Egynyáriak, kétnyáriak és évelők – mi a különbség?

K: Mi a különbség az egynyáriak és az évelők között?

A: Az egynyáriak olyan növények, amelyeket magról nevelnek, egy éven belül érnek, virágoznak és magot hoznak, majd elpusztulnak. Az egynyáriak általában hosszú virágzási időszakkal rendelkeznek, de évente (évente egyszer) cserélni kell őket.

A többnyáriak viszont olyan gyökérzettel rendelkeznek, amely képes túlélni a telet. Minden tenyészidőszak végén a föld feletti levelek és szárak elhalnak. A gyökérzet tavasszal új növekedést produkál. Az évelők általában rövidebb virágzási időszakkal rendelkeznek, amely növénytől függően két héttől két hónapig terjed. Az évelők akár három évig, de akár évtizedekig is fennmaradhatnak. Az ilyen típusú évelőket lágyszárú évelőknek nevezik.

K: Mi az a zsenge évelő?

A: Egyes évelők nem tűrik a hideget, ezért hideg régiókban, például Saskatchewanban egynyáriakként viselkednek. Például a paradicsomot, a paprikát, a begóniát és a kálát zsenge évelőnek nevezik, és meleg éghajlaton egész évben nőnek. A mi hideg telünket nem élik túl, ezért itt egynyári növényként kezeljük őket.

K: A fák és a cserjék is évelők?

A: Igen, azok. A leveles (lombhullató) fák és cserjék levelei jellemzően ősszel színt váltanak és lehullanak, de a gyökérzet, a törzs és az ágak megmaradnak. A legtöbb örökzöld (vagy tűlevelű) fa és cserje egész télen megtartja leveleit (tűit vagy pikkelyeit). A fákat és cserjéket fás évelő növényeknek nevezzük.

K: Mi az a kétéves növény?

A: A kétéves növények életciklusa kétéves. Az első évben a magok kicsíráznak, és a növény zöld levelekből álló rozettát növeszt a talajfelszín közelében. Túléli a telet, és a második évben virágos szárakat hoz. A rókagomba és egyes magyalok példái a kétéves növényeknek.