Clinical & Medical Case Reports

A parazitás megbetegedések világszerte az egyik legfontosabb megbetegedési okot jelentik, tükrözve a szegény területekre jellemző egészségügyi hiányosságokat, a túlzsúfoltságot és a víz- és ürülékkezelés elégtelenségét. Az amibiasis fontos közegészségügyi problémát jelent, különösen Mexikóban, mint endémiás övezetben. Ez a harmadik legfontosabb parazitás betegség a világon.2,3 A prevalencia körülbelül 10%, és a fejlődő országokban és a trópusi övezetekben eléri az 50-80%-ot. A szövődményekkel járó halálozás becslések szerint 0,1 és 0,25% között van. Az invazív amibiasis néhány országra összpontosul, többek között Mexikóra, Dél-Amerikára, Dél-Ázsiára, Kelet- és Nyugat-Afrikára.2,3 Bár a hasmenéses betegségek csökkenést mutattak Mexikóban, és e kórkép előfordulása csökkent az elmúlt 20 évben, még mindig az első húsz megbetegedési ok között van, valójában a hatodik helyen.2 Az ország földrajzi elhelyezkedése szerint Mexikóban a déli és délkeleti államokban a legmagasabb az előfordulása. Az amibiasis a vastagbelet érinti, de a máj a leggyakrabban érintett bélrendszeren kívüli szerv. A fertőzések sokféleképpen jelentkezhetnek, mint például tünetmentes hordozói állapot, vastagbélgyulladás, tályogképződés vagy perforáció. Kimutatták, hogy a hisztolitikus Entamoeba trofozoitos a vastagbélből a portális vénás rendszeren keresztül a májba jut, és felelős az invazív betegségért. A bélinváziót a nyálkahártya felszínén kialakuló “inggombos” fekélyek jellemzik.4,5 Ritkán, hosszú betegségfejlődésű betegeknél exofitikus, gyulladásos és ijesztő elváltozások, úgynevezett “amebomák” vagy granulomák alakulnak ki, amelyek előfordulási gyakorisága 1,5-8,4%.5-7 Az amebás colitis során a nekrotikus szöveteket kiterjedt gyulladásos reakció és pszeudotumorális elváltozás váltja fel, valószínűleg szinkron bakteriális fertőzés következtében. Az amebómák lehetnek egyediek vagy többszörösek, általában 20 és 60 év közötti férfiaknál jelentkeznek. A leggyakoribb lokalizáció a cecumban, a vakbélfüggelékben és a végbél-szigmoidális egyesülésben található ebben a sorrendben. További bejelentett lokalizáció a májhajlat, a haránt vastagbél és a léphajlat.8 Irodalmi áttekintésünk során nem találtunk korábbi beszámolót hasnyálmirigy- vagy Vater-ampulla-amebómáról. Jelen esetben a képalkotó vizsgálatok alapján nem merült fel a gyanú, és mivel a megjelenés sárgaság nélkül történt, bár az elváltozás a Vater-ampullát infiltrálta, ami megnehezítette a gyanút, a Whipple-eljárással történő sebészi eltávolítással, de az eset ritkasága miatt nincs konszenzus a kezeléssel kapcsolatban. A differenciáldiagnózisok között szerepel az ileocecalis tumor, például tuberkulóma, limfóma, adenokarcinóma, Crohn-betegség, atipikus gombás betegség, artériás-venózus malformációk és divertikulitis.9,10 Histológiailag megfigyelhető, hogy a lombik a submucosa rétegre kiterjedő, fekélyszerű, nekrotikus és gyulladásos, kiterjedt exsudátummal társult. Gyakran a szomszédos nyálkahártya réteg normális, és nincs granuloma.10

A preoperatív diagnózis nagyon nehéznek tűnik, és általában elhibázott báriumos beöntés többféle elváltozást mutat egy amebiás vastagbélgyulladásos betegnél szűkület jelenléte vagy egy tumorszerű kép összezavarhat minket a végső jelentésnél.11 Az ultrahang és a kontrasztanyagos komputertomográfia a daganattól megkülönböztethetetlen vastagbélelváltozást mutathat ki, és nem teszi lehetővé, hogy invazív amibiasisra gyanakodjunk, és ehhez kolonoszkópiára lenne szükség, lehetőleg indocianina zöldfénnyel és direkt képpel, valamint szövettani vizsgálatra.12 Sürgősségi forgatókönyvben, akut hasi megjelenéssel, mint ebben az esetben, az ameboma diagnózisának gyanúja nem lényeges, és a sebészeti leletek alapján megoldható lenne, utólagos szövettani vizsgálattal, ha az elváltozást azonosították és reszekálták.13 Méxicóban Rodea és cols 25 840 sürgős hasi műtétet elemzett 1970 és 2007 között, 129 esetben fordult elő amibiasis miatt másodlagos vastagbélszövődmény. Az előzőek közül mindössze hat amibibiózisos esetről számoltak be, mindegyik a jobb vastagbélben, akut hasi vagy bélelzáródási tünetekkel jelentkezett, és csak a műtét után diagnosztizálták szövettani vizsgálattal.14 A bemutatott esetben a perforációval szövődött, valószínűleg rosszindulatú jobb vastagbéldaganat jelenléte miatt indokolt volt a kiterjesztett hemikolektómia onkológiai kritériumokkal. Az amebomát a vastagbél gyanútlan daganatainak differenciáldiagnosztikájában kell szerepeltetni, továbbá nem igényel reszekciót, ami indokolja, hogy véletlen lelet esetén a kiegészítő vizsgálatokig ne végezzünk reszekciót, kivéve, ha olyan szövődmény lép fel, mint a masszív vérzés, elzáródás vagy perforáció.15

Az amebomát gyakran jó eredménnyel lehet gyógyszeresen kezelni. Komplikált esetekben azonban, mint például vastagbélperforáció, gyenge válasz jelentkezhet, és a műtét lehet az egyetlen lehetőség.16 Az ajánlott gyógyszeres kezelés magában foglalja az 5-10 napos metronidazol szájon át történő szedését (750 mg 8 óránként), valamint egy intraluminális amibémaellenes gyógyszert, mint például a Diloxanida Furoato vagy a Paromicina.17 Négy hónapos kezelés után kolonoszkópiát kell végezni a javulás láthatóvá tételére, és a teljes remissziót nyolc hónap múlva.18,19

Megfigyelésre van szükség.