Citrát versus heparin az apherézis katéterzáraknál: hatékonysági elemzés

Bevezetés: Kevés az orvosi szakirodalom a záróoldatok hatékonyságát illetően a katétertrombózis megelőzésében. Hagyományosan a heparint használják a katéterzáráshoz választott véralvadásgátló szerként, de számos mellékhatás társul hozzá. A 4%-os nátrium-citrát a heparin vonzó alternatívája.

Módszerek: Plazmaferezis osztályunk 2010 májusában áttért az összes centrális vénás katéter 100 egység/ml heparin helyett 4%-os nátrium-citráttal történő zárására. Egy 2 éves retrospektív megfigyelési kohorszvizsgálatot végeztünk, amelyben összehasonlítottuk a heparin versus citrát zárás használatának eredményeit. A vizsgált eredmények a katéter átjárhatósága, a katétercserék, az altepláz használata és a katéterfertőzések voltak.

Eredmények: A vizsgálati időszak alatt 84 beteget azonosítottak, akik összesen 554 plazmaferezis kezelésen estek át. A citrátos kezelések között gyakoribbak voltak az áramlási problémák, mint a heparinos csoportban (6,5% vs. 3,2%, P = 0,11, n = 554), de ez nem érte el a statisztikai szignifikanciát. A katétercserét vagy altepláz-infúziót igénylő súlyosabb áramlási problémák gyakorisága nagyobb volt a citrátcsoportban, mint a heparincsoportban (3,2% vs. 1,3%, P = 0,11, n = 554). A diagnózis szerint rétegzett alcsoport-elemzés kimutatta, hogy statisztikailag szignifikáns különbség volt az áramlási problémákban, amikor a myasthenia gravis (MG) betegeket a nem MG betegekhez hasonlították. A katéterfertőzések tekintetében nem volt különbség a csoportok között.

Következtetések: Vizsgálatunk eredményei alapján arra következtetünk, hogy a citrát- és heparinzárak hasonló hatékonysággal tartják fenn a katéter átjárhatóságát plazmaferezisben részesülő betegeknél. További kutatásokra van szükség az MG betegek és az összes többi beteg között megfigyelt különbségek vizsgálatához.