Egy hatalmas pók kísérteties felvételen vonszolja az oposszumot az Amazonas esőerdő talaján
Egy vacsoratányér méretű, nagy étvágyú tarantula egy fiatal oposszumra vadászott nemrég az Amazonas esőerdőben – és a szörnyű találkozásról felvétel készült.
A Michigani Egyetem (U of M) biológusai néhány éven át tanulmányozták a ritka ragadozó-zsákmány kölcsönhatásokat, különösen az ízeltlábúak és a kis gerincesek között, az Andok lábánál található alföldi esőerdőben. Az “Amphibian & Reptile Conservation” című folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányukban 15 különböző ragadozó eseményt részleteztek.
“Ez egy alulértékelt halálozási forrás a gerincesek körében” – mondta Daniel Rabosky, az U of M evolúcióbiológusa, aki évente körülbelül egyszer-kétszer vezet kutatócsoportot az Amazonas esőerdőbe, egy online nyilatkozatban. “A kis gerincesek halálának meglepően nagy része az Amazonasban valószínűleg az ízeltlábúak, például a nagy pókok és százlábúak miatt következik be.”
FOTÓKAT A BURMESE PYTHON NYELI AZ ŐZEKET FLORIDA HIVATALOSAI KÖZVETÍTENEK
A michigani kutatók többek között pókok, kígyók, skorpiók, hangyák, bogarak és vízi bogarak közötti csatákról készítettek felvételeket és állóképeket. Sok ragadozó a bénító méregre támaszkodott, hogy csapdába ejtse az ételt, míg mások nagy állkapcsukat használták előnyükre.
Egy vándorló pók (Ctenidae) zsákmányol egy kifejletlen Cercosaura eigenmanni gyíkot az amazóniai esőerdőben. (Mark Cowan fotója, in Amphibian & Reptile Conservation)
Minden interakció brutális volt (a maga módján), de talán egyik sem volt olyan kegyetlen, mint amikor egy tarantula (theraphosid pók) késő éjjel lemészárolt egy egérpókot.
“A pók a földön feküdt a lombhulladékban, és a nyakánál fogva tartotta az oposszumot” – írták le a kutatók a tanulmányukban, megjegyezve, hogy a nagyjából softball méretű oposszum még életben volt, amikor észrevették a párost.
Nagyjából öt perc elteltével a lény mozdulatlanná vált, a pók pedig egy fa gyökere mögé vonszolta, majd eltűnt a sötétben.
TENNESSEE-i NŐ, akit megharapott egy barna recés pók, állítólag több tucatnyi másikat talált a lakásban
A ritka esetről készült felvételek áttekintése után Robert Voss, az Amerikai Természettudományi Múzeum emlőskutatója megerősítette, hogy úgy tűnik, ez volt az első dokumentáció arról, hogy “egy nagyméretű mygalomorf pók oposszumokra vadászik” – írja a National Geographic.
“Eléggé el voltunk ragadtatva és megdöbbenve, és nem igazán tudtuk elhinni, amit láttunk.”
– Michael Grundler
“A gerincesekre irányuló tarantula ragadozás nem gyakori dolog, de előfordul. Opportunista táplálkozók, és bármit elvisznek, amit le tudnak igázni” – mondta a magazinnak Rick West arachnológus, aki nem volt a kutatócsoport tagja, hozzátéve, hogy jellemzően békákkal táplálkoznak.”
A hír boldog meglepetésként érte a kutatókat.”
“Eléggé el voltunk ragadtatva és sokkolva, és nem igazán tudtuk elhinni, amit láttunk” – mondta Michael Grundler, az U of M doktorandusza és közreműködő szerzője egy nyilatkozatban. “Tudtuk, hogy valami egészen különleges dolognak vagyunk tanúi, de csak utólag tudtuk meg, hogy ez az első megfigyelés.”
A vándorló pók a képen egy kifejletlen Cercosaura eigenmanni gyíkot rágcsál. (Fotó: Pascal Title, in Amphibian & Reptile Conservation)
A tanulmány szerzőinek expedíciójuk során egyetlen céljuk volt: jobban megérteni a táplálékhálózatot és a kis állatok populációira ható “nyomást”.
“A kis gerincesek ízeltlábúak általi ragadozását számos alföldi esőerdei helyszínen dokumentálták, azonban az ezekről a kölcsönhatásokról szerzett ismereteink továbbra is korlátozottak, különösen a gerinces zsákmányállatok és a potenciális ízeltlábú ragadozók sokféleségét figyelembe véve a fajokban gazdag trópusi közösségekben” – magyarázták a kutatók tanulmányukban. ” A pókok és más ízeltlábúak általi ragadozás dokumentálása ezekben az ökoszisztémákban alapvető fontosságú, még akkor is, ha sok ragadozó ízeltlábú marad leíratlanul és többnyire a morfózisfajok közé sorolják, mert betekintést nyújtanak a gerincesek pusztulásának egy fontos forrásába, amely a jelek szerint kevésbé gyakori a trópusokon kívüli közösségekben.”