Case study an antisocial personality: case of a never – incarcerated man

Byline: Rabia Iftikhar

Ez az esettanulmány egy 32 éves, középkorú, házas férfi körül forog, akit drogfüggőség és bűnös viselkedés, valamint pszichológiai értékelés és dühkezelés céljából utaltak be. Tünetei megfeleltek az antiszociális személyiség és a kábítószerrel való visszaélés DSM-IV-TR kritériumainak (APA, 2000). Családi háttere és személyes története a kábítószer-függőséghez és a bűncselekményekhez vezető kiváltó tényezőként szolgált. A pszichológiai vizsgálat informális (mentális állapotvizsgálat, az opiátmegvonási tünetek skálája és szubjektív értékelések) és formális (pszichopátia-ellenőrzési lista: szűrőváltozat, The Hand Test, House Tree Person teszt és State Trait Anger Expression Inventory (STAXI) értékelés. Az értékelés eredményei szélsőséges agresszivitást, visszahúzódó és kitérő magatartást mutattak a környezetével szemben, gyenge interperszonális készségeket, az empátia hiányát; antiszociális és pszichopátiás tendenciákat.

A kezelési terv tartalmazott motivációs interjút, relaxációs tréninget, narratív terápiát, levélírást és dühkezelési technikákat, valamint drogfüggőségre vonatkozó önkontrolltechnikákat. Tizenkét terápiás ülés jelentős javulást jelzett a kliens agresszió és impulzuskontroll problémájának kezelésében, valamint a drogfüggőségében. Összességében a terápia nagyon hatékony maradt, és a kezelést követő értékeléskor pozitív, kielégítő eredmények születtek.

Kulcsszavak: antiszociális személyiség, drogfüggőség, agresszió, baradari kultúra

Minden társadalomnak megvan a maga kultúrája, amely megkülönbözteti más társadalmaktól. Bár az iszlám játssza a legfontosabb szerepet valamennyi muszlim társadalom ideológiai és gyakorlati infrastruktúrájának kialakításában, mindegyik külön-külön felismerhető, mert sajátos jellemzőik vannak, amelyeket az adott régió légköre, környezete, földrajza stb. befolyásol. A hagyományos gyakorlatok ebből a szempontból nézve tagadhatatlanul hatalmas értéket képviselnek, mégis óvatosnak kell lennünk, hogy ne tiszteljünk egy eredendő gyakorlatot pusztán azon az alapon, hogy az egy hagyomány. A baradari rendszer alapelvei a pátán kultúra valódi lényegét mutatják, és ezeket a szabályokat vallásosan követik.

A következő főbb gyakorlatokat foglalja magában: “melmastia” (vendégszeretet és védelem minden vendégnek); “nanawati” (a menekülő joga, hogy menedéket keressen, és a jóhiszemű békeajánlatának elfogadása); “badal” (a vérbosszú vagy a bosszú joga); “tureh” (bátorság); “sabar” (állhatatosság); “imandari” (igazságosság); “isteqam-at” (kitartás); “ghayrat” (a tulajdon és a becsület védelme); és “namus” (a nők védelme) (Raza, 2004).

G. K. 32 éves, házas férfit a munkaadója utalta be agresszivitási és drogfüggőségi problémája miatt. A klinikai interjúból kiderült, hogy az ügyfél egy pátán családhoz tartozott, és az apja a baradari vezetője volt, szigorú, bántalmazó és agresszív természetű. Apja a legidősebb a testvérei közül, ezért a baradari minden tagjának engedelmeskednie kell a szabályainak. Az édesanyja szintén nagyon szigorú, és az ő hatáskörébe tartozik minden döntés a gyermekek ügyeivel és problémáival kapcsolatban. A kliens agressziójának problémája közvetlenül összefügg az alapproblémáival, a szélsőséges gondolkodással és a környezetével szembeni visszahúzódó magatartással. Hasonlóképpen, az előzményekből kiderül, hogy maga a baradari környezete váltja ki belőle az ilyen antiszociális tendenciákat. Beszámolt arról, hogy késsel megölte a szülői nagybátyját, amikor…