Hogyan adjunk tanácsadói részesedést Indiában?
Az indiai startupoknak sok kérdésük van arról, hogyan adjanak tanácsadói részesedést, azaz részvényeket tanácsadóknak, mentoroknak, tanácsadóknak. Először is, tudnia kell, hogy a 2013-as Companies Act, 2013 és a Companies (Share Capital & Debentures) Rules, 2014 rendelkezései szerint egy magán- vagy tőzsdén nem jegyzett részvénytársaság nem adhat ki ESOP vagy sweat equity részvényeket olyan tanácsadóknak és tanácsadóknak, akik nem a vállalat, annak Indiában vagy Indián kívüli leányvállalatai vagy holdingvállalata alkalmazottai vagy igazgatói. Fontos megismételni azt is, hogy a társasági törvény 54. szakasza szerinti sweat equity csak a vállalat alkalmazottainak vagy igazgatóinak (beleértve a függetleneket is) vagy promótereinek adható.
Azzal, hogy ezt tisztáztuk, most beszéljük meg, hogy pontosan mi is az a tanácsadói tőke, és milyen lehetőségei vannak a tanácsadói tőke kiosztására Indiában
Tanácsadói tőke
Ideális esetben jogi megállapodást kell létrehoznia az induló vállalkozása és a “tanácsadó” között, és ennek világosan ki kell fejtenie a követendő megszolgálási ütemtervet. A megszolgálási ütemterv alapvetően meghatározza a megbízás meghatározott időtartamát és a mérföldkövek elérése után adandó részvények meghatározott számát. Egy ilyen ütemterv például kimondhatja, hogy a tanácsadó 150 részvényt kap egy év után, és további 150 részvényt a megbízás második évének vége után. Megjegyzendő, hogy az ilyen tanácsadói részvényeket legtöbbször anélkül kapja meg a tanácsadó, hogy készpénzt kellene fizetnie a vállalatnak a részvények megszerzéséért.
Ez úgy működik, hogy a tanácsadó számlát állít ki a vállalatnak mondjuk ₹1,50,000-ről (150 részvény x FMV ₹1000 részvényenként). A vállalat viszont kioszt neki 150 részvényt. Vegye figyelembe azt is, hogy a társaságnak 10%-os TDS-t kell fizetnie az ₹1,50,000 kártérítési összeg után, és dönthet úgy, hogy ezt az összeget behajtja a tanácsadótól. Ellenkező esetben a TDS összegét maga a vállalat viselheti.
A magánszemélyeket nem terheli GST, kivéve, ha az éves jövedelem (az összes szolgáltatásból) nem haladja meg a 20 millió INR-t. Abban az esetben, ha a tanácsadói tőkeallokáció egy vállalat nevében történik (magánszemély helyett), akkor a vállalatnak az összeg után 18%-os GST-t kell fizetnie. A tanácsadói tőkét kiutaló induló vállalkozásnak vagy vissza kell térítenie a vállalatnak a GST összegét, vagy a vállalat a saját mérlegéből is fizethet. További részletekért forduljon adótanácsadójához.
A tanácsadói tőkéről szóló jogi beszéd
A vállalat részvényeket bocsáthat ki indiai vagy külföldi illetőségű tanácsadók és tanácsadók számára, ha az ilyen kibocsátást a közgyűlésen elfogadott külön határozat engedélyezi. Ilyen részvénykibocsátás történhet készpénzért vagy készpénztől eltérő ellenszolgáltatásért, ha az ilyen részvények árát egy bejegyzett értékbecslő jelentése alapján határozzák meg. A 2013. évi társasági törvény 62. szakasza (1) bekezdésének c) pontja és a 2014. évi társasági (alaptőke és kötvények) szabályok 13. szabálya rendelkezik az elsőbbségi ajánlaton történő részvénykibocsátás szabályozási rendszeréről. Az “elsőbbségi ajánlat” kifejezés részvények vagy egyéb értékpapírok kibocsátását jelenti egy társaság által bármely kiválasztott személy vagy személyek csoportja számára, elsőbbségi alapon, és nem foglalja magában a részvényeket vagy egyéb értékpapírokat, amelyeket nyilvános kibocsátás, jogkibocsátás, munkavállalói részvényopciós program, munkavállalói részvényvásárlási program, illetve az Indián kívüli országban kibocsátott részvények vagy bónuszrészvények vagy letéti jegyek vagy külföldi értékpapírok kibocsátása révén kínálnak fel. A “részvények vagy egyéb értékpapírok” kifejezés részvényeket, teljesen átváltható kötvényeket, részben átváltható kötvényeket vagy bármely más olyan értékpapírt jelent, amely egy későbbi időpontban részvényekre váltható vagy részvényekre cserélhető.
részben befizetett részvények
Ez egy másik népszerű megközelítés a tanácsadók, mentorok és tanácsadók körében. Ebben az esetben a teljes GST/TDS kérdés, mint a fenti esetben, egy későbbi időpontra halasztható. A fenti példával élve, a megbízás első évének végén a tanácsadó a vállalat 150 részben befizetett részvényét kapja névértéken, mondjuk részvényenként ₹10ért. Vegyük észre, hogy a részvényeket azonnal kiosztják, kivéve, hogy a társaságnak fizetett pénzösszeg csak ₹1,500 (150 részvényért). Egy későbbi időpontban (esetleg a két fél által közösen meghatározott időpontban), mondjuk 5 év múlva, a tanácsadó befizetheti a jelenlegi FMV – ₹1,500 egyenlegét, hogy a részvények teljesen befizetetté váljanak. Mivel a részvények kiosztása (teljesen befizetett) a jelenlegi FMV-n történik, a részben befizetett részvények kiosztásakor nincs adóügyi ellenszolgáltatás. Megjegyzendő azonban, hogy mivel a részvények árfolyama felértékelődhetett azóta, hogy a részben befizetett részvényeket megkapta, előfordulhat, hogy a tanácsadónak készpénzben kell kompenzálnia ahhoz, hogy a teljesen befizetett részvények megszerzéséhez szükséges pénzt ki tudja fizetni.
Warrantok
A részben befizetett részvényekhez hasonlóan a warrantok is jogot biztosítanak a tanácsadónak, mentornak vagy tanácsadónak arra, hogy egy későbbi időpontban, de előre meghatározott áron megvásárolja a vállalat részvényeit. A részvények kiosztása azonban a részben befizetett részvényekkel ellentétben egy későbbi időpontban történik. Megjegyzendő, hogy a részvénykiutalások adóügyi kezelése hasonló a tanácsadói részvények esetéhez, amikor a részvénykiutalás valóban megtörténik.
Phantom részvények
Amint a neve is mutatja, ezek nem valódi részvények. Ehelyett a tanácsadó, mentor vagy tanácsadó közvetlenül a részvények értékének felértékelődését kapja készpénzes kompenzációként. Ismét ugyanazt a példát véve, mint fent, a tanácsadó megállapodást köt a vállalattal, amelyben a vállalat ígéretet tesz arra, hogy 150 részvénynek megfelelő értékű felárat fizet neki, miután kitöltötte egyéves megbízatását. Megjegyzendő, hogy ezt a tanácsadót megillető összeget egy előre meghatározott időkeretben, mondjuk 5 év elteltével adhatják meg, miután megkapta a fantom részvényeket. Vegye figyelembe, hogy bármely részvényalapú programmal (tanácsadói részvény vagy részben befizetett részvények) ellentétben a fantomrészvények használata közvetlen készpénzkiáramlással jár a vállalat bankszámlájáról. Ezért kellő körültekintéssel kell eljárni, ha a vállalat ezt a kompenzációs módot választja a tanácsadók számára. Azt is vegye figyelembe, hogy a fantomrészvényekre nincsenek szabályok és előírások, ez csupán egy kereskedelmi szerződés a vállalat és a tanácsadó között. Így a fantomrészvényekről szóló megállapodásba a két fél kölcsönös megállapodása alapján bármilyen feltétel, korlátozás, időkeret stb. belefoglalható.
Jövedelemadó-kezelés
A jövedelemadó hatása a részvények tanácsadónak történő kiosztásának időpontjában minden esetben hasonló, kivéve a fantomrészvények esetében, ahol valójában nincs részvénykiosztás. A tanácsadó által fizetett árral csökkentett FMV összegű jövedelem a tanácsadó számára adóköteles jövedelemként kezelendő. A tanácsadói részvények kibocsátása két szakaszban adózik:
- A tanácsadói részvények kiosztásakor:
- A Companies (Share Capital and Debentures) Rules, 2014 előírja, hogy az elsőbbségi alapon, készpénzért vagy készpénztől eltérő ellenszolgáltatásért kibocsátandó részvények vagy egyéb értékpapírok ára nem lehet alacsonyabb, mint egy bejegyzett értékbecslő által készített értékbecslési jelentés alapján meghatározott ár. A tőzsdén jegyzett részvények vagy értékpapírok kedvezményes alapon történő kibocsátása esetén nincs szükség bejegyzett értékbecslő értékelési jelentésére, mivel az érték könnyen megállapítható.
- Ahol a részvényeket vagy más értékpapírokat nem készpénz ellenében kell kiosztani, az ilyen ellenérték értékelését bejegyzett értékbecslőnek kell elvégeznie, aki értékelési jelentést nyújt be a társaságnak, amelyben megindokolja az értékelést.
- Ha a részvények kedvezményes felajánlása nem pénzbeli ellenszolgáltatásért történik, és az ilyen nem pénzbeli ellenszolgáltatás értékcsökkenthető vagy amortizálható eszköz formájában valósul meg, az eszköz értékelési jelentésben meghatározott értékét a társaság mérlegében a számviteli standardokkal összhangban kell szerepeltetni.
- Ha a részvények elszámolt értéke meghaladja a megszerzett eszköz értékét a vonatkozó értékelési jelentések szerint, az ilyen többletértéket a tanácsadónak vagy tanácsadónak fizetett ellenszolgáltatásként kell kezelni. Az ilyen ellentételezés értéke a tanácsadó vagy a tanácsadó kezében a nyújtott szolgáltatásokért járó jövedelemként adóköteles.
- Ha a részvények kedvezményes felajánlása olyan nem pénzbeli ellenszolgáltatásért történik, amely nem eredményez eszköz megszerzését, a részvények elszámolt értékét a tanácsadó vagy a tanácsadó számára nyújtott ellentételezés egyik formájaként kell kezelni. Az ilyen ellentételezés a tanácsadó vagy tanácsadó kezében a nyújtott szolgáltatásokért járó jövedelemként adóköteles.
- A társaság köteles az ellentételezés értéke után forrásadót levonni, és a forrásadó összegét a tanácsadótól vagy tanácsadótól visszaigényelni. Ha a forrásadó összege nem kerül behajtásra a tanácsadótól vagy a tanácsadótól, a forrásadó összege adóügyi szempontból bruttósításra kerül, és a társaságot terheli.
- A részvényeknek a tanácsadó vagy a tanácsadó általi eladásakor:
- Ha a tanácsadó vagy a tanácsadó egy későbbi időpontban eladja a társaság részvényeit, a tanácsadó vagy a tanácsadó az eladási ár és a kiosztási ár közötti különbség után tőkenyereségadó hatálya alá kerülhet. A tőkenyereség jellege rövid vagy hosszú távú lehet a részvények birtoklásának időtartamától és a részvények típusától függően → tőzsdén jegyzett vagy nem jegyzett részvények. A birtoklás időszaka a kiosztás napjától az eladás napjáig tart. Magántársasági részvények esetében, ha a birtoklás időtartama 24 hónapnál rövidebb, az STCG (rövid távú tőkenyereség) adó az adózó jövedelemadó-kategóriájának megfelelően alkalmazandó. Ha a birtoklás időtartama meghaladja a 24 hónapot, az LTCG (hosszú távú tőkenyereség) adója 20%-os indexálási kedvezménnyel alkalmazandó.
- Az eladási bevételek újrabefektetésének adómentessége – A részvények eladásából származó adóköteles hosszú távú tőkenyereségre, ha van ilyen, adómentességet lehet igénybe venni az eladási bevételek újrabefektetésével, vagy az 1961. évi jövedelemadó-törvény 54EC szakaszában meghatározott feltételek szerint meghatározott kötvényekbe, vagy az 54F szakaszban meghatározott feltételek szerint egy indiai lakóházba.
- Nincs adókihatás a vállalatra, amikor a tanácsadó vagy tanácsadó eladja a vállalati részvényeket.
Nézze meg a MyStartupEquity-t, és kezelje digitálisan a teljes részvénypakettjét
Kattintson ide az ESOP-ok adókihatásairól szóló blogért
Disclaimer: Ez a cikk a témával kapcsolatos általános iránymutatás céljából készült, és nem minősül szakmai tanácsadásnak. Az itt leírtak általános jellegűek, és nem az alkalmazandó jogszabályok alapján kerültek értékelésre. A jelen jegyzetben foglalt információk alapján nem szabad konkrét szakmai tanácsadás nélkül cselekedni. A jelen jegyzetben foglalt információk pontosságára vagy teljességére vonatkozóan semmilyen (kifejezett vagy hallgatólagos) garanciát nem vállalunk. A LetsVenture Technologies Private Limited, annak partnerei, alkalmazottai és ügynökei nem vállalnak felelősséget, és kizárnak minden felelősséget annak következményeiért, ha Ön vagy bárki más a jelen kiadványban foglalt információkra hagyatkozva cselekszik, vagy nem cselekszik, illetve az azokon alapuló bármely döntésért. A LetsVenture Technologies Private Limited előzetes engedélye nélkül ez a jegyzet sem részben, sem egészben nem idézhető, illetve semmilyen más módon nem hivatkozható semmilyen személyre vagy dokumentumban.