Frontiers for Young Minds

Mi a stroke?

A stroke az, amikor az agy egy területe oxigénhiányos állapotba kerül, és az agysejtek az adott agyterületen elhalnak. Ez kétféleképpen történhet. A leggyakoribb az elzáródás vagy vérrög. Az ilyen típusú stroke-ot “iszkémiás” (ejtsd: “iss-skee-mick”) stroke-nak nevezik. Az iszkémiás stroke jobb megértéséhez képzeljük el az agyunkban lévő ereket vasútként, amely falvakat és városokat lát el élelemmel, hogy életben tartsa az embereket (lásd az 1. ábrát – balra). A vasúton közlekedő szerelvények a faluba szállítandó élelmiszerszállítmányokat szállítják, ahogyan a testben lévő erek is oxigént szállítanak az agysejtekhez. Az iszkémiás stroke akkor következik be, amikor az oxigéndús vért (élelmiszert) szállító ér (vagy vasút) elzáródik egy vérrög (szikla) miatt, így az agysejtek (vagy falvak), amelyek az adott érből származó oxigénre támaszkodnak, lassan éheznek és elpusztulnak.

A “hemorrhagiás” (ejtsd: “hem-or-adge-ick”) stroke vagy agyvérzés a stroke másik típusa, és egyben a legéletveszélyesebb is (lásd az 1. ábrát – jobbra). A vérzéses stroke akkor következik be, amikor egy ér gyenge része megreped, és a vér az agyba szivárog (mint egy hibás vasúti sín, ami miatt a vonat kisiklik és összeomlik). Ennek következtében az agy egyes területei oxigénhiányos állapotba kerülnek, mivel a kiszivárgott vér az agy más területeire ömlik. A szivárgó vér nyomást okoz a koponyában és az agyban, ami további károsodást okoz az agysejtekben.

Melyek a stroke következményei?

A stroke tünetei változatosak, és attól függnek, hogy az agy mely területét érinti. Amint az a 2. ábrán látható, az agy különböző területekre szerveződik, amelyek meghatározott funkciókat irányítanak. Emiatt, amikor a stroke az agy egy területét károsítja, a beteg tünetei ahhoz a funkcióhoz kapcsolódnak, amelyet az adott agyterület irányított. Ha például a stroke következtében az agynak a kar mozgását irányító területe (más néven a motoros kéreg) oxigénhiányt szenved, akkor a karral kapcsolatos problémákra, például gyengeségre vagy akár teljes bénulásra lehet számítani. Másrészt, ha az agynak a látást irányító területét (más néven a látókéreg) érinti a stroke, akkor a betegnél látási problémákra számíthatunk.

Tudtad, hogy az agyadnak két oldala van (ezeket bal és jobb agyféltekének nevezik, lásd a 2A ábrát), és hogy az agy mindkét oldala a test ellentétes oldalát irányítja? Tehát, ha az agy bal oldalán lévő motoros terület károsodik, akkor a test jobb oldalán a mozgás károsodik (lásd a 3A ábrát). Vagy ha a stroke a jobb oldali látókérget károsítja, akkor a személy balra látási képessége sérülne (lásd a 3B. ábrát).

Milyen kezelések állnak rendelkezésre stroke után?

Először az orvosoknak meg kell állapítaniuk, hogy milyen típusú stroke történt. Ez azért fontos, mert minden egyes stroke-típus más-más kezelést igényel. Az agyat vizsgáló eszközök segítségével az orvosoknak meg kell állapítaniuk, hogy vérzés vagy elzáródás okozza-e a beteg tüneteit.

Ha elzáródást (ischaemiás stroke) azonosítottak, a kezelés célja a vérrög eltávolítása. (Ezért nevezik ezeket a kezeléseket vérrögoldónak!) A betegnek vérrögoldó gyógyszereket adnak, hogy lebontsák és feloldják az elzáródást okozó vérrögöt. Alternatív megoldásként műtétet lehet végezni, és egy drótot lehet felküldeni az érbe, hogy kihúzzák a vérrögöt.

Ha vérzést (vérzéses stroke) azonosítanak, a kezelés célja a vérzés megállítása és a koponyán belül felgyülemlő nyomás csökkentése. A vérzést leggyakrabban gyógyszerekkel kezelik, hogy csökkentsék a vérnyomást és a vérzést az agyban. Bizonyos esetekben műtétre lehet szükség, hogy lyukat fúrjanak a koponyán, és csökkentsék az agyra nehezedő nyomást. Egy másik műtéti lehetőség az, hogy egy kapcsot helyeznek az ér eltört része köré, hogy azt összeszorítsák és megállítsák a vérzést.

Fontos, hogy ha egy személynél stroke gyanúja merül fel, az orvosoknak gyorsan kell cselekedniük, hogy visszaállítsák a normális véráramlást és a normális nyomást az agyban. Minél gyorsabban tud a véráramlás normalizálódni, annál nagyobb az esélye annak, hogy több agysejtet sikerül megmenteni.

A stroke utáni felépülés

A stroke-ot követő napokban és hetekben az agyban számos biológiai folyamat kezd természetes vagy “spontán” módon lejátszódni. Ezek a folyamatok (1) helyreállítják a sérült, de nem elpusztult neuronokat és más agysejteket, és (2) megtisztítják és eltávolítják az elhalt agysejteket.

A felépülési folyamat következő lépése megköveteli, hogy az agy átstrukturálja és helyreállítsa a sérült területet. Ezt a fontos folyamatot neuroplaszticitásnak nevezik. A neuroplaszticitás az agy azon képessége, hogy megváltozik, tanul és újratanul. Érdekes módon a tudósok korábban azt hitték, hogy a neuroplaszticitás csak a csecsemőknél fordul elő, ahogy az agyuk fejlődik a gyermekkor folyamán. Ma már azonban tudjuk, hogy az agy egész életünk során folyamatosan változik. A neuroplaszticitás az agyban az agysejtek közötti kapcsolatok megváltoztatásával történhet, például egy kapcsolat erősségének javításával, a kapcsolatok számának növelésével vagy csökkentésével, vagy egy kapcsolat funkciójának megváltoztatásával. Bizonyos esetekben a neuroplaszticitás új idegsejtek keletkezésével is járhat (ez a folyamat neurogenezis néven ismert). További kutatásokra van azonban szükség annak kiderítésére, hogy a neurogenezis mennyire járul hozzá a stroke utáni felépüléshez.

Öt tipp a neuroplaszticitás és a stroke utáni felépülés fokozásához

A neuroplaszticitás, vagyis az agy változásra való képessége az a fő elv, amely vezérli, hogy a terapeuták hogyan tervezik és nyújtják a betegek rehabilitációs programjait. Jellemzően a rehabilitáció első célja, hogy segítsen a betegeknek visszatérni a stroke előtti állapotukhoz. Sajnos ez nem mindig lehetséges, ezért egyes stroke-túlélők esetében a terápia célja a dolgok új módjának megtalálása.

Az alábbiakban öt fontos tanácsot adunk a neuroplaszticitásról, amelyeket a terapeutáknak figyelembe kell venniük, amikor egy beteget kezelnek (Kleim és Jones cikke alapján).

1. tipp: “Használd vagy veszítsd el”

Az egészséges agy fenntartja a gyakran használt kapcsolatokat, és “eltakarítja” azokat a kapcsolatokat, amelyeket egy ideig nem használ. Akárcsak egy izom, ha nem használjuk eléggé, a sejtek elgyengülnek. E szabály alapján a terapeuták arra ösztönzik a pácienseket, hogy folyamatosan mozgassák a sérült végtagot, hogy megakadályozzák az agyban lévő kapcsolatok elvesztését.

Tipp 2- “Használd és fejleszd”

Amikor egy feladatot újra és újra végrehajtunk és gyakoroljuk, az agyban lévő kapcsolatoknak ugyanaz a hálózata aktiválódik újra és újra. Ennek a hálózatnak az ismételt aktiválása azt eredményezi, hogy megerősödik és hatékonyabban működik, ami végső soron a feladat jobb elvégzéséhez vezet. Ha például gyakorolsz egy hangszeren játszani, a teljesítményed a gyakorlással egyre jobb lesz, mivel az agyadban a hangszeren való játékhoz használt kapcsolatok hálózata megerősödik. A terapeuták arra bátorítják a pácienseket, hogy továbbra is gyakorolják a gyakorlatokat és használják a sérült oldalukat, mivel ez pozitív változásokhoz vezet ezekben a specifikus agyi hálózatokban.

Tipp 3- “Gyakorlásspecifikus”

A rehabilitációs gyakorlatoknak specifikusnak kell lenniük arra a feladatra vagy funkcióra, amelyet a páciens javítani szeretne. Ha a kart irányító agyterületet akarja megváltoztatni, akkor a karral végzett feladatokat kell gyakorolni. Ha a bal láb funkcióját szeretné javítani, akkor a bal lábbal végezzen gyakorlatokat. Ha a páciensnek problémái vannak a villa tartásával, akkor a terapeuta speciális gyakorlatokat ad, amelyek a kéz helyzetét utánozzák, miközben az a villát tartja.”

Tipp 4-“Ismételten gyakorolj”

Hogy az agy képes legyen a változásra, egy feladatot sokszor kell ismételni. Ha például zsonglőrködni tanulna, vajon jobb lenne-e a zsonglőrködési képessége, ha háromszor gyakorolna, vagy ha 30-szor gyakorolna? Ugyanez igaz a stroke utáni terápiára is, minél több ismétlés, annál jobb! A terapeuták arra bátorítják a betegeket, hogy többször gyakoroljanak, és otthon is folytassák a gyakorlatok gyakorlását. Minél több ismétlést tud a beteg naponta gyakorolni, annál gyorsabban alkalmazkodik és tanul az agya.

Tipp 5- “Intenzíven gyakorolj”

Az is fontos, hogy amikor a beteg gyakorol, akkor intenzíven gyakoroljon. Ezt sok ismétléssel vagy kihívást jelentő feladatok elvégzésével lehet elérni. Akárcsak egy hosszútávfutásra való edzésnél, lehet, hogy eleinte rövid távokkal kezd, de ahhoz, hogy jobb legyen, az izmait keményebb munkára és hosszabb futásra kell kényszerítenie, mint korábban. Ugyanez a helyzet az agyban is. Az agyban lévő hálózatok változásra ösztönzése érdekében a terapeuták arra késztetik a beteget, hogy minden alkalommal keményebben dolgozzon és egy kicsit többet érjen el.

Összefoglaló

A stroke akkor következik be, amikor az agy egy területe oxigénhiányos állapotba kerül, amit egy elzáródás vagy agyvérzés okoz. A stroke utóhatásai attól függnek, hogy az agy mely területét érintette. A neuroplaszticitás az a folyamat, amely lehetővé teszi, hogy az agy felépüljön a stroke után. A terapeuták a neuroplaszticitással kapcsolatos ismeretek alapján alakítják ki a rehabilitációs programokat, azzal a céllal, hogy a beteg visszatérjen a normális állapotba. A fent kifejtett öt tipp a stroke rehabilitáció alapvető alapelvei.

Glosszárium

Stroke: Amikor az agy egy területe oxigénhiány miatt károsodik. Ischaemiás stroke-ról akkor beszélünk, ha elzáródás, míg hemorrhagiás stroke-ról akkor, ha vérzés van az agyban.

Vérerek: A vért szállítja az egész testben. Különböző típusú erek vannak, például artériák, amelyek oxigénnel teli vért szállítanak az agyba, vagy vénák, amelyek a vért az agyból a tüdőbe szállítják, hogy oxigénnel feltöltődjön.

Új idegsejt: Speciális agysejt, amely számításokat végez és számos kapcsolatán keresztül információt közvetít. A neuronok más neuronokkal kapcsolatot létesítenek, hogy hálózatokat alkossanak, amelyek meghatározott funkciókat irányítanak.

Neuroplaszticitás: Az agy alkalmazkodó és változó képessége.

Rehabilitáció: Egy személy egészségének helyreállítása tréning és terápia segítségével.

Erdekütközésre vonatkozó nyilatkozat

A szerző kijelenti, hogy a kutatást olyan kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolatok hiányában végezte, amelyek potenciális összeférhetetlenségként értelmezhetők.