Ferdinánd Károly József osztrák főherceg

Ez a cikk nem hivatkozik forrásokra. Kérjük, segítsen javítani ezt a cikket megbízható forrásokra való hivatkozással. A forrás nélküli anyagokat megkérdőjelezhetjük és eltávolíthatjuk.
Forráskeresés: “Ferdinánd Károly József osztrák-északír főherceg” – hírek – újságok – könyvek – tudós – JSTOR (2006. december) (Learn how and when to remove this template message)

Ferdinánd Károly József osztrák-északír főherceg (1781. április 25. – 1850. november 5.) az Este-ház utolsó tagja és örököse, Mária Beatrice Ricciarda d’Este hercegnő harmadik fia volt. A napóleoni háborúk nagy részében az osztrák hadsereg parancsnoka volt.

Ferdinánd Károly József főherceg (Joseph Kriehuber litográfiája, 1841).

Ferdinánd Milánóban született. A bécsújhelyi katonai akadémiára járt, mielőtt katonai pályára lépett volna. 1805-ben, a Franciaország elleni harmadik koalíciós háborúban Ferdinánd az osztrák erők főparancsnoka volt, Karl Freiherr Mack von Leiberich tábornok volt a szállásmester tábornoka. Októberben seregét Ulmnál bekerítették. Mack tábornok megadta magát, de Ferdinándnak sikerült 2000 lovassal Csehországba menekülnie. Ott átvette az osztrák csapatok parancsnokságát, és felállította a helyi milíciát. Összesen 9000 emberrel Iglau felé indult, hogy elterelje a figyelmet a koalíció hadmozdulatairól. Sikerült Iglauban tartania Karl Philipp von Wrede herceg bajor hadosztályát, és ezzel megakadályozta, hogy az csatlakozzon az austerlitzi csatához.

1809-ben az V. koalíció Franciaország elleni háborújában Ferdinánd egy 36 000 fős osztrák hadsereg parancsnoka volt. Áprilisban megszállta a Varsói Hercegséget abban a reményben, hogy bátorítani tudja a Napóleon elleni helyi felkelést (lásd lengyel-osztrák háború). A lengyelek azonban Józef Antoni Poniatowski herceg mellé álltak. Ferdinánd vereséget szenvedett a raszini csatában, de sikerült elfoglalnia Varsót. Júniusban azonban Ferdinánd kénytelen volt kivonulni Varsóból, és feladni Krakkót és Galíciát is.

1815-ben a hetedik koalíció Franciaország elleni háborújában Ferdinánd az osztrák tartalékosok két hadosztályát irányította. A következő évben katonai parancsnokká nevezték ki Magyarországon.

1830-ban Ferdinándot Galícia katonai és polgári kormányzójává nevezték ki, és Lembergben foglalt lakást. Az 1848-as forradalom után többnyire Olaszországban élt.

Ferdinánd soha nem nősült meg. 1850-ben halt meg az ausztriai Gmunden melletti Altmünsterben lévő Schloss Ebenzweierben.