EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/30/EK irányelve
a 06. 2000. június
a Közösségben közlekedő haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzéséről
Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA –
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés alapján, és különösen annak 71. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontjára,
A Bizottság javaslatára(1),
A Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően(2),
A Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(3),
mivel:
(1) A forgalom növekedése következtében valamennyi tagállam hasonló és hasonlóan súlyos biztonsági és környezetvédelmi problémákkal néz szembe.
(2) A közúti biztonság, a környezetvédelem és a tisztességes verseny érdekében a haszongépjárművek üzemeltetését csak akkor szabad engedélyezni, ha karbantartási állapotuk biztosítja a műszaki követelményeknek való magas szintű megfelelést.
(3) A Tanács 96/96/EK irányelvével összhangban a 20. 20. A gépjárművek és pótkocsijaik műszaki vizsgálatára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1996. decemberi irányelv(4) értelmében a haszongépjárműveket évente egy jóváhagyott szerv által végzett műszaki vizsgálatnak kell alávetni.
(4) A 94/12/EK irányelv(5) 4. cikke többoldalú megközelítést ír elő a közúti közlekedésből származó szennyezés csökkentésére irányuló intézkedések költség-haszon szempontjainak kezelésére. Ez a megközelítés bekerült az európai “Auto-Olaj I. programba”, amely objektív és átfogó értékelést végzett a legköltséghatékonyabb intézkedésekről a járműtechnológia, az üzemanyagminőség, a járműellenőrzés és a járműkarbantartás területén, valamint a közúti közlekedés kibocsátásának csökkentését célzó nem technikai intézkedésekről.
(5) E megközelítés alapján az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az üzemanyagok minőségének javításáról szóló 98/70/EK irányelvet(6) , valamint – a szigorúbb kibocsátási határértékek meghatározása céljából – a személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó 98/69/EK irányelvet(7) és a nehéz tehergépjárművekre vonatkozó 1999/96/EK irányelvet(8) .[5682>
(6) Ez az irányelv szintén a fenti megközelítésbe illeszkedik. A környezetvédelem szempontjából azonban ígéretesebbnek tűnik, hogy első körben nem a 96/96/EK irányelvben foglalt időszakos műszaki ellenőrzésre vonatkozó követelmények szigorítása, hanem az irányelv egész éves alkalmazásának biztosítása érdekében közúti műszaki ellenőrzések bevezetése.
(7) Valójában egyetlen éves műszaki vizsgálat nem tekinthető elegendőnek annak biztosítására, hogy a haszongépjárművek egész évben megfeleljenek a műszaki követelményeknek.
(8) A további célzott közúti műszaki ellenőrzések hatékony végrehajtása fontos és költséghatékony intézkedés a forgalomban lévő haszongépjárművek karbantartási állapotának ellenőrzésére.
(9) A közúti műszaki ellenőrzéseket a járművezető állampolgársága vagy a haszongépjármű nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése szerinti ország alapján történő megkülönböztetés nélkül kell elvégezni.
(10) Az ellenőrizendő haszongépjárműveket célzott megközelítés alapján kell kiválasztani, különös hangsúlyt fektetve azon járművek azonosítására, amelyek karbantartási állapota valószínűleg a legrosszabb, ezáltal növelve az adminisztratív ellenőrzések hatékonyságát és minimalizálva a járművezetők és a fuvarozók költségeit és késedelmeit.
(11) Az ellenőrzött jármű súlyos hiányosságai esetén lehetővé kell tenni, hogy annak a tagállamnak az illetékes hatóságait, amelyben a szóban forgó járművet nyilvántartásba vették vagy forgalomba hozták, fel lehessen kérni a megfelelő intézkedések megtételére, és a megkereső tagállamot tájékoztatni kell a nyomon követési intézkedésekről.
(12) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket az ezen irányelv alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni. (13) A Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvével összhangban a javasolt intézkedés céljait, nevezetesen a Közösségben közlekedő haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzésének bevezetését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme miatt a Közösség jobban megvalósítható. Ez az irányelv nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket –
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
(1) A közúti biztonság és a környezetvédelem javítása érdekében ezen irányelv célja, hogy a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek jobban megfeleljenek a 96/96/EK irányelvben megállapított egyes műszaki követelményeknek.
(2) Ez az irányelv megállapítja a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzésének bizonyos feltételeit.
(3) A közösségi jogszabályok sérelme nélkül, ez az irányelv semmilyen módon nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az ezen irányelv által nem szabályozott ellenőrzéseket végezzenek, és hogy a közúti közlekedés más vonatkozásaira, különösen a haszongépjárművekre vonatkozó ellenőrzéseket végezzenek. Ezen túlmenően a tagállamok nem akadályozhatók meg abban, hogy az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó ellenőrzések keretében az I. mellékletben felsorolt tételeket a közutakon kívül más helyeken is ellenőrizzék.
2. cikk
Ezen irányelv alkalmazásában a
a) “haszongépjármű”: a 96/96/EK irányelv I. mellékletében meghatározott 1., 2. és 3. csoportba tartozó gépjárművek és pótkocsijaik;
b) “közúti műszaki ellenőrzés”: a hatóságok által be nem jelentett és ezért váratlan műszaki ellenőrzés, amelyet valamely tagállam területén közlekedő haszongépjárművön közúton végeznek a hatóságok vagy azok felügyelete alatt;
c) “műszaki vizsga”: annak ellenőrzése, hogy a jármű megfelel-e a 96/96/EK irányelv II. mellékletében meghatározott műszaki követelményeknek.
3. cikk
(1) Minden tagállam elegendő műszaki közúti ellenőrzést végez az 1. cikkben meghatározott célok elérése érdekében az ezen irányelv hatálya alá tartozó haszongépjárművek tekintetében, figyelembe véve az ilyen járművekre a 96/96/EK irányelv alapján alkalmazott nemzeti rendszert.
(2) A közúti műszaki ellenőrzéseket a járművezető állampolgársága vagy a haszongépjármű nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése szerinti ország alapján történő megkülönböztetés nélkül kell elvégezni, figyelembe véve a járművezetők és az üzemeltetők költségeinek és késedelmeinek minimalizálását.
4. cikk
(1) A közúti műszaki ellenőrzésnek az alábbiak közül egyet, kettőt vagy mindegyiket magában kell foglalnia:
a) a haszongépjármű karbantartási állapotának szemrevételezéses ellenőrzése álló helyzetben;
b) az 5. cikkben említett közelmúltbeli közúti műszaki ellenőrzési jelentés vagy a járműre vonatkozó műszaki követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumok ellenőrzése, és különösen a valamely tagállamban nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járművek esetében annak a tanúsítványnak az ellenőrzése, hogy a haszongépjárművet a 96/96/EK irányelvvel összhangban kötelező műszaki vizsgálatnak vetették alá;
c) a karbantartási hiányosságok ellenőrzése. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az I. melléklet 10. pontjában felsorolt egy, több vagy valamennyi ellenőrzési pontra.
(2) A fékrendszer és a kipufogógázok ellenőrzését a II. melléklet rendelkezéseivel összhangban kell elvégezni.
(3) Az I. melléklet 10. pontjában felsorolt vizsgálati pontok alapján történő ellenőrzés elvégzése előtt az ellenőr figyelembe veszi a járművezető által benyújtott legutóbbi műszaki vizsgabizonyítványt és/vagy – ha van ilyen – a járművezető által benyújtott legutóbbi műszaki vizsgálati jelentést.
Az ellenőr figyelembe veheti a járművezető által benyújtott, jóváhagyott szervezet által kiállított egyéb biztonsági tanúsítványt is, ha van ilyen.
Ha az említett tanúsítványok és/vagy jelentések bizonyítják, hogy az I. melléklet 10. pontjában felsorolt tételek bármelyikét az előző három hónap során már ellenőrizték, az adott tétel nem vizsgálható újra, kivéve, ha az ellenőrzés indokolt, különösen a nyilvánvaló hiányosság és/vagy a nyilvánvaló meg nem felelés miatt.
5. cikk
(1) A 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett vizsgálathoz kapcsolódó közúti műszaki ellenőrzésről szóló jelentést a vizsgálatot végző hatóság vagy ellenőr készíti el. A jelentés mintája az I. mellékletben található, és a 10. pont tartalmazza a vizsgálati tételek listáját. A hatóság vagy az ellenőr bejelöli a megfelelő rovatokat. A jelentést át kell adni a haszongépjármű vezetőjének.
(2) Ha a hatóság vagy az ellenőr úgy ítéli meg, hogy a haszongépjármű karbantartási hiányosságainak mértéke biztonsági kockázatot jelenthet, és ennek következtében részletesebb vizsgálat indokolt, különösen a fékrendszer tekintetében, a haszongépjárművet a 96/96/EK irányelv 2. cikkével összhangban részletesebb vizsgálatnak lehet alávetni a tagállam által kijelölt közeli vizsgálóközpontban.
Az ilyen jármű használatát ideiglenesen meg lehet tiltani a feltárt veszélyes hiányosságok kijavításáig, ha akár a 4. cikk (1) bekezdésében említett közúti műszaki ellenőrzés, akár az e bekezdés első albekezdésében említett részletesebb ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a haszongépjármű jelentős veszélyt jelent az utasokra vagy más úthasználókra.
6. cikk
A tagállamok kétévente március 31-ig közlik a Bizottsággal az előző két évben ellenőrzött haszongépjárművek számáról gyűjtött adatokat, az I. melléklet 6. pontjában meghatározott járműkategóriák és a nyilvántartási ország szerinti bontásban, feltüntetve az I. melléklet 10. pontja alapján az ellenőrzött tételeket és a feltárt hiányosságokat.
Az első adattovábbítás a 2003. január 1-jén kezdődő kétéves időszakra vonatkozik.
A Bizottság továbbítja ezt az információt az Európai Parlamentnek.
7. cikk
(1) A tagállamok segítik egymást ezen irányelv végrehajtásában. Különösen tájékoztatják egymást az ellenőrzések elvégzéséért felelős szervezeti egységekről és a kapcsolattartó személyről.
(2) A nem honos személy tulajdonában lévő haszongépjárművek súlyos hiányosságait, különösen az olyan hiányosságokat, amelyek miatt a jármű használatát ideiglenesen megtiltották, az I. mellékletben szereplő vizsgálati jelentés mintája alapján jelenteni kell annak a tagállamnak az illetékes hatóságainak, amelyben a járművet nyilvántartásba vették vagy forgalomba helyezték, a jogsértés észlelése szerinti tagállam hatályos jogszabályai szerinti szankciók sérelme nélkül.
Az 5. cikk sérelme nélkül, annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, amelyben a nem honos személy tulajdonában lévő haszongépjárműben súlyos hiányosságot találtak, felkérhetik annak a tagállamnak az illetékes hatóságait, amelyben a járművet nyilvántartásba vették vagy forgalomba hozták, hogy a jogsértővel szemben hozzák meg a megfelelő intézkedéseket, például a járművön a műszaki vizsgálat ismételt elvégzését.
A hatóságok, amelyeknek ezt a megkeresést címezték, tájékoztatják annak a tagállamnak az illetékes hatóságait, amelyben a haszongépjármű hiányosságait észlelték, a jogsértővel vagy a fuvarozóval szemben hozott intézkedésekről.
8. cikk
Az I. melléklet kiigazításához vagy a II. melléklet műszaki követelményeinek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges módosításokat a 9. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.
Az ilyen módosítások azonban nem eredményezhetik ezen irányelv hatályának kiterjesztését.
9. cikk
(1) A Bizottságot a 96/96/EK irányelv 8. cikkével létrehozott “A műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítással foglalkozó bizottság” segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.
(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
10. cikk
A tagállamok kidolgoznak egy szankciórendszert arra az esetre, ha a járművezető vagy az üzemeltető nem felel meg az ezen irányelv alapján ellenőrzött műszaki követelményeknek.
Meghoznak minden szükséges intézkedést e szankciók végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
11. cikk
A Bizottság legkésőbb egy évvel azután, hogy a tagállamoktól megkapta a 6. cikkben említett adatokat, jelentést nyújt be a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról, az elért eredmények összefoglalójával együtt.
Az első jelentés a 2003. január 1-jén kezdődő kétéves időszakra vonatkozik.
12. cikk
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2002. augusztus 10-ig megfeleljenek. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
13. cikk
Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
14. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Luxembourgban, 2000. június 6-án.
Az Európai Parlament részéről
Az elnök
N. Fontaine
A Tanács nevében
Az elnök
E. Ferro Rodrigues
(1) HL C 190., 1998.6.18., 10. o. és HL C 116 E, 2000.4.26., 7. o.
(2) HL C 407., 1998.12.28., 112. o.
(3) Az Európai Parlament 1999. február 9-i véleménye (HL C 150., 1999.5.28., 4. o.). C 150., 1999.5.28., 27. o.), megerősítve 1999. szeptember 16-án, a Tanács 1999. december 2-i közös álláspontja (HL C 29., 2000.2.1., 1. o.) és az Európai Parlament 2000. március 14-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2000. április 13-i határozata.
(4) HL L 46., 1997.2.17., 1. o. Az 1999/52/EK bizottsági irányelvvel (HL L 142., 1999.6.5., 26. o.) módosított irányelv.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1994. március 23-i 94/12/EK irányelve a gépjárművek kibocsátásai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekről és a 70/220/EGK irányelv módosításáról (HL L 100., 1994.4.19., 42. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 13-i 98/70/EK irányelve a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről és a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 350., 1998.12.28., 58. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 13-i 98/69/EK irányelve a gépjárművek kibocsátásai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekről és a 70/220/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 350., 1998.12.28., 42. o.). L 350, 1998.12.28., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1999/96/EK irányelve (1999. december 13.) a járművekhez használt kompressziós gyújtású motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása, valamint a járművekhez használt földgázzal vagy PB-gázzal üzemelő külső gyújtású motorok gáznemű szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 88/77/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 44., 2000.2.16., 1. o.). L 44, 2000.2.16., 1. o.).
(9) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.).
ANNEX I
MINTA A MŰSZAKI ELLENŐRZÉSRŐL SZÓLÓ JELENTÉSRŐL ÉS AZ ELLENŐRZÉSI TÉTELEK LISTÁJÁVAL
(2000/30/EK irányelv)
>PIC FILE= “L_2000203EN.000502″..EPS”>
>PIC FILE= “L_2000203DEN.000601.EPS”>
ANNEX II
A fékrendszer és a kipufogógáz-kibocsátás vizsgálatára és/vagy ellenőrzésére vonatkozó szabályok
1. A fékrendszerekre vonatkozó különleges követelmények
A fékrendszer minden alkatrészét és kezelőszervét jó állapotban kell tartani és helyesen kell beállítani.
A járműfékeknek a következő fékezési funkciókat kell ellátniuk:
a) Gépjárművek, gépjármű pótkocsik és félpótkocsik esetében az üzemi féknek képesnek kell lennie a jármű biztonságos, gyors és hatékony fékezésére és megállítására, függetlenül a terhelési körülményektől és annak az útnak a lejtésétől vagy emelkedésétől, amelyen a jármű halad.
b) Gépjárművek, gépjármű pótkocsik és félpótkocsik esetében a rögzítőféknek alkalmasnak kell lennie a jármű álló helyzetben tartására, függetlenül a terhelési körülményektől és az út lejtésétől vagy meredekségétől.
2. A kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozó különleges követelmények
2.1. Külső gyújtású (benzinmotoros) gépjárművek
a) Ha a kibocsátást nem csökkentik fejlett kibocsátáscsökkentő rendszerrel, például lambdaérzékelővel ellátott háromutas katalizátorral.
1. A kipufogórendszer szemrevételezéses ellenőrzése szivárgás szempontjából;
2. Adott esetben a kibocsátásszabályozó rendszer szemrevételezéses ellenőrzése az előírt berendezések megléte szempontjából;
3. A motor megfelelő bemelegedési ideje után (a jármű gyártójának ajánlásaival összhangban) a kipufogógázok szénmonoxid (CO) tartalmának mérése alapjáraton (terhelés nélkül).
A kipufogógázok CO-tartalma nem haladhatja meg:
– 4,5 vol.% azokra a járművekre, amelyeket a tagállamok a 70/220/EGK irányelv(1) betartásának előírása és 1986. október 1. között helyeztek forgalomba vagy helyeztek először üzembe,
– 3,5 % vol.% az 1986. október 1-je után először nyilvántartásba vett vagy üzembe helyezett járművek esetében.
b) Amennyiben a kibocsátást fejlett kibocsátáscsökkentő rendszerrel, például lambdaérzékelővel ellátott háromutas katalizátorral csökkentik:
1. A kipufogórendszer szemrevételezéses ellenőrzése szivárgás és teljesség szempontjából;
2. A kibocsátáscsökkentő rendszer szemrevételezéses ellenőrzése a szükséges berendezések megléte szempontjából;
3. A kibocsátáscsökkentő rendszer hatékonyságának meghatározása a lambdaérték és a kipufogógázok CO-tartalmának mérésével a 4. pont szerint;
4. Kipufogógáz-kibocsátás – határértékek:
– Mérések üresjárati motorral:
A kipufogógázok CO-tartalma nem haladhatja meg a 0,5 vol.%;
– Mérések legalább 2000 min-1 megnövelt üresjárati fordulatszámon (terhelés nélkül);
A CO-tartalom nem haladhatja meg a 0,3 térfogatszázalékot;
A CO-tartalom nem haladhatja meg a 0,3 térfogatszázalékot.%;
Lambda: 1 ± 0,03 vagy a gyártó által meghatározottak szerint.
2.2. Kompressziós gyújtású (dízel) motorral felszerelt gépjárművek
A kipufogógáz átlátszatlanságának mérése gyorsítás közben (terhelés nélkül, üresjárati sebességtől a leállítási sebességig). A koncentráció nem haladhatja meg a 72/306/EGK irányelv(2) szerinti alábbi abszorpciós együttható határértékeket:
– szívómotorok: 2,5 m-1,
– turbófeltöltős motorok: 3,0 m-1
vagy ezzel egyenértékű értékeket, ha az említett követelményektől eltérő típusú vizsgálóberendezést használnak.
Ezek a követelmények nem vonatkoznak az 1980. január 1-je előtt először nyilvántartásba vett vagy üzembe helyezett járművekre.
2.3. Vizsgálóberendezés
A gépjárművek kibocsátásának ellenőrzésére használt vizsgálóberendezésnek lehetővé kell tennie annak pontos megállapítását, hogy a gyártó által előírt vagy kiadott határértékeket betartják-e.
(1) A Tanács 1970. március 20-i 70/220/EGK irányelve a gépjárművek kibocsátásai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 76., 1970.4.6., 1. o.). A legutóbb az 1999/102/EK bizottsági irányelvvel (HL L 334., 1999.12.28., 43. o.) módosított irányelv.
(2) A Tanács 1972. augusztus 2-i 72/306/EGK irányelve a járművekbe szánt dízelmotorok szennyezőanyag-kibocsátása ellen hozandó intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 190., 1972.8.20., 1. o.). o. A legutóbb a 97/20/EK bizottsági irányelvvel (HL L 125., 1997.5.16., 2. o.) módosított irányelv.