Cost-effectiveness of allopurinol and febuxostat for the management of gout

Background: A köszvény a leggyakoribb gyulladásos ízületi gyulladás az Egyesült Államokban.

Célkitűzés: A köszvény kezelésében alkalmazott urátcsökkentő kezelési stratégiák költséghatékonyságának értékelése.

Tervezés: Markov-modell.

Adatforrások: Közzétett szakirodalom és szakértői vélemények.

Célcsoport: Azok a betegek, akik számára az allopurinol vagy a febuxosztát megfelelő kezdeti urátcsökkentő kezelés.

Időhorizont: Egész életen át.

Szemlélet: Egészségügyi szolgáltató.

Beavatkozás: 5 urátcsökkentő kezelési stratégiát értékeltek: nincs kezelés; csak allopurinol- vagy csak febuxostat terápia; allopurinol-febuxostat szekvenciális terápia; és febuxostat-allopurinol szekvenciális terápia. Két adagolási forgatókönyvet vizsgáltak: fix dózis (napi 80 mg febuxosztát, 0,80 sikerességi arány; napi 300 mg allopurinol, 0,39 sikerességi arány) és dózisnövelés (napi ≤120 mg febuxosztát, 0,82 sikerességi arány; napi ≤800 mg allopurinol, 0,78 sikerességi arány).

Kimeneti mérések: Diszkontált költségek, diszkontált minőséggel korrigált életévek és inkrementális költséghatékonysági arányok.

Az alapeset-elemzés eredményei: Mindkét adagolási forgatókönyvben a kizárólag allopurinollal történő kezelés költségmegtakarítást eredményezett. A dózis-skálázó allopurinol-febuxosztát szekvenciális terápia költségesebb, de hatékonyabb volt, mint a dózis-skálázó allopurinol-terápia, a minőséggel korrigált életévre vetített 39 400 dolláros inkrementális költséghatékonysági arányszámmal.

Az érzékenységi elemzés eredményei: A kezelések relatív rangsora nem változott. Eredményeink viszonylag érzékenyek voltak a modellfeltevések számos lehetséges variációjára; az allopurinol-febuxosztát szekvenciális terápiával történő dózisemelés költséghatékonysági arányai azonban alacsonyabbak maradtak, mint a minőséggel korrigált életévenként 109 000 $-os fizetési hajlandósági küszöbérték.

Korlátozás: A köszvényes betegek hosszú távú kimenetelére vonatkozó adatok, beleértve a gyógyszeres kezeléshez való ragaszkodást is, korlátozottak.

Következtetés: Az allopurinol egyszeri terápia költségkímélő a kezelés nélküli kezeléshez képest. A dózis-skálázott allopurinol-febuxosztát szekvenciális kezelés az elfogadott fizetési hajlandósági küszöbértékekhez képest költséghatékony.