Electrical stimulation of the anterior ethmoidal nerve produces the diving response

A felső légutak ingerlése általában apnoét okoz, de vagálisan közvetített bradycardia és szimpatikusan közvetített perifériás érellenállás-emelkedés is előidézhető. Ezt a kardiorespiratorikus választ, amelyet gyakran búvárválasznak neveznek, általában orrstimuláció indítja el. A kutatás célja a pézsmapatkányok (Ondatra zibethicus) orrnyálkahártyáját innerváló elülső etmoidalis ideg (AEN) vizsgálata volt. Az AEN elektromos ingerlése (jellemzően 50 Hz, 100 mikros és 500 mikroA) azonnali és tartós bradikardiát és a légzés leállását eredményezte, hasonlóan a búvárválaszhoz. A pulzusszám (HR) szignifikánsan csökkent 264+/-18-ról 121+/-8 bpm-re, egyidejűleg 4,2+/-0,9 s apnoéval, az 5 s stimulációs periódus alatt. A vérnyomás 97,9+/-4,8-ról 91,2+/-6,4 mmHg-ra csökkent. A WGA-HRP-vel jelölt AEN trigeminalis ganglionsejtek keresztmetszeti területének (1) és (2) az AEN elektronmikroszkópos elemzésének becslése alapján megállapítottuk, hogy az AEN körülbelül 65%-át nem myelinizált C-rostok alkotják. Ezenkívül az orrjáratokat innerváló idegekből származó myelinizált rostok 72,4%-a kis átmérőjű volt (<6 mikrométer, feltehetően Adelta rostok). A pézsmapatkány AEN-je tehát nagy koncentrációban tartalmaz kis átmérőjű rostokat (89,8%). Arra a következtetésre jutottunk, hogy a pézsmapatkányok AEN-jén belüli kis átmérőjű rostok elektromos ingerlése a búvárválaszhoz hasonló kardiovaszkuláris és légzőszervi válaszokat hozhat létre.