Designing Buildings WikiShare your construction industry knowledgewww.designingbuildings.co.uk

This article summarises a research paper ‘Thermal pleasure in built environments: physiology of alliesthesia’ by Thomas Parkinson & Richard de Dear published in 2015 in –Building Research & Information, 43:3, 288-301, DOI: 10.1080/09613218.2015.989662.

Ez a második egy sorozatban, amely a termikus alliesztéziát vizsgálja a beltéri komforttal összefüggésben.

Hosszú ideje felismerték, hogy a termikus komforttal kapcsolatos tapasztalataink összetettebbek, mint a számos nemzetközi szabvány által elfogadott állandósult hőmérleg, amely egyszerűen a “semlegesség” elérésére törekszik.

Amint de Dear (2011) megállapította: Ha a legjobb, amit egy izotermikus, hűvös, száraz és nyugodt beltéri klímában el lehet érni, a “semleges” vagy “elfogadható” egy épületben tartózkodók alig több mint 80%-a számára, akkor az eddigi szabványok sok kívánnivalót hagynak maguk után.

Az “adaptív komfort” közelmúltbeli elterjedése kezdi felismerni a termikus komfort dinamikus összetettségét. A “termikus alliesztézia” azonban túlmutat ezen, és azt javasolja, hogy a termikus környezet hedonikus tulajdonságait (a kellemes vagy kellemetlen tulajdonságokat, vagy az “örömelv”) éppúgy meghatározza az alany általános termikus állapota, mint maga a környezet. A legegyszerűbb formában a hideg ingereket kellemesnek fogja érzékelni az, aki meleg, míg a meleg ingereket kellemesnek fogja tapasztalni az, aki hideg.

Az alliesztézia hipotézis azt sugallja, hogy a nem állandó állapotú környezet, ahol a bőr hőmérsékletében lokális különbségek vannak, a termikus öröm tudatos élményeit hozhatja létre. A tanulmány azt javasolja, hogy az alliesztézia fogalma összetettebb, mint a mag- és bőrhőmérséklet közötti kapcsolat egyszerű figyelembevétele, és tartalmaz egy térbeli komponenst is. Például örömöt érzünk, ha hideg kezünket egy meleg bögre köré tekerjük.

A tanulmány azt sugallja, hogy a központosított mechanikus rendszerek által biztosított hőkomfort egyméretű megközelítése hibás, és a termikus preferenciák sokfélesége azt sugallja, hogy a kényelem értékelésének kritériumait újra kell gondolni. Ebből az következik, hogy az épületgépészeti szabványok inkább az egyén számára megfelelő hőviszonyok biztosítására összpontosítanának.

A nem állandósult hőmérsékleti környezetek lehetőséget adhatnak arra, hogy a lakók elégedettségi aránya 80% fölé emelkedjen. A termikus élvezetek megteremtéséhez jobban meg kell érteni ezeket a dinamikus hatásokat, és olyan megoldásokat kell kidolgozni, amelyek izgatják a hőérzetet és legyőzik a termikus unalmat.

Thomas Parkinson & Richard de Dear (2015) Thermal pleasure in built environments: physiology of alliesthesia, Building Research & Information, 43:3, 288-301, DOI: 10.1080/09613218.2015.989662

Read the full paper at Taylor & Francis Online.

See also: Healthy excursions outside the thermal comfort zone.

Related articles on Designing Buildings Wiki

• Cold stress.
• Comfort in low energy buildings.
• Dry-bulb temperature.
• A hőkomfort biztosításának fejlődő lehetőségei.
• Glóbuszhőmérséklet.
• Egészséges kitérések a hőkomfortzónán kívülre.
• Hőstressz.
• Maximális és minimális munkahelyi hőmérséklet.
• Átlagos sugárzási hőmérséklet.
• Működési hőmérséklet.
• Túlmelegedés – értékelési protokoll.
• Előre jelzett átlagos szavazat.
• Túlmelegedés megelőzése.
• Pszichometriai táblázatok.
• Sling pszichrométer.
• Hőmérséklet.
• Az épület mint klímamódosító.
• Hőkomfort.
• Hőkörnyezet.
• Hőindexek.
• Nedves gömbhőmérséklet.
• Nedves gömbhőmérséklet.