BUN – vérvizsgálat

BY admin
|

Meghatározás

A BUN a vér karbamidnitrogénjének rövidítése. A karbamid nitrogén a fehérjék lebomlásakor képződik.

A vérben lévő karbamid nitrogén mennyiségének mérésére végezhető vizsgálat.

Alternatív nevek

Vér karbamid nitrogén; Veseelégtelenség – BUN; Veseelégtelenség – BUN; Vese betegség – BUN

A vizsgálat elvégzésének módja

Vérmintára van szükség. Legtöbbször a könyök belső oldalán vagy a kézfejen található vénából vesznek vért.

Hogyan készüljön fel a vizsgálatra

Minden gyógyszer befolyásolhatja a vérvizsgálat eredményeit.

  • A kezelőorvosa tájékoztatja Önt, ha a vizsgálat elvégzése előtt le kell állítani valamelyik gyógyszer szedését.
  • NEM hagyhatja abba vagy változtathatja meg gyógyszereit anélkül, hogy előbb megbeszélné kezelőorvosával.

Hogyan fogja érezni a vizsgálatot

A tű behelyezésekor enyhe fájdalmat vagy szúrást érezhet. A vérvétel után némi lüktetést is érezhet a helyén.

Miért végzik a vizsgálatot

A BUN-vizsgálatot gyakran a veseműködés ellenőrzésére végzik.

Normális eredmények

A normális eredmény általában 6-20 mg/dl.

Megjegyzés: A normális értékek a különböző laboratóriumokban eltérhetnek. Beszéljen szolgáltatójával az Ön konkrét vizsgálati eredményeiről.

A fenti példák a fenti vizsgálatok eredményeinek általános méréseit mutatják. Egyes laboratóriumok eltérő méréseket alkalmaznak, vagy eltérő mintákat vizsgálhatnak.

Mit jelentenek a rendellenes eredmények

A normálisnál magasabb szint oka lehet:

  • Kongesztív szívelégtelenség
  • Túl magas fehérjeszint a gyomor-bélrendszerben
  • Gasztrointesztinális vérzés
  • Hypovolémia (dehidráció)
  • Szívroham
  • Vese betegség, beleértve a glomerulonefritiszt, a pyelonefritiszt és az akut tubuláris nekrózist
  • Veseelégtelenség
  • Sokk
  • Húgyúti elzáródás

A normálisnál alacsonyabb szint oka lehet:

  • Májelégtelenség
  • A fehérjeszegény étrend
  • Alultápláltság
  • Túlhidratáltság

Figyelmeztetések

Májbetegeknél a BUN-szint akkor is alacsony lehet, ha a vesék normálisak.

Landry DW, Bazari H. A vesebetegségben szenvedő beteg megközelítése. In: Goldman L, Schafer AI, szerk. Goldman-Cecil Medicine. 25. kiadás. Philadelphia, PA: Elsevier Saunders; 2016:chap 114.

Oh MS, Breifel G. Evaluation of renal function, water, electrolytes, and acid-base balance. In: McPherson RA, Pincus MR, eds. Henry’s Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 23rd ed. St Louis, MO: Elsevier; 2017:chap 14.

Sharfuddin AA, Weisbord SD, Palevsky PM, Molitoris BA. Akut vesekárosodás. In: Skorecki K, Chertow GM, Marsden PA, Taal MW, Yu ASL, szerk. Brenner and Rector’s The Kidney. 10th ed. Philadelphia, PA: Elsevier Saunders; 2016:chap 31.

.