Fontos közlemény

A fenti videóban Catherine Caldwell-Harris elmagyarázza, hogy a mindannyiunk által ismert és legtöbbünk által használt eff kifejezések miért nem feltétlenül rossz effing.

A káromkodás valószínűleg nem tesz jó benyomást az apósokra, de jót tehet a vérnyomásodnak. Ezt sugallja egy friss kutatás, amelyből kiderül, hogy a négybetűs szavak használata enyhítheti a stresszt, enyhítheti a fájdalmat és erősítheti a bajtársiasságot.

Catherine Caldwell-Harris, a College of Arts & Sciences pszichológia docense jól ismeri a káromkodást, sőt elismert szakértővé vált.

A saját szókincsünk bővítése érdekében a BU Today felkereste őt, és feltett neki néhány kérdést arról, hogy a csúnya szavak hogyan lehetnek jó dolgok.

BU Today: Caldwell-Harris: 1999 és 2003 között egy törökországi posztdoktori hallgató mentoráltam. Láttam, ahogy a laboratóriumomban megtanulja az angol nyelvet, hogy jártasságot szerezzen.

Egy nap viccelődtünk, és egy alkalommal, amikor nem voltak a közelben egyetemi hallgatók, használtunk egy kétértelmű vagy trágár kifejezést, és ő velünk együtt nevetett. Meglepődtünk, ezért odafordultunk hozzá, és azt mondtuk: “Az angolod tényleg javulhat, mert nyilvánvalóan tudod, miről beszélünk.”

Erre ő kijelentette: “Egy szexviccet el tudok mondani angolul, de egy szexviccet nem tudok elmondani törökül.”

Erre mi mind azt kérdeztük: “Mi folyik itt? Mi a különbség abban, ha tabu szavakat vagy szexuális utalásokat használunk az anyanyelvünkön vagy nem anyanyelvünkön?”

Nyilvánvalónak tűnt, hogy ha tabu szavakat használunk egy olyan nyelven, amit nem a legjobban beszélünk, nem biztos, hogy ugyanolyan érzelmi hatást váltanak ki. Ezért elkezdtük olvasni a szakirodalmat, és azt találtuk, hogy különösen a kétnyelvű beszélők azt mondták, hogy nem éreznek annyi érzelmet, amikor káromkodó szavakat használnak a nem anyanyelvükön.

Az általam felvetett gondolat az, hogy a káromkodó szavak egy idegen nyelven egy kicsit olyanok, mint a játékpénz. Használhatjuk őket anélkül, hogy érzelmi árat fizetnénk értük.”

Az általunk kidolgozott vizsgálat tehát a bőrvezetés – az érzelmi válasz fiziológiai mérőszáma – segítségével próbálta bizonyítani, hogy amikor tabus szavakat hallunk a nem anyanyelvünkön, a bőrvezetés amplitúdója csökken. És ezt találtuk. Az általános eredmény az, hogy a bőr konduktanciája csökken a nem anyanyelvi nyelvben, nem csak a tabu szavakra, hanem egy sor érzelmi kifejezésre, mint például a “szeretlek”.”

A másik tabu szavakat vizsgáló tanulmányom egynyelvűekkel készült. Ebben a tanulmányban az a felismerésünk, hogy a káromkodó szavakkal van valami, ami megragadja a figyelmet – szinte lehetetlen figyelmen kívül hagyni őket. A kognitív pszichológiából származó technikát használtunk, amit a feldolgozás mélységének nevezünk. Az embereket arra kértük, hogy olvassanak el egy normális szavakból (nem érzelmi szavakból) álló tanulmánylistát, és vagy mélyen, vagy sekélyesen dolgozzák fel őket. A normális szavakra jobban emlékszik az ember, ha mélyen dolgozza fel őket. A káromkodó szavak annyira érzelmesek és figyelemfelkeltőek, hogy arra kényszerítenek, hogy mélyen feldolgozzuk őket.

Elmondta, hogy a káromkodó szavak bajtársiasságot teremthetnek a munkahelyen. Miért?

Ha nem szabad káromkodni és káromkodni, az gátat szab a társaiddal folytatott hétköznapi társas tevékenységeknek. Kényszerítve érzed magad, valahogy úgy, mintha a szüleid figyelmeztetnének, hogy helyesen beszélj. Az a képesség, hogy a normális társas érintkezés során szabadon kifejezheted, ami eszedbe jut, egyfajta kontrollt jelent a mindennapi életed felett.

Mit mutattak ki a legújabb kutatások a káromkodásról és a fájdalomcsökkentésről?

A káromkodás lehetővé teszi az emberek számára, hogy levegőt engedjenek, kieresszék a gőzt, és katarzisnak is tekinthető. Másrészt az egyik kritikám a tanulmányhoz az, hogy ez egyszerűen csak figyelemelterelés lehet. Számos tanulmány bizonyítja, hogy sok minden javítja a fájdalomtűrést, például a meditáció, a mosolygás vagy a romantikus partnerrel való kézenfogás.”

Melyek a káromkodás rossz okai?

Azt hiszem, hasznos elgondolkodni azon, hogy miért használjuk ezeket a tabu kifejezéseket. Vajon azért, mert feszültséget akarunk levezetni, vagy azért, hogy felbosszantsunk másokat, felvágjunk, vagy különleges álláspontot képviseljünk: “menő vagyok”, “törvényen kívüli vagyok” vagy “lázadó vagyok”? Ha a káromkodó szavak használata az utóbbiak közé tartozik, akkor el kell gondolkodnia azon, hogy ez segíti-e a kapcsolatait.

Szokott káromkodni?

Mint szinte mindenki Észak-Amerikában, én is rendszeresen használom a négybetűs szavak teljes skáláját a mindennapi beszélgetések során a házastársammal, a testvéreimmel, a barátaimmal. De érdekes helyzetben vagyok, mivel engem is erősen szocializáltak, hogy professzor legyek. És tudom, hogy még akkor is, amikor egy tantermi szituációban olyan kifejezést használtam, mint a “szar”, a diákjaim arcán elszörnyedt tekinteteket látok. Ezért bizonyos mértékig úgy éreztem, hogy a diákok körében nem szabadna olyan kifejezéseket használnom, amelyek akár csak egy kicsit is sértőek.”

Az a dilemma tehát felmerült, amikor elkezdtem kutatni a tabu szavak után. Mint minden pszichológiaprofesszor, én is egyetemistákból álló csapattal dolgozom. Meg kellett beszélnünk a nyelvi ingereket – a négybetűs szavakat. Nekem nem volt kényelmes kimondani őket a kutatóasszisztensemmel. Így ez sok nevetéshez és humorhoz vezetett, ahol régimódinak és korlátozónak mutatkoztam, és bár végül közös eufemizmusokat használtunk, ebben a beszélgetésben nem is akarom kimondani őket.”

Ki találja ki a káromkodó szavakat?

Amikor a kutatók a nyelvi változásokat tanulmányozzák, az egyik elképzelés az, hogy a fiatalok megváltoztatják a nyelvet. Különösen a tizenévesekről gondolják, hogy ők az új káromkodó szavak kitalálói. Az egyik dolog, amiről szeretnék többet tudni, hogy milyen új káromkodó szavak jelennek meg a színen. Olvasóinkra és nézőinkre bíznám, hogy hozzászólásaikkal jelezzék, szerintük valóban ők vagy a barátaik alkották-e az új tabu szavakat.

Edward A. Brown a [email protected] címen érhető el.

Kapcsolódó témák:

• Kar
• Pszichológia
• Kutatás

.