Elme & TestCikkek & Több

Tizenöt évvel ezelőtt kezdődött, hogy a tudósok tanulmányozzák az áhítatnak nevezett összetett és titokzatos érzelmet – olyat, amit talán már éreztél, ha álltál a Taj Mahal előtt, kirándultál a magas vörösfenyők között, vagy elborult az agyad egy koncerten, színdarabban vagy balettelőadáson.

Az áhítatot kiváltó, libabőrös és leesett állú élmények önmagukban is figyelemre méltóak. Sőt, egyre több kutatás utal arra, hogy az áhítat megtapasztalása számos előnnyel járhat, a boldogságtól és az egészségtől kezdve az olyan talán nem várt előnyökig, mint a nagylelkűség, az alázat és a kritikus gondolkodás.

Elfoglalt életünkben az áhítat keresése talán nem szerepel a prioritási listánkon. De lehet, hogy alábecsüljük az erejét. “Egy egyszerű receptnek átalakító hatása lehet: Keressünk minél több mindennapi áhítatélményt” – írja Dacher Keltner, a GGSC munkatársa.

A legújabb kutatások szerint, ha időt szánunk az áhítat megtapasztalására – akár a természettel való foglalkozás, akár a nagyszerű művészet vagy zene élvezete, vagy akár a lélegzetelállító YouTube-videók bámulása révén -, az életünk és kapcsolataink javításához vezető út lehet.

Az áhítat javíthatja a hangulatát és elégedettebbé teheti az életével

Hangulatjavító vagy stresszoldó szerre van szüksége? Egyes tanulmányok szerint az áhítat megtapasztalása segíthet.

És ehhez nem kell a Grand Canyonhoz kirándulni. Néhány tanulmány szerint már a félelemkeltő diavetítések és videók megtekintése is javíthatja a hangulatot és a közérzetet. Egy másik tanulmány szerint azok az emberek, akik egy rövid, félelmet keltő történetet olvastak arról, hogy Párizst az Eiffel-torony tetejéről látták, nagyobb életelégedettségről számoltak be abban a pillanatban, mint azok, akik egy egyszerű tájat láttak a magasból.

A valós élményeket persze nehéz felülmúlni – így egy nemrég végzett vizsgálatban a kutatók katonai veteránokat és hátrányos helyzetű közösségek fiataljait vitték vadvízi evezésre. Azt találták, hogy minél több áhítatot éltek át a résztvevők, annál nagyobb javulást tapasztaltak a közérzetükben és a stressz tüneteiben egy héttel később. Egy másik felmérés szerint, amelyet a kutatók végeztek, az egyetemi hallgatók nagyobb életelégedettségről és jólétről számoltak be azokon a napokon, amikor a természetben töltöttek időt, ami annak tulajdonítható, hogy ezeken a napokon magasabb szintű áhítatot éreztek. Ez azt sugallja, hogy az áhítat a természet helyreállító erejének egyik fontos összetevője lehet.

Az áhítat jót tehet az egészségnek

Az áhítat megtapasztalása hosszú távon hosszú távú egészségügyi előnyökkel járhat, legalábbis egy tanulmány szerint. Azokban az emberekben, akik általában hajlamosabbak voltak az áhítat megélésére – de a másik hét vizsgált pozitív érzelem egyikében sem -, alacsonyabb volt az interleukin-6 (IL-6) szintje, amely a gyulladást jelzi (a túl sok gyulladás számos krónikus betegséghez vezethet).

A vizsgálat második része megállapította, hogy azoknál a résztvevőknél, akik arról számoltak be, hogy aznap több “áhítatot, csodálatot és csodálkozást” éreztek, alacsonyabb volt az IL-6 szintje; ez még akkor is igaz volt, ha figyelembe vették az emberek általános hajlamát az áhítatra és az új élményekre való nyitottságra. Más szóval, mindannyian – nem csak azok, akik hajlamosak a csodálat gyakori megtapasztalására – képesek lehetünk learatni egy különösen csodálatos nap egészségügyi előnyeit.

Ez a tanulmány azonban nem tudja megmondani, hogy az áhítat csökkenti-e a gyulladást, vagy a több gyulladással küzdő emberek kevésbé hajlamosak az áhítat megtapasztalására – ez a kérdés a jövőbeli kutatások feladata.

Az áhítat segíthet kritikusabban gondolkodni

Egyes tanulmányok szerint az áhítat képes lehet élesíteni az agyunkat. Egy vizsgálat azt találta, hogy amikor az embereket rávették arra, hogy áhítatot érezzenek, kevésbé győzték meg őket a gyenge érvek, mint azokat, akik egy semleges tevékenységet végeztek (elképzelték a mosásukat). Ezzel szemben néhány más pozitív érzelem – mint például a várakozó lelkesedés vagy a szórakozás – érzékenyebbé tette az embereket a gyenge érvekre.

Egy nemrégiben megjelent elméleti tanulmány érdekes módon azt állítja, hogy az áhítat elősegítheti a tudományos tanulást és érvelést a gyermekeknél. Például, amikor egy gyermek látja, hogy egy üllő és egy toll ugyanolyan sebességgel esik le vákuumban, ez az élmény valószínűleg sérti a gravitáció működésének intuitív megértését, és olyan félelemérzetet vált ki belőle, amely a súly, a gravitáció és a mozgás közötti összefüggésekről szóló új elmélet kidolgozásához vezet.

Hasonlóképpen, egy nemrégiben készült tanulmány szerint azok az emberek, akik hajlamosabbak az áhítat megtapasztalására, pontosabban értik a tudomány természetét, és nagyobb valószínűséggel utasítják el a kreacionizmust és más, tudományosan megkérdőjelezhető magyarázatokat a világról. Fontos, hogy ezeknek az embereknek nem volt nagyobb “hitük” a tudományban; egyszerűen csak jobban megértették, hogyan működik a tudomány.

Az áhítat csökkentheti a materializmust

Néhány tanulmány szerint az áhítat megtapasztalása csökkentheti a materializmus érzését. Az Eiffel-torony történetével végzett kísérlet azt is kimutatta, hogy amikor hipotetikus választási lehetőséget kaptak egy anyagi jószág (például egy 50 dolláros hátizsák) vagy egy élményt nyújtó termék (például egy 50 dolláros iTunes ajándékkártya) között, azok az emberek, akik az áhítatos történetet olvasták, gyakrabban választották az élményt nyújtó terméket, mint a másik csoport tagjai.

• 

  Awe Story

  Olvass el egy történetet, amely ámulatot kelt

  Próbáld ki most

Egy másik vizsgálatban, azok a résztvevők, akik egy áhítatos élményre emlékeztek, kevesebb értéket tulajdonítottak a pénznek, mint azok, akik egy boldog vagy semleges élményre emlékeztek, és az áhítatot kiváltó képek megtekintése csökkentette azt az erőfeszítést, amit az emberek hajlandóak voltak a pénz megszerzésére fordítani (ahol az erőfeszítést egy kellemetlen hang hallgatásának tolerálásával mérték).

Miért csökkentheti az áhítat az anyagiasságot? A kutatók szerint a válasz abban az öntranszcendenciában rejlik, amelyet az áhítat inspirálhat. “Az emberek az áhítatban elkezdik értékelni az én-érzetüket, mint kevésbé elkülönültet és a tágabb létezéshez jobban kapcsolódót” – írják. “Az áhítat megtapasztalása kiemeli az embereket a hétköznapi gondjaikból, amelyeket a mindennapi tapasztalatok, például a pénz utáni vágyakozás kötnek le.”

Ez az elképzelés további bizonyítéka egy nemrégiben készült tanulmány, amely szerint az áhítat pufferként működhet a negatív érzelmekkel szemben, amikor elveszítjük az anyagi javakat. A körülötted lévő világra való rácsodálkozással töltött idő után az új napszemüveged elkeveredése talán már nem is olyan rossz érzés.

Az áhítattól kisebbnek és alázatosabbnak érezzük magunkat

Az áhítat egyik legmélyebb hatása az, ahogyan megváltoztatja az önmagunkról alkotott képünket a nagyvilághoz képest. Különösen több tanulmány kimutatta, hogy az áhítat hatására kicsinek, lekicsinyítettnek vagy jelentéktelennek érezhetjük magunkat – amit a kutatók “kis én” hatásnak neveznek.

Egy különösen érdekes tanulmányban a kutatók a Yosemite Nemzeti Park és a Fisherman’s Wharf (egy San Francisco-i turisztikai terület) látogatóit kérdezték meg a félelemérzetükről és más érzelmekről, valamint az énérzetükről. A Yosemite turistái arról számoltak be, hogy lényegesen több félelmet éltek át, kisebb körökkel ábrázolták jelenlegi önmagukat (amikor méretválasztási lehetőséget kaptak), és közel 33 százalékkal kisebb önarcképeket rajzoltak, mint a Fisherman’s Wharf turistái.

Amellett, hogy az emberek fizikailag kisebbnek érzik magukat, az áhítat alázatosabbá is teheti őket. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint azok az emberek, akik természetüknél fogva hajlamosabbak az áhítat átélésére, több alázatot éreztek, és barátaik is alázatosabbnak értékelték őket. A résztvevők kísérleti úton való rávezetése az áhítat érzésére arra késztette őket, hogy kiegyensúlyozottabb módon ismerjék el erősségeiket és gyengeségeiket, és jobban felismerjék, hogy a külső erők hogyan járultak hozzá sikereikhez.

Az áhítattól úgy érezhetjük, hogy több időnk van

Az áhítat kitágíthatja az időérzékelésünket is. Egy tanulmány szerint az áhítat érzésére késztetett emberek kevésbé voltak türelmetlenek, és jobban egyetértettek azokkal az állításokkal, amelyek azt sugallták, hogy az idő bőséges és tágas, mint a boldogság érzésére késztetett emberek. A kutatók feltételezik, hogy azáltal, hogy az áhítat elmerít bennünket a pillanatban, lehetővé teheti számunkra, hogy kiélvezzük az itt és mostot.

“Az áhítatot kiváltó élmények hatékony módot kínálhatnak az időéhség érzésének enyhítésére, amely oly sok embert sújt a modern életben” – írják a kutatók.

A több szabadidővel rendelkező, áhítatot érző emberek nagyobb hajlandóságról számoltak be, hogy felajánlják ezt az időt másoknak – hogy önkéntesen felajánlják az idejüket, de nem a pénzüket, hogy segítsenek egy jótékonysági szervezetnek – a boldognak érző emberekhez képest.

Az áhítat nagylelkűbbé és együttműködőbbé tehet

Sőt, több tanulmány is megállapította, hogy az áhítat megtapasztalása kedvesebbé és nagylelkűbbé teheti az embereket. Egy tanulmány például azt találta, hogy a nagyobb áhítatra hajlamos emberek nagylelkűbbek voltak olyan laboratóriumi feladatokban, mint például a tombolajegyek szétosztása maguk és egy ismeretlen résztvevő között. Azok az emberek pedig, akik félelmet keltő eukaliptuszfák között álltak, több tollat szedtek fel egy kísérletezőnek, aki “véletlenül” elejtette őket, mint azok, akik egy nem túl inspiráló nagy épületet bámultak.

Ezek a tanulmányok összességében arra utalnak, hogy a félelem arra ösztönözhet minket, hogy segítsünk másokon és nagylelkűbbek legyünk, talán azért, mert arra ösztönöz, hogy kevésbé magunkra koncentráljunk, és kitágítja a rendelkezésre álló idő érzékelését.

Az áhítattól úgy érezhetjük, hogy jobban kötődünk más emberekhez és az emberiséghez

Az áhítatnak elképesztő képessége van arra, hogy összehozza az embereket. Kutatások szerint az áhítat segít abban, hogy jobban kötődjünk az életünkben lévő emberekhez és az emberiség egészéhez.

• Több áhítatot szeretne az életében?

  Lépjen ki a természetbe, vagy szakítson időt a spiritualitásra és a vallásra.

  Lelkesedjen mások tettein – legyen az egy kiváló sportteljesítmény vagy egy különösen nagylelkű tett.

  Nézzen áhítattal teli videókat, például ezt a színes cseppet, amely lassított felvételen esik egy tejes tócsába.

  Kipróbálhatja otthon ezt a négy félelemkeltő tevékenységet.

  Olvasson el egy különleges fehér könyvet a félelem tudományáról – elmagyarázza, honnan ered, milyen előnyei vannak, és hogyan ápolhatja.

Egy vizsgálatban a résztvevők egy félelmet keltő Tyrannosaurus rex csontváz közelében vagy egy átlagos folyosón töltöttek időt. Amikor arra kérték őket, hogy jellemezzék magukat, a dinoszauruszokat nézők nagyobb valószínűséggel használtak univerzális leírásokat (például “ember” vagy “a Föld lakója”), mint specifikusabb leírásokat (például “magas”, “barátságos” vagy “diák”), mint a többi ember, ami arra utal, hogy az áhítat növeli az érzésünket, hogy egy nagyobb egész részei vagyunk.

Egy másik tanulmány szerint az áhítatot átélő emberek arról számoltak be, hogy a semlegesnek érző emberekhez képest jobban egynek érzik magukat a közösségükkel (ez a hatás talán csak a magas önértékelésű emberek esetében érvényesül). Érdekes módon e tanulmány egy másik része bizonyítékot talált arra, hogy a kultúra is befolyásolhatja az áhítat hatását, ami az individualista kultúrákból származó embereket arra készteti, hogy úgy érezzék, mintha a szociális hálózatuk kibővült volna (több emberhez érzik magukat közelebb), a kollektivista kultúrákból származó emberek pedig közelebb érzik magukat azokhoz, akik már a hálózatukban vannak.

Az awe-kutatás 15 éves tudományként szó szerint serdülőkorban van. Ez azt jelenti, hogy a cikkben tárgyalt megállapítások közül sok nagyon kevés tanulmányon alapul (és ezért fenntartásokkal kell kezelni). Amit a kutatók nem tudnak az áhítatról, az messze felülmúlja azt, amit tudnak. Nem sokat tudunk például arról, hogy az áhítat hogyan hat a gyermekekre a fejlődés során, hogyan függ össze az áhítat a vallási és spirituális élményekkel, és hogyan lehet az áhítatot terápiásan felhasználni. A kutatók pedig még csak most kezdik feltárni az áhítat idegtudományi vonatkozásait.

De mivel a pszichológusok és a közvélemény egyre nagyobb érdeklődést mutat a téma iránt, e kutatás jövője fényesnek – sőt, talán még félelmetesnek is tűnik.