Előzetes szorongás
“Valahogy a fájdalom várakozása még nyugtalanítóbb, nagyobb nyomorúság lehet, mint maga a fájdalom. “
Joanne Harris“A várakozás minden frusztráció anyja.”
Antonio Banderas“A várakozástól elkések, várakoztat.”
Carly Simon
A várakozási szorongás az esemény előtt érzett félelem és rettegés. Ez az, ami akkor van jelen, amikor hetekig rettegsz az orvosi vizsgálat eredményétől, pedig a hír enyhe és kezelhető. Vagy amikor vívódsz a döntéssel, hogy elfogadod vagy elutasítod a részvételt egy barátod születésnapján, de végül beadod a derekad, elmész, és remekül érzed magad! “Miért tettem ezt magammal?” – tűnődsz. A legtöbb ember időről időre megtapasztalja a várakozási szorongást. Ez a tapasztalat a szervezet normális válasza a vélt jövőbeli fenyegetésekre. Egy fontos eseményt megelőző napokban és órákban idegburokban lehetsz, ami a harcolj-menekülj-fagyj rendszer működésbe lépése. Elébe megy annak, hogy a testet meg kell védeni a fenyegetéstől vagy veszélytől. Bár ez a rendszer kritikusan fontos a túlélésünkhöz, amikor tényleges fenyegetés vagy veszély áll fenn, nagy problémát jelent, amikor nem.
A megelőzési szorongás gyakori területei közé tartoznak:
- Új munkahelyre való jelentkezés
- Sport-, zenei vagy egyéb előadások
- Randira vagy buliba menés
- Klubba, csapatba vagy sportba való belépés
- Munkakezdés
- Egy állásinterjúra való felkészülés
- Kiutazás
- Tesztek, projektek és szóbeli beszámolók
A konkrét eseményeken vagy helyzeteken kívül, ha pánikbetegségben szenved, a folyamatos pánikrohamokhoz hozzájárul az anticipációs szorongás is. A pánikrohamok abból erednek, hogy a “harcolj-menekülj-fagyj” reakcióhoz kapcsolódó testi érzéseket félreértelmezzük, mint veszélyeseket. Például azt hiheti, hogy a pulzusszám emelkedése azt jelenti, hogy szívrohamot kap. Ennek eredményeképpen mindig szorongva várja a legrosszabb kimenetelét, állandóan “résen” van, és folyamatosan pásztázza a testét olyan érzések után, amelyek egy újabb rohamot jelezhetnek.
Nagyon fontos megtanulni felismerni és kezelni az anticipációs szorongást. Az általunk említett példák többsége az egész élet során előfordul, csakúgy, mint a testi érzések normális ingadozásai, például a pánik. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a stratégiákat, amelyek segíthetnek:
- Ahol lehetséges, kérje meg családtagjait és barátait, hogy ésszerű időben figyelmeztessék a közelgő eseményekről. Ha túl sok értesítést kap, az hozzájárulhat ahhoz, hogy plusz időt szánjon a félelmeire, ami azt eredményezheti, hogy reszketeggé válik, amikor az esemény végre bekövetkezik. Gondoskodjon azonban arról, hogy az emberek ne egy órával az indulás előtt zúdítsák önre a hírt.
- Fókuszáljon a közelgő esemény pozitív és szórakoztató aspektusaira. Ismerje fel, hogy az aggodalom arra késztetheti, hogy csak az ijesztő aspektusokra koncentráljon, de emlékeztesse magát a pozitív aspektusokra is. Találjon egyensúlyt!
- Emlékeztesse magát arra, hogy a szorongás közben érzett fizikai érzések ártalmatlanok. Az érzések a szervezet védekező mechanizmusa a veszély kezelésére; a rendszer azonban téves riasztást tapasztalt, mivel nincs veszély.
- Lépjen be a személyre szabott Szorongásos Tervem (My Anxiety Plan, MAP), és használja az olyan eszközöket, mint a Relaxálás megtanulása, a Kiegyensúlyozott gondolkodás, a Bizonytalanság elviselése, a Pánikkitettség és mások.
- A folyamatos helyzetekben, amelyek továbbra is anticipációs szorongást generálnak, mint például vizsgák, klubok vagy társadalmi események, fontolja meg a Szembenézés a félelmeimmel munkalapon felvázolt stratégiák alkalmazását.