Eltűnt és meggyilkolt aboriginal nők

Vivian Tuccaro a nap minden percében szembesül lánya, Amber Tuccaro halálával.

“56 éves vagyok, és egy olyan kisfiút nevelek, aki tele van energiával…. Megőrjít, de ugyanakkor ő a józan eszem. Úgy értem, ő minden, ami a gyermekemből megmaradt” – mondta Vivian, miközben az unokájáról és Amber fiáról, Jacobról beszélt.

“Csak az, ahogy néha rám néz, és ahogy úgy áll, mint az anyukája… Ahogyan mondja a szavakat, úgy mondja őket, ahogyan Amber szokta, mintha Ambernek szellemes hozzáállása lett volna, és Jacob is ilyen” – mondta zokogás között.

Ambert, aki az albertai Mikisew Cree Első Nemzetből származott, utoljára augusztusban látták. 2010. augusztus 18-án látták utoljára az Edmonton melletti Niskuban, Alta államban.

Egy barátnőjével és az akkor 14 hónapos Jacobbal érkezett Fort McMurrayből, ahol az édesanyjával élt. Az volt a tervük, hogy a városon kívül éjszakáznak, hogy pénzt spóroljanak, és másnap Edmontonba mennek.

Amber túl izgatott volt, és úgy döntött, hogy aznap este stoppal megy be a városba. Amikor másnapra nem tért vissza, a barátja felhívta az édesanyját, aki aztán felhívta az RCMP-t.

2012. augusztus 28-án az RCMP nyilvánosságra hozott egy mobiltelefonbeszélgetést, amelyet Amber egy ismeretlen férfi társaságában folytatott. Azt remélték, hogy ez tippeket hoz majd a férfi azonosításához.

Josee Valiquette őrmester szerint továbbra is érkeznek tippek, de nem akarja részletezni, hogy mik azok, vagy hogy azonosították-e a hang mögött álló férfit.

2012. szeptember 1-jén, mindössze négy nappal a hangfelvétel közzététele után, Amber maradványait lovasok találták meg egy Leduc megye melletti vidéki birtokon.

Vivian szerint az, ahogyan az ügyet kezdettől fogva kezelték, egy vicc.

Az asszony szerint a rendőrség még azt is mondta neki, hogy “nos, lehet, hogy bulizni ment, és majd felhív, vagy ilyesmi.’

“Én pedig azt mondtam, hogy “nem, Amber nem hagyja sehol a gyerekét” – mondta Vivian.”

2014. március 20-án Vivian panaszt nyújtott be a Közjogi Panaszok Bizottságának elnökénél a Leduc RCMP ellen. A panasz szerint a nyomozók lekicsinyelték Amber eltűnését, és egy hónap után levették az eltűnt személyek listájáról, annak ellenére, hogy senki sem látta őt.

“Amikor azt mondták nekem, hogy levették az eltűnt személyek listájáról, az első kérdésem az volt, hogy “láttátok őt?”. És azt mondták ‘nem’. Erre én: “Hogy vehették le a listáról, miután újra és újra elmondták nekem, hogy látniuk kell őt, és 100 százalékig biztosnak kell lenniük benne, hogy ő az, és mégis levették?” – mondta Vivian.

“Így egy hónapba telt, mire visszakerült az eltűnt személyek listájára”. Megkaptam az egészet. Azt mondták, hívjam ezt a számot, hívjam azt a számot, és végül megint Leducban kötöttem ki.”

Mi még rosszabb, Vivian azon tűnődik, hogy Amber személyes tárgyait, amelyeket a rendőrség begyűjtött, fel lehetett volna-e használni bizonyítékként – ezek ugyanis megsemmisültek, amikor levették az eltűnt személyek listájáról.

A Leduc RCMP nem akart bővebben nyilatkozni a CBC-nek, de azt mondták, hogy az Amber Tuccaro nyomozás eredményeképpen megváltoztak az irányelvek és eljárások.

Vivian 2015 februárjában Ottawába utazott az eltűnt és meggyilkolt őslakos nőkkel és lányokkal foglalkozó első kerekasztal-beszélgetésre. Ez volt egyben férje, Andrew Tuccaro halálának egyéves évfordulója is.

Ő és több tucatnyi kanadai családtag találkozott a miniszterelnökökkel, hat nemzeti őslakos szervezet képviselőivel és két szövetségi miniszterrel. Ott kifejezte, hogy támogatja a kérdés szövetségi vizsgálatát.

Hisz abban, hogy ez rávilágíthatna a fennálló hiányosságokra, különösen az eltűnt személyek bejelentése terén.

“Azt hiszem, hogy több törődést kellene tanúsítani, és nem csak azt mondani, hogy “ó, majd hívni fog, úgyis valószínűleg csak bulizni ment”. Mintha több tiszteletet és együttérzést mutatnánk. Tudod, ne csak úgy bánj vele, mintha egy senki lenne. Nem csak Amberről beszélek, hanem az összes eltűnt és meggyilkolt lányról” – mondta.