Fertőzések

Lágyszöveti fertőzések

A cellulitis a bőr bakteriális fertőzése, amely bőrpír, duzzanat és érzékenység formájában jelentkezik a bőrön. Általában a lábakon fordul elő, bár az arc vagy a test bármely pontján érintheti. Ha nem kezelik, a cellulitis szétterjedhet a véráramban, és életveszélyes szövődményeket okozhat.

A cellulitist általában a bőrön keletkezett repedéseken keresztül bejutó baktériumok okozzák. A streptococcus és a staphylococcus a két leggyakoribb baktérium, amely a cellulitishez társul. Bizonyos rovarcsípések is átadhatják a cellulitist okozó baktériumokat a bőrbe.

A cellulitis tünetei közé tartozhat a láz, fájdalom, duzzanat, érzékenység és bőrpír. Egyes esetekben hólyagok képződhetnek az érintett bőrfelületen. Fontos, hogy minden kiütés esetén azonnal orvoshoz forduljon, hogy hatékony kezelést kapjon, és elkerülje a szövődményeket.

A cellulitis diagnosztizálásához orvosa egyszerűen megvizsgálhatja a bőrét. Vérvizsgálatot is végezhet, hogy kizárjon más, hasonló tünetekkel járó állapotokat, például vérrögöket a lábvénákban. A cellulitis kezelésére általában antibiotikumokat írnak fel, és néhány nap múlva orvosához kell menni a gyógyulás ellenőrzése céljából. Az antibiotikumokra nem reagáló súlyos esetekben kórházi kezelésre és intravénás antibiotikum beadására lehet szükség. Fontos, hogy a teljes antibiotikum-kúrát szedje, még akkor is, ha a tünetek már enyhültek.

Tályog

A tályog a lágyrészek olyan fertőzése, amely gennyesedéshez vezet. Ezeket jellemzően baktériumok, paraziták vagy idegen anyagok okozzák. A bőrfelszín közelében a tályogok szemmel láthatóak, vörösnek és duzzadtnak tűnnek. A tályogok gyakran fájdalmasak.

A tályog kezelése általában antibiotikumokat és/vagy a benne lévő folyadék tűszúrással történő lecsapolását igényli a tünetek enyhítése és a szervezet fertőzéstől való megszabadítása érdekében. A tályog pontos és hatékony kezelése érdekében a drénezési eljárást ultrahang vagy CT irányítással lehet elvégezni. Az eljárás során egy kis tűt vezetnek közvetlenül a tályogba a folyadék felszívása és elvezetése céljából. Csak helyi érzéstelenítésre van szükség a tű okozta esetleges kellemetlenségek minimalizálása érdekében. Az eltávolított folyadék elemezhető az esetleges bakteriális fertőzés kimutatására vagy a gennyesedés okának meghatározására.

Csontfertőzések (csontvelőgyulladás)

A csontvelőgyulladás a csont fertőzése, amely leggyakrabban a hosszú csontokat érinti, például a lábszárban, a felkarban, a gerincben vagy a medencében. Ez az állapot lehet akut vagy krónikus; a gyermekek hajlamosak az akut esetekre, míg a felnőtteket gyakrabban érinti a krónikus forma. A csontvelőgyulladást a csontban kialakuló vagy más területről a csontra terjedő fertőzés okozza, és a csontban tályog kialakulásához vezethet, amely elzárja a vérellátást.

A legtöbb beteg csontja ellenálló a fertőzéssel szemben, így a csontvelőgyulladás gyakoribb a legyengült csontokkal vagy immunrendszerrel rendelkező betegeknél. Ide tartoznak azok a betegek, akiknek rossz a keringésük, vagy akik nemrégiben sérültek meg, vagy ortopédiai műtéten estek át.

A csontvelőgyulladásban szenvedő betegeknél előfordulhat:

• láz
• fájdalom az érintett területen
• duzzanat
• érzékenység
• fáradékonyság
• fáradtság
• rekedtség

A tünetek a fertőzés típusától és a beteg korától függően változhatnak. Ha ezek a tünetek fennállnak, orvosa egy sor vizsgálatot végezhet az állapot diagnosztizálására, beleértve a vérvizsgálatot, röntgenfelvételeket, csontbiopsziát és egyéb képalkotó eljárásokat.

A csontvelőgyulladás krónikus esetei gyakran műtétet és antibiotikumokat igényelnek a fertőzés alapos kezeléséhez és megszüntetéséhez. A műtét magában foglalhatja a genny vagy folyadék lecsapolását a fertőzött területről, a beteg csont és szövet eltávolítását vagy a csont vérellátásának helyreállítását. Ezen eljárások elvégzése után csont- vagy szövetátültetésre lehet szükség. A csontvelőgyulladás akut esetei gyakran csak antibiotikumokkal kezelhetők.