-oxalátot tartalmazhatnak, esetenként meszes sűrűségű anyag (kalciumtej) függő rétegződése látható 5,10.
CT
Típusosan jól körülírt, gömb alakú vagy tojásdad, változó csillapítású tömegekként jelennek meg 1,4, a megfigyelt különböző CT-csillapításokat a folyadék változó összetétele magyarázza.
Körülbelül 50%-ban folyadéksűrűségűek (0-20 HU), azonban jelentős részük lágyrészsűrűségű (>30 HU) vagy akár a környező mediastinalis lágyrészekhez képest hiperattentált 4. A CT-csillapítás mértéke gyakran függ a belső fehérjetartalom mennyiségétől 14. A CT jobban képes a kalcium-oxalát (kalciumtej) rétegződésének kimutatására, attól függően, hogy 10.
Nincs szolid kontrasztanyag-erősödés.
MRI
Néha végeznek megerősítés céljából, különösen atipikus esetekben. Többnyire homogén 15.
- T1:
- változó jelintenzitás, az alacsony (folyadékhoz hasonló) és a magas (fehérjetartalom miatt)
- folyadék-folyadék szintről is beszámoltak, ami a változó folyadéktartalom rétegződésének tulajdonítható 4,5
- T2:
- általában magas jelintenzitás a folyadéktartalom miatt
Kezelés és prognózis
A kezelés megválasztása némileg ellentmondásos. Egyes szerzők az összes ciszta sebészi kimetszését javasolják, tekintettel arra, hogy hajlamosak a fertőzésre vagy ritkán a rosszindulatú átalakulásra5. Ezeket az elváltozásokat egyre gyakrabban kezelik transzbronchialis vagy perkután aspirációval CT-vezérléssel mind a diagnózis megerősítése, mind a kezelés érdekében. A kisméretű elváltozások nyomon követhetők, azonban idővel hajlamosak méretükben növekedni, néha gyorsan 7.
Komplikációk
- fisztulaképződés a hörgőfával
- a ciszta falának fekélyesedése
- szekunder hörgőatrézia
- szupplementált fertőzés
- vérzés
- malignus átalakulás nagyon ritka (0.7%-os kockázat 11), de jelentették, a primereket beleértve 5:
- rhabdomyosarcoma
- pleuropulmonális blastoma
- anaplasztikus carcinoma
- leiomyosarcoma
- adenocarcinoma
Differenciáldiagnózis
A szövődménymentes ciszták általános képalkotó differenciáldiagnózisai közé tartoznak:
- kongenitális ciszták és malformációk
- perikardiális ciszta
- cisztás hygroma és lymphangioma
- neurenterális ciszta
- anterior vagy laterális meningocoele
- oesophagealis duplikációs ciszta
- thyreoid kolloid ciszta
- thymic ciszta
- intrathoracalis pancreas pszeudociszta (retroperitonealis bronchogén ciszták vagy az aorta hiatuson vagy a nyelőcső hiatuson keresztül intra thoracalisan terjedő pancreas pszeudociszták esetén)
Ha bonyolult, e.g. fertőzéssel vagy vérzéssel, szintén fontolóra kell venni:
- abcessus(ok)
- megnagyobbodott nyirokcsomók, különösen, ha centrálisan nekrotikus
- tüdőtömegek
- kongenitális pulmonális légúti malformáció (CPAM)
- pulmonális sequestráció
- metasztázisok
- tüdőrák
- pulmonális pszeudotumor
- fokális hematóma:
Vö. még
- gyermekkori mediastinalis tömegek
- bronchogén ciszta vs. nyelőcső duplikációs ciszta
.